A lakáson belüli allergiás tünetekért az esetek többségében a penészgomba és a háziporatka jelenléte okolható, de tavasztól-őszig a lakásba jutó pollenek is súlyosbíthatják a helyzetet.

Kéretlen társbérlők

Dr. Pintér Judit allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy magas koncentrációban a penészgomba és a poratka is súlyos allergiás panaszokat okozhat. Kezdetben légúti irritáció, orrdugulás, köhögés jelentkezhet, megfelelő kezelés hiányában idült arcüreggyulladás is kialakulhat. Az évnek ebben az időszakában a kertből, az utcáról is juttathatunk allergéneket a lakásba. Ehhez egy szellőztetés is elég lehet, de mi is behurcolhatjuk: a pollenek a ruhánkon, cipőnk talpán, vagy a hajunkon is könnyen megtapadhatnak. A takarítás során ezért különösen fontos minden allergén-lelőhelyet feltérképeznünk a lakásban.

Vizes helyiségek

A penészgomba a magas páratartalom mellett különösen kedveli a hűvös, sötét zugokat, felkutatását ezért érdemes ehhez hasonló helyeken kezdenünk. A takarítás során fordítsunk kiemelt figyelmet a következő területekre: a fürdőszobai mosdó alatti részen, kád mellett, a szobanövények cserepeiben, a konyhában, a mosogató mögötti területeken és ajtók, ablakok környékén.

Szőnyegek

A háziporatkák az emberről lehullott hámsejtekkel táplálkoznak, ezért nagy mennyiségben fordulnak elő a kárpitozott bútorokban, szőnyegekben. Az atkák levegőben szálló ürüléke allergiás tüneteket okozhat, ez ellen úgy védekezhetünk, ha hetente alaposan átporszívózzuk a szőnyeget, HEPA szűrős készülékkel. Allergia esetén jobb, ha kerüljük a padlószőnyeget, válasszunk inkább könnyebben takarítható parkettát, padlólapot.

Légkondicionáló

Az elmúlt évek forró nyarai miatt egyre több lakásba szereltetnek légkondicionálót. A készülékeket minden évben tavasszal, a szezon kezdete előtt alaposan ki kell takarítani, mert a nedves környezet miatt penészgombák telepedhetnek meg benne. A szakember által végzett alapos tisztítással megelőzhetjük, hogy a légkondicionáló bekapcsolásával az allergének a levegőbe jussanak.

Előszoba

Pollenszezonban praktikus lehet, ha a szabadban viselt ruhát már az előszobában lecseréljük. Az öltözékünkön ugyanispollenek ezreit hurcolhatjuk a lakásba: cipőnk talpán, és a ruhán is. A könnyebb takaríthatóság végett is praktikus ebben a helyiségben kerülni a szőnyegek, kárpitozott székek/bútorok, vastag sötétítő függönyök használatát. Igyekezzünk minél kevesebb felületet biztosítani az allergének megtapadásához.

Ágynemű

A háziporatkák másik kedvelt élőhelye, emellett pollenszezonban nagy mennyiségű allergént is juttathatunk a párnánkra, ha nem mosunk minden este hajat. A kellemetlen tünetek elkerüléséhez ne pakoljuk tele az ágyat a poratkákat szintén mágnesként vonzó plüssállatokkal, az ágyneműt pedig legalább havonta mossuk át 60 fokon.

A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is. Mit tehetünk, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk, hogy elkerüljük az asztma kialakulását?

Allergia, vagy asztma?

Az allergia az immunrendszer „túlműködésének” következtében jön létre, az érintettek szervezete olyan anyag ellen védekezik, amely valójában rá nézve teljesen ártalmatlan. Ilyen anyag például a pollen, amelyet belélegezve az allergiás beteg könnyezni, tüsszögni kezd, viszket a szeme, orra – sorolja a jellegzetes tüneteket dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség, melyet időnként fellépő nehézlégzés, köhögési roham, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés jellemez, tünetmentes időszakokkal felváltva. Az asztmás tünetek rosszabbodását több tényező is előidézheti: légszennyezettség, időjárási változások, dohányfüst, fizikai aktivitás, stressz és pollenek is.

