Óvodás- és iskolás korban is gyakori, hogy a gyerekek hasfájásra panaszkodnak, emellett hányinger, hányás, fejfájás, hasmenés is jelentkezhet. Ilyen esetben a szülő sokszor nehezen tudja eldönteni, hogy az iskolai stressz, valamilyen étel, fertőzés, vagy más betegség áll-e a tünetek hátterében. Visszatérő panaszok esetén érdemes hisztamin intolerancia irányába is vizsgálódni, ilyenkor a diétás tanácsok követésével a panaszok megszüntethetők.

Stresszes életmód és allergiák

Egyre többen küzdenek gyomor- és bélrendszeri tünetekkel, ez felnőttek és gyerekek körében is gyakori panasz. A kiváltó okot nehéz beazonosítani, hiszen a rossz szokásoktól kezdve a rohanó életmódon át az egyre gyakoribb allergiák és ételérzékenység is okozhatja a kellemetlen tüneteket. Ha kapkodva eszünk, nem rágjuk meg alaposan az ételt, vagy túl sok készételt fogyasztunk, az már önmagában is elég a rossz emésztéshez – sorolja dr. Vass Noémi, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa.
„Gyermekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés oka lehet ételallergia, vagy intolerancia is, leggyakrabban a tejfehérje, tejcukor és a glutén tartalmú ételek fogyasztása okozza a panaszokat. Ilyen esetben ételallergia, laktóz intolerancia ill. cöliákia irányába történő vizsgálat segíthet beazonosítani a panaszokat okozó ételt.”

Gyakori iskolai hiányzások, tanácstalan szülő

Dr. Vass Noémi tapasztalatai szerint ritkán merül csak fel, pedig egyre gyakoribb, hogy a tüneteket hisztamin intolerancia okozza. „A hozzám forduló szülők többsége rendszerint hosszú ideje sikertelenül próbál utána járni annak, hogy mi okozza a gyermeknél fellépő has- és fejfájást, hasmenést. Többségük egyre tanácstalanabb és elcsigázottabb, nem ritka, hogy a gyerekek az iskolából is sokat hiányoznak a visszatérő panaszok miatt.” Ha a korábban elvégzett vizsgálatok közt még nem került sor a hisztamin intolerancia szűrésére, akkor a doktornő szerint érdemes ezt is elvégeztetni.

Évek is eltelhetnek a diagnózisig

Spanyol kutatók egy korábbi kutatásban megállapították, hogy a vizsgálatban résztvevő gyerekek esetében átlagosan 2 év és egy hónap telt el az első tünetek megjelenése és a hisztamin intolerancia diagnózisa közt. A Hospital Universitario Son Espases orvosai által végzett felmérésből az is kiderül, hogy a betegség többségében fiúknál jelentkezett, átlagosan 4 éves koruk körül. (volt, akinél 6 hónaposan és volt olyan is, aki elmúlt 13 éves az első tünetek idején) A leggyakoribb panasz a hasfájás és a hasmenés volt, ezt követte a fejfájás, a hányás és bőrkiütés.

Vérvizsgálattal kimutatható az enzimhiány

Az esetek többségében a hisztamin intolerancia oka, hogy csökkent, vagy hiányzó enzimműködés miatt a szervezetben a hisztamin lebontása nem megfelelő. A diamino-oxidáz (DAO) enzim mennyisége a szervezetben vérvizsgálattal kimutatható, s amennyiben bebizonyosodik, hogy a csökkent termelődés áll a hátterében, az enzim pótlására van lehetőség, tabletta formájában. Emellett természetesen diétát is javasolt tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni kell.

Milyen ételek fokozzák a tüneteket?

A hisztaminban gazdag, illetve a szervezetben sok hisztamint felszabadító élelmiszerek listája meglehetősen hosszú. Ide tartoznak a különböző halfélék, sajtok, húsok és zöldségfélék is. Ha a gyerekkorban általában jellemző étkezési szokásokat vesszük figyelembe, akkor tüneteket okozhat például a tízóraira elcsomagolt szalámis, sajtos szendvics, a csokoládé, ketchup, a mogyoró, dió, citrusfélék, de a különböző készételekben és üdítőkben megtalálható élelmiszer adalékok is.

Antibiotikum kúrát követően, vagy hasmenéssel, hányással járó fertőzések után sokan tapasztalják, hogy a tejtermékek fogyasztása kellemetlen hasi tüneteket – puffadást, hasfájást – okoz. A jelenség okairól és kezeléséről dr. Polgár Marianne gasztroenterológus, gyermekgyógyászt, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

A laktóz intolerancia, vagy másnéven tejcukor érzékenység gyakori panasz, tünetei bármilyen életkorban megjelenhetnek. Ezt az állapotot fontos elkülöníteni a tejallergiától, amely a tejfehérje fogyasztásának következtében fellépő allergiás reakció, és első tünetei többnyire már gyermekkorban jelentkeznek. „A két betegség kezelése is különböző: tejallergia esetén a betegnek minden tejtartalmú ételt ki kell iktatnia az étrendjéből, laktóz intolerancia esetén azonban a laktózmentes termékek, például tej, túró, és sajt is fogyasztható.”

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tejallergia valódi allergia, esetében az immunrendszer is érintett, az elfogyasztott tejfehérje ellenanyagok termelését indítja meg a szervezetben. Ezzel szemben a laktóz intolerancia az ételérzékenység egy típusa, tünetei nem az immunrendszer túlérzékenységéből fakadnak, hanem egy enzimhiány, a tejcukor lebontását végző laktáz enzim csökkent termelődése miatt jönnek létre.

A laktáz enzim csökkenése több okból is bekövetkezhet. „A laktóz-intoleranciának sok fokozata van. Nagyon ritka jelenség, hogy a vékonybélben egyáltalán nem termelődik laktáz - ez az állapot veleszületett laktáz-elégtelenség. Másodlagos vagy szerzett laktázhiányt azonban szinte mindenki tapasztal élete során, némelyek erőteljesebben, mások kevésbé és csak ideiglenesen. Ennek egyik formája az antibiotikum szedés, vagy fertőzéses gyomor- és bélrendszeri betegség után jelentkező átmeneti laktóz érzékenység.”

A táplálékok felszívódása a vékonybélben történik, normál körülmények között a tejcukor bontását a vékonybél kefeszegélyében található laktáz enzim végzi el. A lebontott cukrok a véráramba kerülnek és felszívódnak. Az antibiotikumokról tudjuk, hogy nem csak a kórokozókat, de a jótékony baktériumokat is elpusztítják, így egy antibiotikum kúra során jelentősen sérül a bélflóra összetétele, emellett a gyakori hasmenéssel járó betegségek is okozhatják, hogy a vékonybél hámsejtjeinek hártyájába ágyazott laktáz elvész. Ennek következtében nincs, ami a vékonybélbe jutó tejcukrot megfelelően lebontaná, ezért az emésztetlenül távozik a szervezetből erős hasmenést, bélhangokat, hascsikarást, puffadást okozva az érintetteknek.

Az átmeneti laktázhiány nem tart örökké, a tejcukoremésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza. Ebben az időszakban a tejtermékeket javasolt kiiktatni az étrendből, emellett a normál bélflóra visszaépülését támogatva, érdemes probiotikum készítményeket is szedni a gyorsabb lábadozás érdekében. A tejtermékeket ezt követően lassan vezessük vissza az étrendbe, fokozatosan szoktatva hozzá a szervezetünket.