A legjobb szándékunk ellenére is kellemetlen perceket okozhatunk szeretteinknek, ha nem a megfelelő ajándékot választjuk az ünnepi alkalomra. Mivel az allergia ma már egyre több embert érint, nem árt, ha tisztában vagyunk a főbb allergénekkel. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának tanácsai ebben segíthetnek.

Hisztamin intoleranciásnak bort vagy csokit

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni. Hasfájás, hasmenés, fejfájás, hányás a leggyakoribb panasz, de a krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is megbújhat hisztamin intolerancia, ami ritkán, de asztmás rohamot is kiválthat. A csokoládé mellett a hisztamin mértékét növeli a következő, az ünnepi asztalon is gyakran előforduló ételek fogyasztása is: halak, pácolt húsok, alkohol (különösen a vörösbor), sajtok, savanyú káposzta, padlizsán, ketchup, citrusfélék, papaya, eper, ananász, dió, mogyoró, paradicsom és spenót.

Poratka allergiásnak plüssállatot

A házipor-allergia okozója a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, levegőben szálló széklete. Fő táplálékát az ember elhalt, lehullt hámsejtjei jelentik, ezért főleg a kárpitozott bútorokban, ágyneműben, matracban és a plüssállatokban fordul elő nagy mennyiségben. Az arra érzékenyeknél a poratka orrdugulást, tüsszögést, torokviszketést és bőrtüneteket is okozhat. Főként a gyermekek előszeretettel választanak hálótársul plüssállatot maguknak, így természetesen bizonyos idő elteltével ezek is megtelnek poratkával. Az atka terjedését jól jellemzi az az adat, mely szerint az egy-két éve a szobánkban lévő párna súlyának mintegy 10 százalékát már az elhullott atkák és ürülékük teszi ki.

Fémallergiásnak bizsut

A bizsuk nem nemesfémekből készülnek, ezzel együtt nagyon népszerűek, hiszen segítségükkel változatos kiegészítőkre tehetünk szert, viszonylag kedvező áron. Ám nem ritka, hogy viselésük kellemetlen tüneteket okoz: a fülbevaló környékén a fül ég, viszket, a nyaklánc, karkötő mellett a bőr kipirul, begyullad. A fémallergia leggyakrabban bőrtünetekkel jelentkezik. Vörösség, viszketés, duzzanat, hámló-kiszáradt bőr. A tünetek először közvetlenül az érintkezés helyén alakulnak ki, később akár test szerte is megjelenhetnek. Hosszabb fennállás esetén a bőr megvastagodik, berepedezik, bizonyos esetekben a bőrtünet lehet csalánkiütésszerű is. Azt gondolhatnánk, hogy bizsuk helyett biztosabb, ha ezüst ékszert választunk, de sajnos gyakran ezek viselése is fémallergiás tüneteket vált ki. Ennek oka, hogy az ezüstből készült ékszereket más fémekkel is ötvözhetik, az eltérő összetétel miatt pedig az is előfordulhat, hogy az egyik ezüst ékszer panaszokat okoz, a másik pedig nem. Ha bizonytalanok vagyunk, válasszunk aranyból készült ékszert, ez az az anyag, amely a legkisebb valószínűséggel fog allergiás tüneteket okozni.

Illatosítók, gyertyák és illóolajok

A karácsonyi hangulat elengedhetetlen kellékei. A pot-pourri szárított növényi összetevői penész spórák táptalajai lehetnek, ezért allergiások semmiképp ne tegyék olyan helyre, ahol közvetlenül belélegezhetik. Bizonyos illatanyagok az arra érzékenyeknél szintén felerősíthetik a tüneteket, így a bennük lévő kémiai anyagok miatt az illatosított gyertyák egy része is problémát okozhat.

Allergén szobanövények

Egy 1985-ben készült belga tanulmány szerint a fikuszok családjába tartozó Ficus benjamina, másnéven csüngőágú fikusz nedvéből, annak száradása után a latex szerkezetéhez hasonló, allergén molekulák jutnak a lakás légterébe. A kutatók által végzett vizsgálatban résztvevő 59 szénanáthás beteg 78 százaléka mutatott allergiás reakciót a fikusz, yucca, borostyán, pálma és más közismert dísznövények közül legalább egyre. Dr. Balogh Katalintól megtudtuk, hogy a szobanövények fajtától függetlenül is képesek allergiát okozni, gyakran öntözött, nedves földjük ugyanis kedvelt táptalaj a penészgombák számára. A gombatelepek kialakulását megelőzendő, javasolt bizonyos időközönként fellazítanunk a föld felső rétegét és a kelleténél gyakrabban cserélnünk a virágföldet. Fontos, hogy a cserépbe, a virágföldre hullott leveleket eltávolítsuk, mert ezeken is elszaporodhatnak a penészgombák.

Ételallergiások vendégségben

A nagy gonddal megválasztott ajándékok mellett fontos, hogy a menü összeállítása során ügyeljünk az alapanyagokra is. Ha ételallergiás vendég is érkezik hozzánk, akkor győződjünk meg róla, hogy az ételek hozzávalói között nem szerepel allergén összetevő, illetve, hogy az allergénmentes fogások a főzés során sem szennyeződtek (érintkeztek) az allergénnel!

Mit jelent, hogy allergén-specifikus IgE?

