Allergiások számára lényeges, hogy olyan úti célt válasszanak, vagy olyan időpontban utazzanak, hogy a lehető legkevesebb allergénnel találkoznak a nyaralás során. Számukra ideális helyszín lehet a tengerpart, ahol a sós levegő kedvező hatását is élvezhetik. Ha belföldi nyaralást tervezünk, akkor is érdemes olyan úti célt választani, ahol a számunkra problémás növény pollenje alacsony koncentrációban fordul elő.

Parlagfű allergiások most menjenek a Balatonhoz

A hazai nyaralások döntően a Balaton köré szerveződnek, ám sajnálatos módon ez a térség a parlagfűvel erősen fertőzött területek közé tartozik, ami hazánkban a leggyakoribb allergén. Amennyiben mégis a magyar tenger mellé szervezzük a nyaralásunkat, akkor lehetőleg azt a nyár első felére időzítsük – javasolja dr. Balogh Katalin allergológus, aBudai Allergiaközpont főorvosa. A parlagfű virágzása július közepétől-végétől kezdődik, a legmagasabb koncentráció általában augusztus közepe körül mérhető.

Augusztusban irány az Északi-középhegység?

A Balaton térségén kívül, a növény virágzásának csúcsidőszakában a Csongrád és Szabolcs-Szatmár Bereg megye területén élő allergiás betegek is tüneteik rosszabbodását tapasztalhatják. A legkedvezőbb helyzetben az Északi-középhegység területén élők vannak, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg.

Poratka allergia: allergének az ágyneműben

A poratka allergiások számára ideális lehet a hegyekben eltöltött vakáció, az 1500 méter feletti magasságot az atkák már nem szeretik. Igaz, hogy a hazai hegységeink nem érik el ezt, de a magasság növekedésével az allergének koncentrációja mégis csökken. Bátran indulhatunk túrázni, kirándulni. Fontos, hogy a szálláshely kiválasztásánál olyan helyet keressünk, ahol allergénmentes környezet biztosított. Ma már egyre több helyen elérhető az allergénmentes ágynemű, és az ilyen szállásokon már biztosan nem találunk az atkák által kedvelt padlószőnyeget sem.

Penészgomba allergia: ne kérjen kilátást a medencére

A penészgomba allergiások számára inkább a száraz, tengerparti levegő javasolt, az erdős környezetben a penészgombák magasabb koncentrációban fordulnak elő. A szállás kiválasztásánál arra érdemes ügyelni, hogy lehetőleg ne medence felőli szobát kérjünk, itt ugyanis nedvesebb a levegő, ami szintén felerősítheti a panaszokat.

Állatszőr allergia: háziállatot nem fogadunk

Sok szálláshely biztosít arra lehetőséget a kutya, vagy macska tulajdonosoknak, hogy kedvenceikkel közösen töltsék a nyaralást. Az ilyen szállásokon azonban a legalaposabb takarítás mellett is maradnak olyan allergének, amely az arra érzékenyeknél tüneteket okozhatnak. A szálláshely lefoglalása előtt ezért mindig érdeklődjünk arról, hogy háziállatot fogadnak-e és amennyiben igen, akkor keressünk más szálláshelyet.

Mire figyeljünk még?

- A dohányfüst szintén felerősítheti az allergiás tüneteket, ezért válasszunk nemdohányzó szálláshelyet és útközben, az autóban se dohányozzunk!
- Ha autóval megyünk, akkor indulás előtt - ha korábban nem tettük – cseréltessük ki a pollenszűrőt és végeztessük el a klíma szakszerű tisztítását is. Nedves környezetben a penészgombák könnyen elszaporodnak, ezért csak így tudjuk megelőzni, hogy ne kelljen egész úton allergéneket belélegeznünk.
- Ne felejtsük otthon a gyógyszereinket se! Akkor is vigyük magunkkal, ha otthon tünetmentesek vagyunk! Az új környezetben adódhat olyan körülmény, ami esetleg előhozza a tüneteket.
- Legyen nálunk elegendő gyógyszer! Indulás előtt ellenőrizzük, hogy a teljes nyaralás idejére és a hazaérkezésünk utáni pár napra is elég gyógyszerünk legyen, ha szükséges, inkább indulás előtt írassuk fel kezelőorvosunkkal!
- Akinek gyanús tünetei vannak – tüsszögés, szem- és orrviszketés, köhögés, orrdugulás – annak szintén javasolt mégindulás előtt kivizsgáltatnia magát, és a kezelésről tanácsot kérni a szakembertől annak érdekében, hogy a nyaralás ne az allergiáról szóljon!

