Az amerikai Mayo Klinika orvosa szerint a patikákban recept nélkül kapható készítményeket hosszú távon is alkalmazhatjuk, azonban nem biztos, hogy a saját magunk által összeállított terápia a legoptimálisabb. Ha az allergiás tünetek súlyosak, vagy a gyógyszerek hatására sem múlnak el, akkor a szakemberek szerint mindenképp érdemes allergológushoz fordulni, aki a tüneteink függvényében személyre szabott, hatásos terápiát állít össze.

Hogyan hatnak az antihisztaminok?

A klinika tapasztalatai szerint az allergiás tünetek megjelenésekor az emberek többsége először valamilyen recept nélküli készítményt választ. Habár a termékpaletta igen széles, a készítmények közös vonása, hogy többségük valamilyen antihisztamin összetevőt tartalmaz. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy az antihisztamin hatóanyag az allergiás reakció során a szervezetben felszabadult hisztamin kötődését gátolja a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy az allergiás tünetek már nem tudnak megjelenni: a betegnél egy időre megszűnik a tüsszögés, orrfolyás.

Gyógyszerek és orrspray

Az antihisztaminok kiválasztásánál jó tudni, hogy a hatóanyagok alapján léteznek első generációs, vagy újabb, második generációs készítmények is. Előbbieknél gyakori, hogy álmosságot okoznak, utóbbiaknál ez kevésbé jellemző, és a hatásuk is tovább tart. A recept nélkül vásárolható készítmények között megtaláljuk még az allergia elleni orrspray-ket is, melyek hatásukat közvetlenül az orrnyálkahártyán fejtik ki. Előnyük, hogy akár hosszabb időn – fél éven - át is használhatók.

Könnyen melléfoghat, ha egyedül választ

Dr. Balogh Katalin tapasztalatai szerint a betegek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy mi a különbség, így előfordul, hogy a náthában használt nyálkahártya lohasztó orrcseppel kezelik az allergiás tüneteiket. Ezek a készítmények is megszüntetik ugyan a panaszokat, ám csak rövid ideig használhatóak, hosszabb időn át alkalmazva akár a nyálkahártyát is tönkretehetik! Ugyan ilyen veszélyes lehet, ha a beteg allergiásként kezeli magát, de valójában más betegsége van, amelynek tünetei nagyon hasonlóak a szénanáthához. Orrdugulást, orrfolyást orrpolip vagy orrsövényferdülés, de nem allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladás vagy az orrban létrejött daganatos elváltozás is okozhat.

Kivizsgálással elkerülheti a felesleges gyógyszerszedést

Az allergiás jellegű panaszok kivizsgálása során lehetőség van minden egyéb olyan fül-orr-gégészeti rendellenességet kizárni, amely az allergiás tünetek megjelenésében közrejátszhat. Allergia teszttel meghatározható a panaszokat kiváltó ok, például pollen, háziporatka, vagy egyéb allergén. Ezt követően a kezelőorvos a tüneteket, a beteg beszámolóját figyelembe véve összeállítja a legoptimálisabb kezelést, mely egyaránt tartalmazhat vényköteles és recept nélkül is kapható készítményeket. Ebben az esetben tehát a beteg biztosan csak azt szedi, amire szüksége van, ami a tüneteit megszünteti.

Tanácsadás és allergén immunterápia

A kezelőorvos javasolni fog olyan hétköznapi praktikákat is, amelyekkel a kezelést még hatékonyabbá tehetjük. Apróságok, de talán nem is gondolunk rá, hogy például pollenszezonban jó minden esete hajat mosni, így éjszaka nyugodtabban alhatunk, ha nem lélegezzük be a hajunkra tapadt polleneket. A lakásba jutó pollenmennyiséget csökkenthetjük, ha nem teregetünk a szabadban és éjszaka szellőztetünk, amikor a pollenkoncentráció is alacsonyabb. Az ilyen praktikus tanácsok mellett azok számára is tud terápiát javasolni, akik tartós megoldást keresnek az allergiás tünetek kezelésére. Az antihisztaminokkal csak a tünetet kezeljük, létezik azonban egy olyan terápia, ami az allergia kiváltó okára hat, a félresiklott immunműködésre – magyarázza dr. Balogh Katalin. Oki terápiának is nevezzük ezért az allergén immunterápiát, amelynek segítségével a beteget hozzászoktatjuk ahhoz az allergénhez, ami a tüneteit okozza, ilyen módon idővel képes lesz azt panaszok nélkül elviselni. A kezelést mindig az allergén növény virágzása előtt legkésőbb 2 hónappal kell megkezdeni és a betegek tapasztalatai szerint, hatására már az első évben jelentősen csökkennek a tünetek.

