Ha valakinél csökkent, vagy hiányzik a hisztamint lebontó diamino-oxidáz (DAO) enzim működése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a táplálékokkal bevitt, vagy a szervezetben termelődő hisztamint. Néhány antibiotikum is gátolhatja a DAO enzim működését, ezáltal felerősítheti a hisztamin intolerancia tüneteit.

Hasfájás, puffadás, orrfolyás

A hisztamin intolerancia változatos tüneteket okoz, melyek jelentkezhetnek a gyomor-bélrendszerben, de a légutakban is. Hasfájás, hasmenés, hányás, fejfájás, krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is gyakran ez húzódik meg – sorolja a tüneteket dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Hiányzó, vagy csökkent DAO enzim működés mellett, ha a beteg hisztaminban gazdag ételeket fogyaszt, vagy olyanokat, amelyek a szervezet hisztamin termelését serkentik, akkor a felsorolt tünetek megjelenésére számíthat.

Kit érint a hisztamin intolerancia?

Korra és nemre való tekintet nélkül bármikor jelentkezhetnek a tünetei, férfiaknál, nőknél és gyermekeknél is előfordul. Felismerése gyakran sokáig elhúzódik, hiszen az orrfolyás, orrdugulás kapcsán valamilyen légúti fertőzésre vagy légúti allergiára gondolunk, a hasfájást, fejfájást pedig gyakran a stressz tüneteként kezeljük. Akkor is érdemes ebbe az irányba is vizsgálódni, ha más étel-, vagy pollenallergiát célzó vizsgálatokkal eddig nem sikerült azonosítani, hogy mi okozza az elhúzódó panaszokat.

Télen több okból is erősödhetnek a tünetek

Ebben az időszakban több olyan ételt is fogyasztunk, melyek a hisztamin intoleranciások számára nem javasoltak. Az ünnepek alatt gyakran kerül az asztalra dió, mogyoró, halak, vörös bor, csokoládé és savanyú káposzta is, de ezek mellett a sajtok, paradicsom, citrusfélék, ananász és spenót is fogyasztása is felerősíti a tüneteket. A helyzetet tovább súlyosbítja, ha valamilyen betegség kapcsán antibiotikumot kell szedni. Bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.

Diétával és enzim pótlással kezelhető

A diamino-oxidáz (DAO) enzim mennyisége a szervezetben vérvizsgálattal kimutatható, s amennyiben bebizonyosodik, hogy a csökkent termelődés áll a hátterében, az enzim pótlására van lehetőség, tabletta formájában. Emellett természetesen diétát is javasolt tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni kell.

A légiós betegséget, vagy legionellózist épületgépész-kórnak is nevezik, a fertőzések kialakulásában ugyanis döntő szerepet játszanak a különböző épületgépészeti berendezések. A fertőzést meleg vizes környezetben megjelenő baktériumok okozzák, így veszélyt jelenthetnek a nem megfelelően gondozott zuhanyzók, hűtőtornyok, pezsgőfürdők és szökőkutak is.

Csak belélegzés útján fertőz

A Legionella baktériummal számtalan helyen találkozhatunk életünk során. A kórokozó gyakorlatilag bárhol elszaporodhat, ahol 37fok feletti vizes környezetet talál. Természetes vizeinkben is előfordul, de megtalálható a háztartási melegvizes rendszerekben is. Nyugodtan kezet moshatunk vele, akár meg is ihatjuk, tüneteket ugyanis kizárólag belélegzés útján okoz, ha a tüdőbe jut – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpontfőorvosa. A fertőzés forrásai így olyan vizes berendezések lehetnek, amelyek működésük közben aeroszol méretű vízcseppeket bocsájtanak ki.

40 éve jelent meg a kórokozó

A Legionella baktériumot először 1977-ben azonosították, az „Amerikai Légionáriusok” veterán segélyszervezet egy évvel korábbi ülésén kitört tüdőgyulladás-járvány kapcsán. A közegészségügyi vizsgálatok azt is megállapították, hogy a 182 megbetegedést – melyek közül 29 halállal végződött – a szállodai légkondicionáló párásítójában megtelepedő baktérium okozta.

A korszerű otthoni klímától nem fog legionella fertőzést kapni

Az otthoni klímaberendezéseket javasolt évente szakemberrel kitisztíttatni, még tavasszal, az intenzív használat előtt. A Legionella baktérium csak vizes környezetben tud megjelenni, az olyan klímaberendezéseknél, amelyek nem használnak vizet a levegő hűtéséhez, tehát az otthoni és az autóban lévő klímáknál nem kell tartani fertőzéstől – olvasható az Amerikai Járványügyi Központ honlapján. A készülékek tisztítását azonban így is el kell végezni, mert a benne lévő gombák, kosz és egyéb baktériumok miatt az elhanyagolt készülék számos más légúti betegség forrása lehetnek.

Influenzához hasonló tünetek

A betegség kezdeti szakaszában láz, fejfájás izomfájdalom jelentkezik, majd később száraz köhögés és tüdőgyulladás lép fel. A kórokozó elsősorban az 50 év feletti korosztály, a krónikus tüdőbetegek és a dohányosok számára jelent fokozott kockázatot, illetve azoknál, akiknél csökkent immunműködés áll fenn.

