A gyermekkori táplálékallergia előfordulása 6-8% körüli, a 3 év alatti gyermekek körében. Ezen belül is különösen magas, mintegy 3% a tehéntejfehérje-allergiás betegek száma. Gyakran okoz még allergiás panaszokat a tojás, szója, búza, földimogyoró is. A táplálékallergia a bőrön, a gyomor-és bélrendszerben és a légutakban is tüneteket okozhat.

Ekcéma és hasfájás

A táplálékok által okozott allergiás tünetek leggyakrabban a bőrön jelentkeznek, a csecsemő- és kisdedkori ekcéma oka az esetek közel 30%-ában táplálékallergia. A másik gyakori tünetcsoport a gyomor-és bélrendszert érintő panaszok: a gyermekeknél görcsös hasi fájdalom, hányás, hasmenés, étvágytalanság, a súlyfejlődés megállása tapasztalható – mondta el dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus főorvosa. Reflux mellett gyakran társbetegségként tejallergia is kimutatható, de csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékok okozhatnak légúti tüneteket is. A táplálékallergia legsúlyosabb megjelenési formája az anafilaxia, melyet főként tej, tojás, földimogyoró és hal fogyasztása idézhet elő, az arra érzékeny betegeknél. A gyorsan kialakuló életveszélyes állapot kezelése minden esetben sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

Vizsgálatok és diéta

Táplálékallergiára utaló tünetek esetén a vizsgálat első lépése a részletes anamnézis, vagyis a beteg kikérdezése. Gyermekek esetében a szülőknek érdemes végiggondolni, előfordult-e a családban korábban allergiás betegség, milyen ételeket fogyaszt a gyermek, mikor jelentkeztek először a tünetek. Az allergének azonosítása 2 év alatti gyermekek esetében főként vérvizsgálattal történik, általában későbbi életkorban alkalmazzuk a prick-tesztet, de az allergia diagnózisának nélkülözhetetlen része a táplálékelimináció – magyarázza a főorvosnő. Ennek lényege, hogy bizonyos ételek, étrendből történő kiiktatásával ellenőrizzük, hogy továbbra is jelentkeznek-e a tünetek. Az allergia diagnózisát igazolja, ha az elvont táplálékokat visszaadva a betegségi tünetek ismét megjelennek.

A táplálékallergia kezelése

A gyermekkorban jelentkező táplálékallergiás tünetek döntő többsége a gyermekek 3-4 éves korára megszűnik, a gyermek kinövi a betegséget. Ebben az időszakban a legfontosabb a megfelelő diéta megtartása, az allergén kerülése, mely rendszerint önmagában is tünetmentességet eredményez. Antihisztaminok és szteroidok alkalmazására főként az akut rohamok és súlyos klinikai tünetek esetén kerül sor.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Antibiotikum kúrát követően, vagy hasmenéssel, hányással járó fertőzések után sokan tapasztalják, hogy a tejtermékek fogyasztása kellemetlen hasi tüneteket – puffadást, hasfájást – okoz. A jelenség okairól és kezeléséről dr. Polgár Marianne gasztroenterológus, gyermekgyógyászt, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

A laktóz intolerancia, vagy másnéven tejcukor érzékenység gyakori panasz, tünetei bármilyen életkorban megjelenhetnek. Ezt az állapotot fontos elkülöníteni a tejallergiától, amely a tejfehérje fogyasztásának következtében fellépő allergiás reakció, és első tünetei többnyire már gyermekkorban jelentkeznek. „A két betegség kezelése is különböző: tejallergia esetén a betegnek minden tejtartalmú ételt ki kell iktatnia az étrendjéből, laktóz intolerancia esetén azonban a laktózmentes termékek, például tej, túró, és sajt is fogyasztható.”

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tejallergia valódi allergia, esetében az immunrendszer is érintett, az elfogyasztott tejfehérje ellenanyagok termelését indítja meg a szervezetben. Ezzel szemben a laktóz intolerancia az ételérzékenység egy típusa, tünetei nem az immunrendszer túlérzékenységéből fakadnak, hanem egy enzimhiány, a tejcukor lebontását végző laktáz enzim csökkent termelődése miatt jönnek létre.

A laktáz enzim csökkenése több okból is bekövetkezhet. „A laktóz-intoleranciának sok fokozata van. Nagyon ritka jelenség, hogy a vékonybélben egyáltalán nem termelődik laktáz - ez az állapot veleszületett laktáz-elégtelenség. Másodlagos vagy szerzett laktázhiányt azonban szinte mindenki tapasztal élete során, némelyek erőteljesebben, mások kevésbé és csak ideiglenesen. Ennek egyik formája az antibiotikum szedés, vagy fertőzéses gyomor- és bélrendszeri betegség után jelentkező átmeneti laktóz érzékenység.”