Az allergia vizsgálata vérből, ún. allergén-specifikus IgE ellenanyag vizsgálattal történik. De mi is ez az ellenanyag? Dr. Balogh Katalin allergológustól, a Budai Allergiaközpontfőorvosától megtudtuk, hogy az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az IgE, amely az allergénekkel és a nyálkahártyák hízósejtjeivel reakcióba lép, ennek következtében olyan anyagok, többek közt hisztamin szabadul fel, ami a kellemetlen allergiás tüneteket okozza. Az allergén-specifikus kifejezés az adott allergénre (ami az allergiás tüneteket okozza) jellemző, vagyis specifikus IgE kimutatásán alapszik, tehát a vizsgálat során nem pusztán az allergia ténye állapítható meg, hanem pontosan be lehet azonosítani azt is, hogy mi az, ami a tüneteket okozza.

A panaszoktól függ a vizsgált allergén

Attól függően, hogy a beteg milyen allergiás panaszokkal érkezik, több fajta IgE vizsgálatot lehet elvégezni – mondja dr. Balogh Katalin. Ha a beteg tüsszög, orrdugulástól, köhögéstől szenved, a légúti, inhalatív allergének irányába vizsgálódunk. Ilyenek például a nyírfa, parlagfű, macska szőr, éger mogyoró is. Ha hasi, gyomor-bélrendszeri panaszai vannak, akkor az étel allergéneket – például: tojás, tehéntej, kazein, burgonya, gyümölcsök - kell vizsgálni, de panaszoktól függően ezek vegyes vizsgálatára is szükség lehet.

A vizsgálat menete

A vizsgálatra a beteg kikérdezése után kerül sor, vérvizsgálathoz nem szükséges éhgyomor, a nap bármely szakában elvégezhető. A kar könyökhajlati vénájából levett vérmintát laboratóriumba küldik, az eredmény pár napon belül várható. Vérvizsgálat során az ellenanyag vérben oldott formája mutatható ki, a laborban ezt vizsgálják. Mivel az ellenanyag allergén-specifikus, ezért a vizsgálattal pontosan meg lehet határozni a tüneteket kiváltó allergént és azt, hogy milyen koncentrációban van jelen a vérben. Dr. Balogh Katalin hangsúlyozza, hogy önmagában az allergia teszt nem elegendő a betegség kiváltójának pontos azonosítására, azt minden esetben össze kell vetni a beteg panaszaival. Az úgynevezett relevancia megállapítása, azaz annak egyértelművé tétele, hogy lehetséges-e, hogy a pozitív eredményt adó allergén a tünetek kiváltója, elengedhetetlen a diagnózishoz.

Bármikor elvégezhető

A bőrteszttel ellentétben a vérvizsgálat allergiaszezonban is végezhető, ha a betegnek tünetei vannak, de akkor is, ha antihisztamint szed, hogy azokat csillapítsa. Ezek ugyanis nem befolyásolják a vérvizsgálat eredményét. A vizsgálatot azonban nemcsak szezonban, hanem a tünetek megszűnése után is el lehet végezni, az IgE szint ugyanis akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken.

D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A „napfény” vitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető.

Több, mint vitamin

A D-vitamin az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Több, korábban nem ismert pozitív hatására derült fény. Számos kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, ezért a D-vitamin szint megállapítása és hiánya esetén a pótlása meghatározó fontosságú.

Hatása az allergiás betegségekre

A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunműködésében, csökkenti a gyulladásos folyamatokat. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő – mondja dr. Somogyi Évagyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A bőrgyógyászati eltérések - az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör - bőrtünetei napfény hatására sokszor javulnak, a napfényben szegény hónapokban gyakran kiújulnak, ami a D-vitamin szinttel is összefüggésbe hozható. Az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésében lehet szerepe a D-vitamin pótlásnak is. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága pedig segítheti a csecsemő és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.

Asztma és D-vitamin

A vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a D-vitaminnak nem csak a megelőzésben, de a már kialakult betegség kezelésében is fontos szerepe lehet. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin befolyásolja-e az asztmás betegek állapotát, fokozza-e az inhalációs kortikoszteroid hatékonyságát. A résztvevőknél a tüneteik mellett vérvizsgálat is igazolta az alacsony D-vitamin szintet. A vizsgálat végén a vitamin szedésének egyértelműen pozitív hatásait észlelték, 20%-kal csökkent például az asztmás rohamok előfordulása a résztvevők körében. Az eredményeket egy másik, az Allergy szaklapban közölt vizsgálat is alátámasztja, ahol a vizsgált 300,000 résztvevőből 21,000 asztmás betegnél az alacsony D-vitamin szint 25%-kal gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat okozott.

Milyen jelekből tudhatjuk, ha kevés a D-vitamin?

Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső- és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető jel lehet. Gyermekeknél az alacsony D-vitamin szint tünete lehet a sápadt bőr, puha koponyacsontok, elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”), fokozott hajlam a csonttörésre, a fogzás és mozgásfejlődés késése.

Mennyi pótlásra van szükség?

A napi ajánlott mennyiség megelőzésre gyerekeknek napi 1000NE, felnőtteknek 2000NE. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

Szűréssel pontosan meghatározható

Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal történhet. Ezek a vizsgálatok gyerekeknél is elvégezhetők. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet egyéni D-vitamin kezelést javasolni, amellyel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.