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Allergiások számára lényeges, hogy olyan úti célt válasszanak, vagy olyan időpontban utazzanak, hogy a lehető legkevesebb allergénnel találkoznak a nyaralás során. Számukra ideális helyszín lehet a tengerpart, ahol a sós levegő kedvező hatását is élvezhetik. Ha belföldi nyaralást tervezünk, akkor is érdemes olyan úti célt választani, ahol a számunkra problémás növény pollenje alacsony koncentrációban fordul elő.

Parlagfű allergiások most menjenek a Balatonhoz

A hazai nyaralások döntően a Balaton köré szerveződnek, ám sajnálatos módon ez a térség a parlagfűvel erősen fertőzött területek közé tartozik, ami hazánkban a leggyakoribb allergén. Amennyiben mégis a magyar tenger mellé szervezzük a nyaralásunkat, akkor lehetőleg azt a nyár első felére időzítsük – javasolja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A parlagfű virágzása július közepétől-végétől kezdődik, a legmagasabb koncentráció általában augusztus közepe körül mérhető.

Augusztusban irány az Északi-középhegység?

A Balaton térségén kívül, a növény virágzásának csúcsidőszakában a Csongrád és Szabolcs-Szatmár Bereg megye területén élő allergiás betegek is tüneteik rosszabbodását tapasztalhatják. A legkedvezőbb helyzetben az Északi-középhegység területén élők vannak, mivel a gyomnövény a tengerszint felett 400 méteres magasságban már egyáltalán nem, vagy csak nehezen él meg.

Poratka allergia: allergének az ágyneműben

A poratka allergiások számára ideális lehet a hegyekben eltöltött vakáció, az 1500 méter feletti magasságot az atkák már nem szeretik. Igaz, hogy a hazai hegységeink nem érik el ezt, de a magasság növekedésével az allergének koncentrációja mégis csökken. Bátran indulhatunk túrázni, kirándulni. Fontos, hogy a szálláshely kiválasztásánál olyan helyet keressünk, ahol allergénmentes környezet biztosított. Ma már egyre több helyen elérhető az allergénmentes ágynemű, és az ilyen szállásokon már biztosan nem találunk az atkák által kedvelt padlószőnyeget sem.

Penészgomba allergia: ne kérjen kilátást a medencére

A penészgomba allergiások számára inkább a száraz, tengerparti levegő javasolt, az erdős környezetben a penészgombák magasabb koncentrációban fordulnak elő. A szállás kiválasztásánál arra érdemes ügyelni, hogy lehetőleg ne medence felőli szobát kérjünk, itt ugyanis nedvesebb a levegő, ami szintén felerősítheti a panaszokat.

Állatszőr allergia: háziállatot nem fogadunk

Sok szálláshely biztosít arra lehetőséget a kutya, vagy macska tulajdonosoknak, hogy kedvenceikkel közösen töltsék a nyaralást. Az ilyen szállásokon azonban a legalaposabb takarítás mellett is maradnak olyan allergének, amely az arra érzékenyeknél tüneteket okozhatnak. A szálláshely lefoglalása előtt ezért mindig érdeklődjünk arról, hogy háziállatot fogadnak-e és amennyiben igen, akkor keressünk más szálláshelyet.

Mire figyeljünk még?

- A dohányfüst szintén felerősítheti az allergiás tüneteket, ezért válasszunk nemdohányzó szálláshelyet és útközben, az autóban se dohányozzunk!
- Ha autóval megyünk, akkor indulás előtt - ha korábban nem tettük – cseréltessük ki a pollenszűrőt és végeztessük el a klíma szakszerű tisztítását is. Nedves környezetben a penészgombák könnyen elszaporodnak, ezért csak így tudjuk megelőzni, hogy ne kelljen egész úton allergéneket belélegeznünk.
- Ne felejtsük otthon a gyógyszereinket se! Akkor is vigyük magunkkal, ha otthon tünetmentesek vagyunk! Az új környezetben adódhat olyan körülmény, ami esetleg előhozza a tüneteket.
- Legyen nálunk elegendő gyógyszer! Indulás előtt ellenőrizzük, hogy a teljes nyaralás idejére és a hazaérkezésünk utáni pár napra is elég gyógyszerünk legyen, ha szükséges, inkább indulás előtt írassuk fel kezelőorvosunkkal!
- Akinek gyanús tünetei vannak – tüsszögés, szem- és orrviszketés, köhögés, orrdugulás – annak szintén javasolt még indulás előtt kivizsgáltatnia magát, és a kezelésről tanácsot kérni a szakembertől annak érdekében, hogy a nyaralás ne az allergiáról szóljon!

