A tejallergia egyike a leggyakoribb gyermekkori allergiáknak. A gyerekek többsége a harmadik születésnap környékére kinövi a betegséget, ám az addig tartó időszakban sok kérdés felvetődik a szülőkben. Ezekről beszélgettünk Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával.

Anya diétázik, vagy tápszert cserélünk

Tejallergia tápszeres csecsemőknél és anyatejes babáknál egyaránt előfordulhat, utóbbi esetben az anyatejjel átjutó tejfehérje okozza a panaszokat. A tejallergiára jellegzetes tünetek - hasfájás, puffadás, véres széklet, hasmenés, kiütések, ekcéma - hívják fel a figyelmet. A felsorolt panaszokkal gyermek gasztroenterológus foglalkozik, ő állapítja meg a diagnózist. Amennyiben bebizonyosodik a tejallergia, tápszeres babáknál a tápszer cseréjével (ún. speciális gyógyászati célra szánt tápszer adásával), anyatejes csecsemőnél az anya tejmentes diétájával tudjuk kezelni a tüneteket.

A tápszerek minden szükséges tápanyagot biztosítanak a fejlődéshez

A tápszert életkor szerint adagoljuk, a már nem anyatejes kicsiknél, egy éves korig naponta fél litert javasolt elfogyasztaniuk, ezzel biztosítani lehet minden szükséges tápanyagot, fehérjét és vitaminokat, ami ebben az életkorban a fejlődéshez szükséges. „A tápszerekből több típus is létezik, ezek nemcsak nevükben, de ízükben is kicsit eltérőek, így az a tapasztalat, hogy idővel mindenki megtalálja a gyermeke számára megfelelőt. Egy éves kor után szoktuk javasolni, ha a kicsi nem fogyasztja szívesen a tápszert, próbáljuk meg vaníliával, karobporral vagy fahéjjal ízesíteni.”

Növényi tejek: inkább csak főzéshez

A növényi tejek közül gyermekek számára leginkább a zabtej, illetve zabtejszín javasolható, ám mivel ezek tápértéke alacsonyabb, mint a tápszereknek, inkább csak sütéshez-főzéshez ajánljuk. A szójatejet viszont egyáltalán nem javasoljuk ebben az életkorban, mivel a tejhez hasonlóan erős allergén, emellett növényi hormonokat tartalmaz, amelyek megzavarhatják a fejlődést.

Iránytű a tejmentes élet útvesztőjében

Az első találkozás alkalmával általában megbeszélünk mindent, amit a gyermek adott életkorának megfelelő táplálkozásról tudni kell. Anyatejes baba estében is sok kérdés adódik, hiszen ilyenkor az anyának kell tejmentesen étkeznie. Megbeszéljük, hogyan lehet a főzési szokásokat átalakítani praktikusan annak érdekében, hogy a szoptatás ideje alatt ne jelentsen sem időben, sem anyagilag nagy megterhelést a tejmentes étkezés. Beszélünk a készételekről is: mire figyeljünk a csomagoláson, milyen termékekben – például pékárukban, kekszekben, felvágottakban – fordulhat elő tejszármazék és ezeket milyen néven találjuk meg.

Keresztallergiák és felmerülő kérdések

Az első találkozáson kapott tanácsok jó alapot jelentenek az elinduláshoz, ám a későbbiekben több kérdés, probléma adódhat. Tejallergia esetén gyakori például a keresztallergia: a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, a citrusfélék és a tojás fogyasztása is. Bármilyen tünet merül fel, táplálkozási napló vezetését szoktam kérni a szülőktől – magyarázza Sasvári-Szekeres Anita. Ebben felírják az egyes étkezésekre fogyasztott ételeket, és azt, hogy jelentkezett-e bármilyen tünet utána. Néhány hét alatt így jó eséllyel be tudjuk azonosítani, hogy milyen összetevők okoznak panaszt, megbeszéljük, hogy mivel tudjuk helyettesíteni, így elkerülhetjük a felesleges diétás korlátozásokat is.

Mi történik, ha 3 éves korára nem növi ki a tejallergiát?

A diétát egészen a tünetek megszűnéséig tartani kell. Ennek megállapítására a gyermek gasztroenterológus javaslatára, az általa megadott időpontban és módon vissza kell majd vezetni a tejet a gyermek étrendjébe és figyelni, hogy jelentkeznek-e a tünetek. Egyénenként változó, hogy hogyan reagálnak a gyerekek, de 3 éves korukra 80 százalékuknál általában megszűnnek a tünetek. Ha mégsem növi ki erre az időre a tejallergiát, akkor megbeszéljük az életkornak megfelelő további diétás tervet – kalcium és fehérje pótlás -, mert a tejmentes étkezést folytatni kell. A speciális tápszer felírására a gyermek 6 éves koráig van lehetőség, ha szívesen fogyasztja, akkor ezt figyelembe véve alakítjuk ki az étkezését.

Ma már egyre több embert érint a tejcukor érzékenység, más néven laktóz intolerancia. A különböző allergiák, intoleranciák kapcsán mindig felmerül a családi halmozódás lehetősége. 

Kezdetben még nem okoz gondot a tejcukor

Születésünk pillanatától kezdve a tejcukor lebontását a vékonybélben lévő laktáz enzim végzi, eltekintve attól az igen ritka kivételtől, ha valakinél veleszületett laktóz intoleranciát állapítanak meg. Az ő szervezete az anyatejben található laktózt sem képez feldolgozni, ezért a tünetek alapján ezt már néhány napos, hetes korában diagnosztizálni lehet. Ettől a valóban nagyon ritkán előforduló állapottól eltekintve, a nagy többség esetében a laktáz enzim végzi a dolgát, a vékonybélbe jutó tejcukrot lebontja, így a tejcukrot, laktózt is tartalmazó ételek fogyasztása nem okoz semmilyen panaszt.