Nyaralás alatt is megfertőzhet

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 213-as felméréséből kiderül, hogy 2005 ás 2012 között a fertőzések 73%-a közösségben szerzett, 19%-a utazással társult, 8% pedig egészségügyi létesítményekhez köthető. 2011-ben például több angliai és walesi utasnál jelentkeztek tünetek görögországi nyaralásukról hazatérve. Az esetek kivizsgálása kapcsán a hatóságok több karbantartási és fertőtlenítési hiányosságot is feltártak egy görög szálláshely vízrendszerében, vízhőmérséklet szabályozási problémát is azonosítottak és kimutatták a Legionella kórokozó jelenlétét is.

Nem lehet megelőzni

Mivel a kórokozó belélegzéssel terjed, ez esetben sem az alapos kézmosás, sem az egyéb bevált praktikák nem segíthetnek. A fertőzés ellen védekezni csak az előírások betartásával lehetséges. Hazánkban ez év februárjától lépett hatályba az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete, mely szerint a fokozott kockázatot jelentő közegekben (pl. kereskedelmi szálláshelyeken, egészségügyi és szociális létesítményekben, nedves hűtőtornyokban, közfürdőkben a 30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén,) kötelező rendszeres vizsgálatokat, mintavételeket végezni a Legionella kiszűrése érdekében.

Ha tünetei vannak, forduljon orvoshoz!

A betegség fokozott kockázatot jelent a rizikócsoportba – 50 év felettiek, dohányosok, krónikus tüdőbetegek, csökkent immunműködés - tartozók számára, ezért ha a betegség tünetei jelentkeznek, forduljunk mielőbb orvoshoz! A kórokozót vérből, légúti váladékból és vizeletből is ki lehet mutatni. Ezt követően a szükséges antibiotikumos kezelést kell megkezdeni.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Antibiotikum kúrát követően, vagy hasmenéssel, hányással járó fertőzések után sokan tapasztalják, hogy a tejtermékek fogyasztása kellemetlen hasi tüneteket – puffadást, hasfájást – okoz. A jelenség okairól és kezeléséről dr. Polgár Marianne gasztroenterológus, gyermekgyógyászt, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

A laktóz intolerancia, vagy másnéven tejcukor érzékenység gyakori panasz, tünetei bármilyen életkorban megjelenhetnek. Ezt az állapotot fontos elkülöníteni a tejallergiától, amely a tejfehérje fogyasztásának következtében fellépő allergiás reakció, és első tünetei többnyire már gyermekkorban jelentkeznek. „A két betegség kezelése is különböző: tejallergia esetén a betegnek minden tejtartalmú ételt ki kell iktatnia az étrendjéből, laktóz intolerancia esetén azonban a laktózmentes termékek, például tej, túró, és sajt is fogyasztható.”

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tejallergia valódi allergia, esetében az immunrendszer is érintett, az elfogyasztott tejfehérje ellenanyagok termelését indítja meg a szervezetben. Ezzel szemben a laktóz intolerancia az ételérzékenység egy típusa, tünetei nem az immunrendszer túlérzékenységéből fakadnak, hanem egy enzimhiány, a tejcukor lebontását végző laktáz enzim csökkent termelődése miatt jönnek létre.

A laktáz enzim csökkenése több okból is bekövetkezhet. „A laktóz-intoleranciának sok fokozata van. Nagyon ritka jelenség, hogy a vékonybélben egyáltalán nem termelődik laktáz - ez az állapot veleszületett laktáz-elégtelenség. Másodlagos vagy szerzett laktázhiányt azonban szinte mindenki tapasztal élete során, némelyek erőteljesebben, mások kevésbé és csak ideiglenesen. Ennek egyik formája az antibiotikum szedés, vagy fertőzéses gyomor- és bélrendszeri betegség után jelentkező átmeneti laktóz érzékenység.”

A táplálékok felszívódása a vékonybélben történik, normál körülmények között a tejcukor bontását a vékonybél kefeszegélyében található laktáz enzim végzi el. A lebontott cukrok a véráramba kerülnek és felszívódnak. Az antibiotikumokról tudjuk, hogy nem csak a kórokozókat, de a jótékony baktériumokat is elpusztítják, így egy antibiotikum kúra során jelentősen sérül a bélflóra összetétele, emellett a gyakori hasmenéssel járó betegségek is okozhatják, hogy a vékonybél hámsejtjeinek hártyájába ágyazott laktáz elvész. Ennek következtében nincs, ami a vékonybélbe jutó tejcukrot megfelelően lebontaná, ezért az emésztetlenül távozik a szervezetből erős hasmenést, bélhangokat, hascsikarást, puffadást okozva az érintetteknek.

Az átmeneti laktázhiány nem tart örökké, a tejcukoremésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza. Ebben az időszakban a tejtermékeket javasolt kiiktatni az étrendből, emellett a normál bélflóra visszaépülését támogatva, érdemes probiotikum készítményeket is szedni a gyorsabb lábadozás érdekében. A tejtermékeket ezt követően lassan vezessük vissza az étrendbe, fokozatosan szoktatva hozzá a szervezetünket.