A táplálékok felszívódása a vékonybélben történik, normál körülmények között a tejcukor bontását a vékonybél kefeszegélyében található laktáz enzim végzi el. A lebontott cukrok a véráramba kerülnek és felszívódnak. Az antibiotikumokról tudjuk, hogy nem csak a kórokozókat, de a jótékony baktériumokat is elpusztítják, így egy antibiotikum kúra során jelentősen sérül a bélflóra összetétele, emellett a gyakori hasmenéssel járó betegségek is okozhatják, hogy a vékonybél hámsejtjeinek hártyájába ágyazott laktáz elvész. Ennek következtében nincs, ami a vékonybélbe jutó tejcukrot megfelelően lebontaná, ezért az emésztetlenül távozik a szervezetből erős hasmenést, bélhangokat, hascsikarást, puffadást okozva az érintetteknek.

Az átmeneti laktázhiány nem tart örökké, a tejcukoremésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza. Ebben az időszakban a tejtermékeket javasolt kiiktatni az étrendből, emellett a normál bélflóra visszaépülését támogatva, érdemes probiotikum készítményeket is szedni a gyorsabb lábadozás érdekében. A tejtermékeket ezt követően lassan vezessük vissza az étrendbe, fokozatosan szoktatva hozzá a szervezetünket.

Ha már régóta tapasztal kellemetlen tüneteket bizonyos ételek fogyasztása után, érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat. Hasfájás, hasmenés, puffadás és egyes bőrtünetek hátterében is állhat ételallergia. Ahhoz, hogy a tüneteket okozó élelmiszert azonosítani lehessen, fontos, hogy a vizsgálat előtti hetekben ne iktassa ki étrendjéből a feltételezett allergént, mert így a vizsgálat során könnyen álnegatív eredmény születhet.

Az allergiás tünetek az adott étel elfogyasztását követően jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, puffadásra, hasmenésre panaszkodnak. Bizonyos esetben bőrtünetek: bőrpír, csalánkiütés is jelentkezhet – ismertette a betegség tüneteit dr. Polgár Marianne gesztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

A legsúlyosabb allergiás reakció, ami ételek elfogyasztását követően kialakulhat, az anafilaxiás sokk. Ilyenkor a beteg hányingerre, szédülésre panaszkodik, verejtékezik, bőre sápadt. A kezdetben enyhének tűnő tünetek idővel súlyosbodhatnak, drasztikus vérnyomás esés is bekövetkezhet. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már a kezdeti enyhe tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni. A sürgősségi ellátás a legfontosabb, de a későbbiekben fontos, hogy utána járjunk melyik élelmiszer összetevő okozta a tüneteket.

Leggyakrabban a tejben, a gabonafélékben és a tojásban található fehérje okoz gondot, de jelentkezhet allergia például földimogyoróra, szójára, tenger gyümölcseire is, sőt a készételekben található adalékanyagok is előidézhetnek allergiás reakciót. Ételallergia esetén a beteg szervezete ellenanyagot termel az adott élelmiszerben megtalálható allergén ellen, a vizsgálatok során ennek az ellenanyagnak a szintjét vizsgálják a szervezetben.

„Ma már jellemző, hogy a betegek első körben az internetről informálódnak. Az itt elérhető információk alapján körvonalazódik, hogy tüneteik hátterében valamilyen élelmiszer fogyasztása állhat, ezért többnyire célzottan jelentkeznek szakorvoshoz” – magyarázza dr. Polgár Marianne. „Érthető módon szeretnék, ha tüneteik mielőbb megszűnnének, ezért ezzel egy időben sajnos diétázni is kezdenek, és hogy biztosra menjenek, sokan egyszerre több „problémás” élelmiszert, például a gabonafélék mellett a tejtermékeket, tojást is mellőzik az étrendből.” Ha azonban a beteg már a vizsgálat előtt hosszabb ideje folytatja diétát, akkor szervezetében az ellenanyag mértéke lecsökkent, ezért elképzelhető, hogy nem sikerül vizsgálattal igazolni a betegség meglétét. A felsorolt tünetek esetén tehát javasolt mielőtt kivizsgáltatni a kiváltó okot, majd – szükségtelen megszorítások nélkül, célzott diétával orvosolni a panaszokat.