Jelen van a szervezetünkben

A hisztamin egy olyan molekula, ami egyes sejtekben (hízósejt, eozinofil sejt, bazofil sejt) tárolódik, onnan külső hatásra felszabadul. Ilyen sejtek az egész szervezetben elszórtan helyezkednek el, a hisztamin receptorok pedig a bőrben, bélrendszerben, légutakban, keringésben, vérképző szervekben, sőt még az idegrendszerben is megtalálhatóak – mondta el dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ez azt jelenti, hogy ezeken a helyeken képes hatást kifejteni, vagy – ahogyan mi érzékeljük - tüneteket okozni.

A hisztamin okozza a jól ismert allergiás tüneteket is

Allergiás folyamatokban a felszabaduló hisztamin révén alakulnak ki a csalánkiütések, a hörgőszűkület az asztmásokban, az orrfolyás a szénanáthásokban. Különböző módon az erek, a bél és az idegrendszer is reagál erre az anyagra. A tünetek kezelésére antihisztamint szoktak adni az orvosok. Ezek a készítmények meggátolják, hogy a hisztamin a receptorokhoz kötődhessen, ezáltal lecsökken a hisztamin hatása és ezzel együtt a tüneteink is.

Három okból is magasabb lehet a hisztamin szint a szervezetben

Nemcsak a szervezetben termelődik és szabadul fel a hisztamin, hanem kívülről is be lehet vinni: egyes ételeknek magas a hisztamin tartalma, vagy éppen a hisztamin termelést, felszabadulást segítik, fokozzák a szervezetben. Léteznek olyan ételek, ill. gyógyszerek is, amik a hisztamin lebontását akadályozzák meg. Egy másik speciális eset, amikor már eleve, maga a hisztamin bontó enzim szintje nagyon alacsony a szervezetben és ez okozza az allergiás jellegű tüneteket. Ezt nevezzük hisztamin érzékenységnek, vagy hisztamin intoleranciának.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel?

A magas hisztamin tartalmú ételek, italok fogyasztásakor hirtelen kipirulás észlelhető. Ezt különösen pezsgő ivása után pár perccel lehet gyakrabban észlelni, mivel a pezsgőnek nagyon magas a hisztamin tartalma. Jelentkezhet orrfolyás, tüsszögés, könnyezés, köhögés, sípoló légzés, de ha a bélben levő enzim hiányzik, vagy csökkent az aktivitása, akkor hasi görcsök, hirtelen jelentkező laza széklet, hasmenés is jellemezheti. A migrénes panaszoknak (csokoládé, sajt után) is lehet ez az oka, emellett szívdobogást is okozhat.

Mi váltja ki a panaszokat?

Több élelmiszer hisztamin tartalma is magas, mások pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák, és ezért javasolt elkerülni őket. A húsvéti menünél maradva, ha alkoholos italok is kerülnek az asztalra, a hisztamin intoleranciásoknak különösen a pezsgő és a vörösbor kerülendő, ezeknek a legmagasabb a hisztamin tartalma. Szintén kellemetlen tüneteket okozhatnak a füstölt húsok, a csokoládé, a kakaó, az élesztővel készült kenyér és péksütemények. A boltban készen vásárolható nem friss, állott ételek fogyasztása, melyekben hisztamin termelő baktériumok elszaporodhatnak szintén nem ajánlott. Kerülendőek az érlelt sajtok, a mustár, savanyú káposzta, dió, paradicsom, szójaszósz, fekete tea és energiaitalok is.

Vizsgálat és kezelés

A hisztamin intolerancia meghatározása a tünetek alapján és vérvizsgálattal, a hisztamint lebontó DAO (diamino-oxidáz) enzim szintjének meghatározásával lehetséges. Kezelése diétával, a magas hisztamin tartalmú ételek, italok kerülésével lehetséges. Szükség esetén antihisztamin szedhető, illetve létezik a hisztamint bontó enzim pótlására gyógyszer, amit nem lehet patikában kapni, de orvosi javaslatra elérhető. Ennek szedésével, alkalmanként meg lehet előzni a panaszok megjelenését, ha például olyan helyen – étteremben, vendégségben – étkezünk, ahol nem tudjuk pontosan ellenőrizni az egyes fogások összetevőit.