Forrás: Budai Allergiaközpont

A téli időszakban gyakori náthás panaszok mellett bizonyos ételek is okozhatják, ha állandóan orrfolyástól, orrdugulástól szenvedünk. Ilyen esetben a magas hisztamin tartalmú ételek kerülésével, és a hiányzó enzim pótlásával szüntethetők meg a tünetek.

Légúti tüneteket okozó ételek

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni. Hasfájás, hasmenés, fejfájás, hányás a leggyakoribb panasz – sorolja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. „ A visszatérő tünetektől szenvedő betegek idővel összefüggésbe hozzák a gyomor-és bélrendszeri panaszokat valamilyen étel elfogyasztásával, megfigyelik melyik fogás után jelentkeztek a tüneteik, így előbb-utóbb sikerül a tettest beazonosítani. Az viszont sokkal kevésbé nyilvánvaló, hogy bizonyos élelmiszerek légúti tüneteket is okozhatnak, pedig a krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is megbújhat hisztamin intolerancia, ami ritkán, de asztmás rohamot is kiválthat.”

Paradicsomtól, sajttól és vörösbortól orrdugulás?

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, illetve bizonyos élelmiszerek is tartalmazzák eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke. Mindez problémát akkor jelent, ha a diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent, vagy hiányzó működése miatt a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Ezt a jelenséget hisztamin intoleranciánaknevezzük. A hisztamin mértékét növeli az alábbi ételek fogyasztása: halak, pácolt húsok, alkohol (különösen a vörösbor), sajtok, savanyú káposzta, padlizsán, ketchup, citrusfélék, papaya, eper, ananász, dió, mogyoró, paradicsom, spenót és csokoládé.

Az antibiotikumok is felerősíthetik a hisztamin intoleranciás tüneteket

Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az elhúzódó orrfolyással, orrdugulással orvoshoz forduló betegeknél a hisztamin intolerancia által okozott tünetek gyakran keverednek a téli időszakban egyébként is gyakori meghűléses, légúti fertőzések által okozott panaszokkal. „Ha a beteg meglévő hisztamin intoleranciás tünetei –orrfolyás, orrdugulás- mellé légúti fertőzés is társul, a panaszok függvényében a kezelőorvos antibiotikumot írhat fel a betegség kezelésére. A helyzet ilyenkor gyakran tovább súlyosbodhat, bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.”

Diéta, enzimpótlás és körültekintő gyógyszerszedés

Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megjegyezni, hogy a felsorolt tünetek más betegségek tünetei is lehetnek. Ezért ki kell vizsgálni, hogy valóban enzimhiány, hisztamin érzékenység áll-e a panaszok hátterében, mielőtt valaki diétázni kezdene. „A kivizsgálás azért is fontos, mert a panaszok sok esetben hasonlatosak az allergia (légúti , illetve étel) tüneteihez, ezért ál allergiának is nevezik. Fontos elkülöníteni, ami sokszor nem egyszerű.”

A főorvosnő elmondta, hogy a hisztamin intolerancia kimutatása vérvizsgálattal lehetséges. A tünetek megszűnéséhez diétát kell tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni, illetve a hiányzó enzim tablettával történő pótlására is van lehetőség. Bármilyen gyógyszer bevétele előtt pedig meg kell győződni arról, hogy nem hisztamin felszabadító, illetve nem gátolja a DAO enzim működését. Amennyiben szükséges, a kezelőorvossal konzultálni kell a gyógyszer cseréjéről, lehetőleg olyan hatóanyagot választva, ami nem fokozza a hisztamin intoleranciás tüneteket.

Forrás: Budai Allergiaközpont

A tavaszi változékony időjárás miatt könnyebben megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Ellenőrizze a tüneteit!

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa szerint fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek felismerjék. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis nemcsak a panaszok mérsékelhetők, hanem a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető. A következő táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzőek.

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő készítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és április közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát, az időjárás függvényében február végétől- március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr.Balogh Katalin. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket. Ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomon kövessük az aktuális pollenjelentést és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia, mely a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében - a panaszokat.

Forrás: Budai Allergiaközpont