Mit ne egyek, ha parlagfűre vagyok allergiás?

A jól ismert allergiás tünetek mellett a parlagfűre érzékenyek életét bizonyos élelmiszerek fogyasztása is megnehezítheti. A keresztallergia nagyjából az allergiások 10 százalékánál fordul elő, ők kellemetlen szájüregi tüneteket észlelhetnek bizonyos ételek fogyasztását követően. Égő, viszkető érzés az ajkakon, nyelven, torokkaparás utalhat arra, hogy jobb a későbbiekben az adott ételt inkább elkerülni. Parlagfűre allergiásoknál a görögdinnye mellett a banán, cukkini, uborka és napraforgó mag is tüneteket okozhat. Senkinek sem kell azonban ok nélkül kizárnia ezeket az étrendjéből, aki még nem tapasztalt ilyen tüneteket, nyugodtan fogyaszthatja továbbra is.

Ha vége a nyárnak, elmúlik az allergiám is?

Sajnos ez egyáltalán nincs így, az őszi-téli időszakban sokan küzdenek a háziporatka allergia felerősödő tüneteivel. Ha valaki kezelésre sem múló orrdugulást tapasztal, orrfolyás, tüsszögés, köhögés jelentkezik – főleg zárt térben - hosszabb ideje, akkor érdemes allergia vizsgálatot végeztetnie, mivel könnyen lehet, hogy a panaszait a háziporatka okozza. Ez az apró, szabad szemmel nem látható élőlény elhullott emberi hámsejtekkel táplálkozik, így főleg ott él, ahol a legtöbb időt töltjük: az ágyban. Megbújhat a párnában, takaróban, a matracban is. Nem ritka, hogy jelenléte az arra érzékenyeknél bőrtünetet, kiütéseket is okoz.

Reggel szellőztessek, amikor friss a levegő?

Az, hogy mennyire magas a pollenkoncentráció mértéke a levegőben, növényfajonként is változhat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legmagasabb reggel 5 és 10 között, tehát semmiképp sem javasoljuk, hogy pollenszezonban az allergiások reggel, munkába indulás előtt szellőztessenek. Nyugodtan várják meg, míg hazaérnek és inkább este 8 és a lefekvés időpontja között – vagy akár egész éjszakára - nyissanak ablakot, a hajnali, reggeli órákban pedig zárják be.

Az allergén specifikus immunterápiától néhány héten belül múlnak a tüneteim?

Ha néhány héten belül nem is, de a kezelés első évében már jelentősen csökkenhetnek. Egy átlagosan 3 évig tartó kezelésről van szó, amelynek során az immunrendszer kisiklott működését kell „helyes útra” terelni, ez pedig egy hosszabb folyamat, amihez idő kell. A kezelés során az immunrendszert fokozatosan szoktatják hozzá ahhoz az anyaghoz, amely korábban tüneteket okozott, így idővel elérik azt, hogy a betegnél ne jelentkezzenek az allergiás tünetek. A teljes terápia tehát hosszabb időt vesz igénybe, ám a tapasztalatok szerint a betegek már a kezelés első évében is jelentős javulásról számolnak be, különösen a bosszantó orrdugulás és szemviszketés terén. Sikeres terápia esetén pedig a hatás a készítmény szedésének befejezését követően több évig tart.

Az orrdugulás elleni orrspray orrdugulást okozhat?

Ez az állítás igaz, bármennyire is meglepő. Ha nem szakember által összeállított gyógyszerekkel kezeljük az allergiás tüneteket, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem a megfelelő készítményt választjuk. Az ún. nyálkahártya lohasztó orrcseppek az orrnyálkahártyában lévő ereket összehúzzák, így csökkentik a duzzanatot, elzáródást. Használatuk azonban csak nátha esetén, a tájékoztatóban leírt ideig és gyakorisággal javasolt. Ha túl hosszú ideig használjuk, akkor idővel azt fogjuk tapasztalni, hogy épp ellenkezőleg hatnak. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, allergia ellen válasszuk a hosszú távon is biztonsággal alkalmazható, speciálisan e célra kifejlesztett készítményeket.

Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez.

Allergiás, vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”

Rejtett búvóhelyek

Poratka allergia esetén az ágynemű, plüssállatok 60-90 fokon történő rendszeres átmosásával csökkenthetjük a tüneteket. A gyerekszobában csak egy kisebb, mosható játszószőnyeget helyezzünk el. A háziporatka ellen tehát alapos és rendszeres takarítással vehetjük fel a harcot, ellenben a penészgomba esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A penész gyakran jelenik meg a házak hidegebb, északi falain, sarkokban, hőhidaknál, vagy a fürdőszobában a kád, zuhanyzó és a csempe találkozásánál. Emellett azonban olyan helyeken is megbújhat, amit a mindennapos takarítás során nem, csak némi utánjárással fedezhetünk fel. Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok környékét, szobanövények cserepeit is, a falvédők, északi falra tolt szekrények mögötti területet is!

Alacsony, vagy magas páratartalom?

Az allergének jelenlétén túl, más tényezők is hajlamosíthatnak betegségekre. Említettük, hogy a magas páratartalom kedvez az allergének megjelenésének, azonban az sem szerencsés, ha túl száraz a lakás levegője. A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék, mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges. A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban, a túlfűtöttség következtében a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel. Ez ellen érdemes párásító készülék használatával védekezni, de kézenfekvő megoldás lehet az is, ha a mosott ruhákat időnként a szobában terítjük ki.