Újabb allergiák, asztma kialakulása

Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy pollen allergiásoknál a betegség lefolyása több módon is alakulhat. Előfordulhat, hogy a beteg az első évben még csak egy növényre allergiás, ha ez a parlagfű, akkor augusztus közepétől októberig jelentkeznek a tünetei. A következő években aztán észreveszi, hogy mintha egyre korábban kezdene tüsszögni, már júniusban is viszketett kicsit a szeme, kapart a torka, az évek múlásával ez állandósul, az allergia vizsgálat során pedig kiderül, hogy a parlagfű mellett már a fűfélék is tüneteket okoznak nála. Az újabb allergiák megjelenése mellett előfordulhat asztma kialakulása is: a korábban szénanáthás beteg az idő múlásával egyszer csak asztmás tüneteket kezd produkálni. Ennek az az oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem a mélyebb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű allergiás tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Elkerülhető?

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergia vizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Ez egy fontos lépés a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Balogh főorvosnő.

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergén immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az allergén immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergén immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.

Allergén immunterápiával megelőzhető az asztma

Az allergén immunterápia hatását vizsgálták német kutatók egy, az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia honlapján megjelent kutatásban. Vizsgálatuk során a Német Egészségbiztosító adatbázisából 118,757 allergiás, de nem asztmás beteg adatait gyűjtötték össze. A 2007-2012-ig tartó időszakban összevetették az új asztmás tünetek megjelenését az allergén immunterápiával kezelt, és nem kezelt páciensek adataival. Megfigyelték, hogy az asztmás betegek száma sokkal alacsonyabb volt az allergén immunterápiában részesülők között: 1646 kezelt betegből mindössze 33 esetet regisztráltak. A szénanáthás betegek számára tehát az allergén immunterápia a betegség kapcsán fellépő asztma megelőzésének egy hatékony eszköze lehet.

Ha már régóta tapasztal kellemetlen tüneteket bizonyos ételek fogyasztása után, érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat. Hasfájás, hasmenés, puffadás és egyes bőrtünetek hátterében is állhat ételallergia. Ahhoz, hogy a tüneteket okozó élelmiszert azonosítani lehessen, fontos, hogy a vizsgálat előtti hetekben ne iktassa ki étrendjéből a feltételezett allergént, mert így a vizsgálat során könnyen álnegatív eredmény születhet.

Az allergiás tünetek az adott étel elfogyasztását követően jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, puffadásra, hasmenésre panaszkodnak. Bizonyos esetben bőrtünetek: bőrpír, csalánkiütés is jelentkezhet – ismertette a betegség tüneteit dr. Polgár Marianne gesztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

A legsúlyosabb allergiás reakció, ami ételek elfogyasztását követően kialakulhat, az anafilaxiás sokk. Ilyenkor a beteg hányingerre, szédülésre panaszkodik, verejtékezik, bőre sápadt. A kezdetben enyhének tűnő tünetek idővel súlyosbodhatnak, drasztikus vérnyomás esés is bekövetkezhet. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már a kezdeti enyhe tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni. A sürgősségi ellátás a legfontosabb, de a későbbiekben fontos, hogy utána járjunk melyik élelmiszer összetevő okozta a tüneteket.

Leggyakrabban a tejben, a gabonafélékben és a tojásban található fehérje okoz gondot, de jelentkezhet allergia például földimogyoróra, szójára, tenger gyümölcseire is, sőt a készételekben található adalékanyagok is előidézhetnek allergiás reakciót. Ételallergia esetén a beteg szervezete ellenanyagot termel az adott élelmiszerben megtalálható allergén ellen, a vizsgálatok során ennek az ellenanyagnak a szintjét vizsgálják a szervezetben.

„Ma már jellemző, hogy a betegek első körben az internetről informálódnak. Az itt elérhető információk alapján körvonalazódik, hogy tüneteik hátterében valamilyen élelmiszer fogyasztása állhat, ezért többnyire célzottan jelentkeznek szakorvoshoz” – magyarázza dr. Polgár Marianne. „Érthető módon szeretnék, ha tüneteik mielőbb megszűnnének, ezért ezzel egy időben sajnos diétázni is kezdenek, és hogy biztosra menjenek, sokan egyszerre több „problémás” élelmiszert, például a gabonafélék mellett a tejtermékeket, tojást is mellőzik az étrendből.” Ha azonban a beteg már a vizsgálat előtt hosszabb ideje folytatja diétát, akkor szervezetében az ellenanyag mértéke lecsökkent, ezért elképzelhető, hogy nem sikerül vizsgálattal igazolni a betegség meglétét. A felsorolt tünetek esetén tehát javasolt mielőtt kivizsgáltatni a kiváltó okot, majd – szükségtelen megszorítások nélkül, célzott diétával orvosolni a panaszokat.