Miért lesz valaki érzékeny a laktózra?

Elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciában az életkor előre haladtával a laktáz enzim aktivitása csökken, a folyamat már 2 éves kor körül elkezdődik. Azzal, hogy kevesebb laktáz enzim termelődik, a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a tejcukrot, emiatt megjelennek az ismert tünetek: a tejes ételek fogyasztását követően fellépő puffadás, hasfájás, intenzív bélhangok és hasmenés. Habár az enzim aktivitása már 2 éves kortól kezdődően csökken, az első tünetek általában 6 éves kor körül jelentkeznek, de sokan csak felnőttként észlelik őket. Az egyedi eltérések annak tudhatók be, hogy a laktáz enzim aktivitása egyénenként eltérő ütemben csökken, így fordulhat elő, hogy valakinél már gyermekkorban, másnál pedig csak később jelentkeznek a tünetek.

Nem mindegy, hogy milyen típusú a laktóz intoleranciánk

A tejcukor érzékenység lehet másodlagos, amikor különböző betegségek (pl. cöliakia, Crohn betegség), fertőzések, antibiotikum szedés miatt átmenetileg csökken a laktáz enzim aktivitása. Ilyenkor az alapbetegség kezelését követően vagy a bélflóra egyensúlyának helyreállítását követően (pl. probiotikumok szedésével), rendszerint a laktóz intolerancia tünetei is megszűnnek. A laktóz intolerancia másik típusa, az elsődleges forma, amikor a laktáz enzim aktivitása nem az előbb említett hatások miatt csökken, hanem genetikailag meghatározott. A gyermeknél ebben az esetben érdemes elvégeztetni a genetikai szűrővizsgálatot.

Mit mutat a genetikai vizsgálat?

Az egyén laktáz aktivitás szempontjából különböző genotípussal jellemezhető. Egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal pontosan meg tudjuk határozni, hogy az illető melyik genotípusba tartozik és az alapján meg tudjuk mondani, hogy esetében be fog-e következni a laktáz enzim csökkenése, vagy sem. A genotípus meghatározása vérből illetve szájnyálkahártya kenetből történő genetikai vizsgálattal végezhető el.

Milyen esetben javasolt az elvégzése?

Dr. Csikós Dóra elmondta, hogy amennyiben az egyik szülőnek igazolt elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciája van, abban az esetben a gyermeknél 5 éves kor felett érdemes a genetikai vizsgálatot elvégeztetni, mivel a betegség örökölhető. A laktóz intoleranciát megelőzni nem lehet, ezért, ha a vizsgálat során be is bizonyosodik, hogy a gyermek is abba a genotípusba tartozik, akinél a kor előre haladtával csökken a laktáz enzim termelődése, a laktóz mentes étrend bevezetését csak a tünetek megjelenését követően érdemes elkezdeni.

Bármilyen életkorban kialakulhat, tejcukrot nemcsak a tejtermékek, hanem többek közt számos húskészítmény, pékáru is tartalmazhat, ugyanakkor nem mindenkinek kell örökre száműznie az étrendből a laktóz tartalmú ételeket. A laktóz intoleranciáról további fontos tudnivalókat árult el dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Mi okozza?

Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot - másnéven laktózt - lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A tünetek gyermekeknél és felnőtteknél is jelentkezhetnek. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.

Melyek a jellegzetes tünetei?

A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Mennyire gyakori a laktóz intolerancia?

Hazánkban a lakosság 20-40%-a érintett lehet. Érdekesség, hogy ez az arány a világ egyes tájain eltérő. A legalacsonyabb, 20% alatti az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban és Svédországban. A legmagasabb, 80-100% közötti Dél-Amerika és Afrika déli részén élők körében és Kínában.

Miben található laktóz?

A tej és a tejtermékek (tejföl, tejszín, vaj, lágy sajtok) mellett laktózt tartalmaznak bizonyos húskészítmények, felvágottak, gabonapelyhek, édességek, péksütemények is, ezért késztermékek esetében mindig olvassuk el a csomagoláson az összetevőket. Ha a címkén tejpor, tejsavó, savó, savópor, tejszín, író vagy írópor szerepel, akkor az a termék is tartalmaz tejcukrot.

A laktózmentes termékekből kiszűrik a laktózt?

Nem, a laktózmentes termékek is tartalmaznak laktózt, de egyúttal a lebontásához szükséges laktáz enzimet is. Ez a tejcukrot majdnem teljesen lebontja, így a laktózmentesként jelölt termékekben csak nagyon minimálisan marad laktóz, olyan mennyiségben, amely általában nem okoz tüneteket az arra érzékenyeknél. Vannak azonban olyan laktózérzékenyek, akiknél a laktóz mentes termékek is panaszokat idéznek elő.

Hogyan vizsgálható?

Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.

A diagnózis egy életre szól?

Nem minden esetben. Lehet végleges, de a laktóz intolerancia lehet átmeneti is, ha például antibiotikum kúrát követően, vagy valamilyen gyomor- és bélrendszert érintő betegség vagy fertőzés miatt alakult ki. Ilyen esetekben az alapbetegség kezelésével, vagy a bélflóra helyreállítását követően a szervezet idővel újra képes lesz a tejcukor lebontására.