Sok esetben nem is sejtjük, hogy náthás tüneteinkért egy a lakásban megbújó, szabad szemmel nem látható élőlény a felelős.

Bárkinél előfordulhat

Háziporatka bárhol előfordulhat, ahol emberek élnek, mivel a bőrünkről lehulló, elhalt hámsejtek jelentik számára a táplálékot. Kedveli a párás, meleg helyeket, emiatt különösen nagy számban fordul elő a lakások kárpitozott bútoraiban, szőnyegekben, ágyak matracaiban, párnában. Atkák milliói élhetnek velünk az otthonukban, jelenlétükről azonban csak akkor szerzünk tudomást, ha valamilyen allergiás tünetet okoznak – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A legtöbben szénanáthás tünetekre – orrdugulás, orrfolyás, köhögés, tüsszögés - panaszkodnak, de van, akinél bőrtünetek, kiütések jelzik az allergiát.

Hogyan okoznak allergiát?

Az atkák tehát jelen vannak az otthonunkban, az pedig egyéni érzékenység kérdése – csak úgy, mint az allergiáknál általában – hogy kinél okoznak allergiás tüneteket. Nem lehetetlen megszabadulni tőlük, ám kétségtelen nehéz feladat, hiszen gyorsan szaporodnak, és nem csak életükben allergizálnak – az allergiás tüneteket az atkák ürüléke okozza – de az elhullott atka tetem is hosszú ideig képes tüneteket okozni.

Honnan sejthetem, hogy a poratka okozza a tüneteimet?

A légúti allergiák jelentkezhetnek szezonálisan, az allergén növény virágzásának idején, a legtöbben most épp a parlagfű miatt szenvednek. A szezonális allergia tünetei tavasztól-őszig jelentkeznek, a másik csoportba tartozó légúti allergiák azonban egész évben panaszokat okoznak. Ide tartozik például a háziállatok szőre, vagy a penészgomba allergia mellett a poratka által kiváltott tünetek is. Ha tehát egész évben tüsszögünk, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, torokkaparás jelentkezik, akkor érdemes a poratka allergiára is gondolni. A tünetek az őszi – téli időszakban, zárt térben, különösen éjjel, a hálószobában fokozódnak.

Takarítás és gyógyszerek

A poratka allergia a szokásos vizsgálati módokkal – Prick-teszt és/vagy vérvizsgálat - igazolható. Ha bebizonyosodik, hogy ez az apró élőlény áll a panaszaink hátterében, akkor egyrészt már egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, másrészt sokkal gyakrabban és alaposabban fogunk takarítani, mint azelőtt.

A poratka allergia gyógyszerekkel jól kezelhető, ám az is fontos, hogy környezeti változásokkal is támogassunk az eredményes kezelést – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. Ez kezdetben jelentősebb kiadásokkal is járhat, hiszen érdemes a korábbi ágymatracot antiallergénre cserélni, illetve egy magas hőfokon mosható párnát is beszerezni. A 60fok feletti mosás, illetve a fagyasztás ugyanis képes elpusztítani a poratkákat. A plüssállatokat ezért érdemes szelektálni, a megmaradt darabokat pedig időnként a fagyasztóban tartani egy napig, vagy ha bírják, magas hőfokon kimosni. A szőnyegektől, vastag függönyöktől inkább váljunk meg, jó, ha csökkentjük a lakásban az olyan felületek számát, ahol a poratka megtelepedhet. Sokat segíthet egy légtisztító berendezés is, ami képes kiszűrni a levegőből az allergéneket, de hatékony fegyverünk a rendszeres – legalább heti egy – alapos porszívózás és felmosás is.

Teljes mértékben nem tudjuk atkamentesíteni az otthonunkat, de ezeket a tanácsokat megfogadva a számukat jelentősen csökkenteni lehet, ami szükséges ahhoz, hogy a gyógyszeres kezeléssel tünetmentességet érjünk el.

Ha már régóta tapasztal kellemetlen tüneteket bizonyos ételek fogyasztása után, érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat. Hasfájás, hasmenés, puffadás és egyes bőrtünetek hátterében is állhat ételallergia. Ahhoz, hogy a tüneteket okozó élelmiszert azonosítani lehessen, fontos, hogy a vizsgálat előtti hetekben ne iktassa ki étrendjéből a feltételezett allergént, mert így a vizsgálat során könnyen álnegatív eredmény születhet.

Az allergiás tünetek az adott étel elfogyasztását követően jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, puffadásra, hasmenésre panaszkodnak. Bizonyos esetben bőrtünetek: bőrpír, csalánkiütés is jelentkezhet – ismertette a betegség tüneteit dr. Polgár Marianne gesztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

A legsúlyosabb allergiás reakció, ami ételek elfogyasztását követően kialakulhat, az anafilaxiás sokk. Ilyenkor a beteg hányingerre, szédülésre panaszkodik, verejtékezik, bőre sápadt. A kezdetben enyhének tűnő tünetek idővel súlyosbodhatnak, drasztikus vérnyomás esés is bekövetkezhet. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már a kezdeti enyhe tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni. A sürgősségi ellátás a legfontosabb, de a későbbiekben fontos, hogy utána járjunk melyik élelmiszer összetevő okozta a tüneteket.

Leggyakrabban a tejben, a gabonafélékben és a tojásban található fehérje okoz gondot, de jelentkezhet allergia például földimogyoróra, szójára, tenger gyümölcseire is, sőt a készételekben található adalékanyagok is előidézhetnek allergiás reakciót. Ételallergia esetén a beteg szervezete ellenanyagot termel az adott élelmiszerben megtalálható allergén ellen, a vizsgálatok során ennek az ellenanyagnak a szintjét vizsgálják a szervezetben.

„Ma már jellemző, hogy a betegek első körben az internetről informálódnak. Az itt elérhető információk alapján körvonalazódik, hogy tüneteik hátterében valamilyen élelmiszer fogyasztása állhat, ezért többnyire célzottan jelentkeznek szakorvoshoz” – magyarázza dr. Polgár Marianne. „Érthető módon szeretnék, ha tüneteik mielőbb megszűnnének, ezért ezzel egy időben sajnos diétázni is kezdenek, és hogy biztosra menjenek, sokan egyszerre több „problémás” élelmiszert, például a gabonafélék mellett a tejtermékeket, tojást is mellőzik az étrendből.” Ha azonban a beteg már a vizsgálat előtt hosszabb ideje folytatja diétát, akkor szervezetében az ellenanyag mértéke lecsökkent, ezért elképzelhető, hogy nem sikerül vizsgálattal igazolni a betegség meglétét. A felsorolt tünetek esetén tehát javasolt mielőtt kivizsgáltatni a kiváltó okot, majd – szükségtelen megszorítások nélkül, célzott diétával orvosolni a panaszokat.