Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!

A Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”

Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését

Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése. „Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.”
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.

Nem volt még hasonlóan részletes felmérés

A betegek ma már főként az internetről szerzik be a híreket a betegségükről, itt olvasnak kivizsgálásról, kezelésről is. Nékám professzor szerint azonban sajnos nagyon sok megtévesztő, sok esetben ellentmondásos információ kering a világhálón, így könnyen tévútra kerülhet valaki, ha csak innen szerez útmutatást például arról, hogy a tüneteit mi okozhatja, mit ehet a diéta alatt vagy mikor, milyen gyógyszereket kell szednie. „A kérdőív segítségével ezt a folyamatot is szeretnénk feltérképezni, lényeges adat, hogy mennyire ismerik az érintettek a saját betegségüket, milyen a betegségükhöz való hozzáállásuk, ezek a betegellátás számára kivétel nélkül fontos információk” – hangsúlyozza a professzor, aki azt is elmondta, hogy a kérdőív kitöltése messze több igénybevételt jelenthet a válaszadók számára.

Fontos, hogy a kérdőívet kitöltők szánjanak rá elegendő időt, és jól átgondolt válaszokkal segítsék az eredmények összegzését. A kapott adatok kiértékelésével a szakemberek fel tudják mérni a betegek jelenlegi helyzetét, igényeiket, ezt követően tudják meghatározni a jövőbeli tennivalókat, amelyek segítségével a betegellátás terén is kedvező változások kezdődhetnek.

A kérdőív ITT érhető el.

Kitöltése megközelítőleg 40 percet vesz igénybe. Annak érdekében, hogy az eredményeket már az idei pollenszezon alatt fel tudják használni, a szakemberek 2017. február 28-ig várják a válaszokat.

Óvodás- és iskolás korban is gyakori, hogy a gyerekek hasfájásra panaszkodnak, emellett hányinger, hányás, fejfájás, hasmenés is jelentkezhet. Ilyen esetben a szülő sokszor nehezen tudja eldönteni, hogy az iskolai stressz, valamilyen étel, fertőzés, vagy más betegség áll-e a tünetek hátterében. Visszatérő panaszok esetén érdemes hisztamin intolerancia irányába is vizsgálódni, ilyenkor a diétás tanácsok követésével a panaszok megszüntethetők.

Stresszes életmód és allergiák

Egyre többen küzdenek gyomor- és bélrendszeri tünetekkel, ez felnőttek és gyerekek körében is gyakori panasz. A kiváltó okot nehéz beazonosítani, hiszen a rossz szokásoktól kezdve a rohanó életmódon át az egyre gyakoribb allergiák és ételérzékenység is okozhatja a kellemetlen tüneteket. Ha kapkodva eszünk, nem rágjuk meg alaposan az ételt, vagy túl sok készételt fogyasztunk, az már önmagában is elég a rossz emésztéshez – sorolja dr. Vass Noémi, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa.
„Gyermekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés oka lehet ételallergia, vagy intolerancia is, leggyakrabban a tejfehérje, tejcukor és a glutén tartalmú ételek fogyasztása okozza a panaszokat. Ilyen esetben ételallergia, laktóz intolerancia ill. cöliákia irányába történő vizsgálat segíthet beazonosítani a panaszokat okozó ételt.”

Gyakori iskolai hiányzások, tanácstalan szülő

Dr. Vass Noémi tapasztalatai szerint ritkán merül csak fel, pedig egyre gyakoribb, hogy a tüneteket hisztamin intolerancia okozza. „A hozzám forduló szülők többsége rendszerint hosszú ideje sikertelenül próbál utána járni annak, hogy mi okozza a gyermeknél fellépő has- és fejfájást, hasmenést. Többségük egyre tanácstalanabb és elcsigázottabb, nem ritka, hogy a gyerekek az iskolából is sokat hiányoznak a visszatérő panaszok miatt.” Ha a korábban elvégzett vizsgálatok közt még nem került sor a hisztamin intolerancia szűrésére, akkor a doktornő szerint érdemes ezt is elvégeztetni.

Évek is eltelhetnek a diagnózisig

Spanyol kutatók egy korábbi kutatásban megállapították, hogy a vizsgálatban résztvevő gyerekek esetében átlagosan 2 év és egy hónap telt el az első tünetek megjelenése és a hisztamin intolerancia diagnózisa közt. A Hospital Universitario Son Espases orvosai által végzett felmérésből az is kiderül, hogy a betegség többségében fiúknál jelentkezett, átlagosan 4 éves koruk körül. (volt, akinél 6 hónaposan és volt olyan is, aki elmúlt 13 éves az első tünetek idején) A leggyakoribb panasz a hasfájás és a hasmenés volt, ezt követte a fejfájás, a hányás és bőrkiütés.

Vérvizsgálattal kimutatható az enzimhiány

Az esetek többségében a hisztamin intolerancia oka, hogy csökkent, vagy hiányzó enzimműködés miatt a szervezetben a hisztamin lebontása nem megfelelő. A diamino-oxidáz (DAO) enzim mennyisége a szervezetben vérvizsgálattal kimutatható, s amennyiben bebizonyosodik, hogy a csökkent termelődés áll a hátterében, az enzim pótlására van lehetőség, tabletta formájában. Emellett természetesen diétát is javasolt tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni kell.

Milyen ételek fokozzák a tüneteket?

A hisztaminban gazdag, illetve a szervezetben sok hisztamint felszabadító élelmiszerek listája meglehetősen hosszú. Ide tartoznak a különböző halfélék, sajtok, húsok és zöldségfélék is. Ha a gyerekkorban általában jellemző étkezési szokásokat vesszük figyelembe, akkor tüneteket okozhat például a tízóraira elcsomagolt szalámis, sajtos szendvics, a csokoládé, ketchup, a mogyoró, dió, citrusfélék, de a különböző készételekben és üdítőkben megtalálható élelmiszer adalékok is.