Forrás: Budai Allergiaközpont

Az allergia kialakulását gyakran emlegetik civilizációs, avagy „jólétünk” betegségeként is. Ha körbenézünk a családban, valóban jellemző, hogy az idősebb családtagoknál, nagyszülőknél még nem, de a gyermekeknél, esetleg a szülőknél is már megjelentek a tünetek. Mikor kezdődött az allergiások számának emelkedése?
- Az allergia régen valóban ritka betegségnek számított. Amikor az angol Királyi Orvostársaságban a napjainkban szénanáthaként ismert tüneteket a 19. században bemutatták, akkor egész Nagy-Britanniából összesen csak 20-25 beteget lehetett összeszedni, ami a mai előfordulások ismeretében nagyon kis szám. Kétségtelen, hogy az 1870-es években elindult fejlődés a betegség jobb megismerését is lehetővé tette: felismerték például a környezetszennyezés és a légúti betegségek közti összefüggést, a pollenek tünet kiváltó szerepét. A betegek száma az 1950-es évek környékén nőtt nagyobb mértékben. Napjainkban további emelkedés figyelhető meg, átlagosan a lakosok 30-40 százaléka allergiás országonként.

Előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának fele allergiás lesz. Évről-évre előkerül ez a kérdés, az allergiások száma azonban folyamatosan nő. Valóban elkerülhetetlen a betegség ilyen mértékű terjedése?
- Az allergiával kapcsolatban nagyon sok vizsgálat folyik napjainkban, amelyek a betegség okait, megelőzését és kezelését kutatják. A riasztó számok, a drasztikus emelkedés és erőfeszítéseink ellenére sajnos az a tény, amit az Allergia Világszövetség fogalmazott meg: az only allergy syndrome, a „csak allergia” tünet együttes nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen prognózisok megvalósulásához. Ez azt jelenti, hogy sem a betegek, sem az egészségesek, sem pedig a döntéshozók nem a súlyának, a perspektíváknak megfelelő komolysággal tekintenek erre a kérdésre. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy a nem fertőző krónikus betegségek körében az allergiák – a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás után – a harmadik, negyedik helyen állnak gyakoriságban. A pollenallergia az életminőségen túl a munkaképességet is rontja: 20-25%-os, esetleg még nagyobb munkaképesség csökkenést válthat ki. Mivel a pollenszezon tavasztól őszig tart, ezért a kedvezőtlen hatásai gyerekek teljesítményében is érezhetőek: az érettségi, felvételik, vagy épp az iskolakezdés kapcsán.

A címben feltett kérdésre ezek alapján akár igennel is felelhetünk, de legalábbis a betegszám folytonos emelkedése megállíthatatlannak látszik. Milyen tényezőkön múlik, hogy valaki allergiás lesz-e, vagy sem?
- Amit az eddigi kutatások alapján biztosan tudunk, az az öröklődés szerepe a betegség megjelenésében. Ha a családban van egy orvosilag igazolt allergiás beteg, akkor ez a legnagyobb rizikó arra, hogy a következő generációban is megjelenik majd a betegség. Ezen kívül fontos tényező a külső-belső környezet hatása is, mely jelenti egyfelől a magas – elsősorban közlekedésből, fűtésből származó - légszennyezettséget, a polleneket, illetve a lakótérben előforduló allergéneket is: a poratka, penészgomba, házi kedvencek jelenlétét. Mindez különösen a kisgyermekek, csecsemők esetében jelentős, akik idejük akár 95%-át is zárt térben töltik, ahol ha magas allergén terhelésnek vannak kitéve, az nagyon megnöveli az allergia későbbi előfordulásának rizikóját. A „háztartási”, belső terekben lévő hajlamosító tényezők között meg kell említeni, hogy a vegyszerek, kozmetikumok, a tisztítószerek és adalékanyagok allergia elősegítő hatását is sokszorosan sikerült igazolni.

Milyen kezelési lehetőségek közül választhat az allergiás beteg?
- Terápiás lehetőségeink nagyobb részt a tünetek megszüntetésére irányulnak: antihisztaminok, helyi szteroidok képezik az allergiás betegségek kezelésének a bázisát. Ezek a tüneteket kiválóan kezelik, hatásuk azonban csak addig tart, amíg a beteg szedi a készítményeket, vagyis nem alkalmasak arra, hogy a már kialakult betegséget megszüntessék. Erre lehetőséget az immunterápiák és a biológiai terápiák adnak, amelyek a kisiklott allergiás reakciót - ami „felesleges” túlműködés – képesek visszaterelni a normál keretek közé, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az azokat kiváltó okot kezelik.