Lisztérzékenység=rossz felszívódás

A cöliákia autoimmun betegség, az érintetteknél a bélbolyhok károsodása miatt rossz felszívódás jellemző. A diagnózist megelőzően hiába eszik változatosan a lisztérzékeny gyermek, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb fontos tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében, emiatt fogyás jelentkezik. A bélbolyhok károsodását a búzában, az árpában és a rozsban található fehérje, a glutén okozza, ha ezt kiiktatjuk az étrendből, idővel a bélbolyhok regenerálódnak és a gyermek megfelelően fog fejlődni. A cöliákia vérvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható, a gluténmentes diétát csak ezt követően szabad megkezdeni!

Fogyástól a hízásig

A gluténmentes étkezésre áttérő cöliákiás gyerekekre jellemző, hogy feltűnően jó az étvágyuk, s ahogyan a diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok is megfelelően tudnak hasznosulni a szervezetükben. És ilyenkor kell nagyon résen lennie a szülőnek, hogy a megfelelő tápanyagok tudjanak hasznosulni! Rajcsik Enikő kiemelte, hogy a leggyakoribb hiba, hogy búzaliszt helyett a főzés során csak a magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú, leggyakrabban burgonya vagy kukoricakeményítőt tartalmazó gluténmentes lisztkeverékeket, vagy a szintén szénhidrátban gazdag riszlisztet használjuk. Ezzel már önmagában is megemeljük a napi szénhidrát mennyiséget, de ha emellett a gyermek napközben sokat nassol (szintén ezekkel a lisztekkel és cukorral készült süteményeket, sós rágcsákat) és ezzel együtt még keveset is mozog, akkor a kezdeti kedvező súlygyarapodás hamar az elhízás felé fog eltolódni.

Gyerek ne fogyókúrázzon!

Ha a súlygyarapodást egyértelműen a túl magas szénhidráttartalmú étrend okozza, akkor ennek csökkentése a célunk, de nem drasztikus és hirtelen fogyókúrával, hanem lassú és tartós életmódváltással. Gluténmentes étkezés mellett is teljes értékű étrendet kell összeállítani a gyerekeknek, ezért a szénhidrátokat nem kiiktatni, hanem helyettesíteni kell lassú felszívódású, magas rosttartalmú és természetesen gluténmentes gabonafélékkel. E célból jó választás, ha a sütés és főzés során az ételeket teljes kiőrlésű barna riszliszt, gluténmentes zabpehelyliszt, kókusz, mandula, gesztenye, szezámmag, hajdina, csicseriborsó, köles vagy cirokliszt felhasználásával készítjük.

Apró változtatásokkal új étrend

- Tervezzük meg a gyermek napi étkezéseit, egy nap lehetőleg ötször egyen, ebből három nagy és két kisebb étkezés.

- Az étrend alapját a felsorolt, lassú felszívódású gabonák, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és tejtermékek képezzék.

- Sok esetben már azzal jelentős súlycsökkenést lehet elérni, ha a gyereket a korábban megszokott szénhidrátban gazdag nassolásról leszoktatjuk és helyette egészségesebb alternatívákat – például gyümölcsöket, olajos magvakat, otthon készített túrókrémet, zabkását, zabkekszet, kölesgyolyót - kínálunk.

- A rostbevitelt tudjuk növelni, ha az ételeket, vagy az otthon sütött kenyereket útifű maghéjjal, vagy chia maggal dúsítjuk. A gyermek étrendjét változatossá tehetjük az álgabonák – hajdina, amaránt, quinoa, köles - beiktatásával, melyek szintén jelentős rostforrások.

- Cukrozott üdítők helyett vizet, házi készítésű gyümölcsteákat, - nyáron lehűtve – vagy valódi gyümölccsel ízesített ásványvizet adhatunk.

- A táplálkozás mellett fontos a rendszeres testmozgást – legalább napi fél órát - is a gyermek napirendjébe iktatni.

Ha bizonytalan, kérjen segítséget!

A túlsúly már gyermekkorban is nagymértékben megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ne legyintsünk tehát, hogy majd kinövi, mert mozgás és étrendi változtatások nélkül nem fogja. Az sem jó, ha túl szigorúan fogjuk a diétáját, mert az egyoldalú táplálkozás hiányállapotokhoz vezethet, így a gyermek megfelelő fejlődése nem biztosított. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük dietetikus segítségét az életkornak megfelelő, kiegyensúlyozott étrend összeállításához! 

Néhány betegség ismétlődése nem természetes

A kisgyerekeknél, különösen ha közösségbe kerülnek, nem ritka az évi 6-7 légúti megbetegedés sem. Nátha, köhögés, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés a velejárói az ilyen betegségeknek, a kicsik elesettek, fáradtak, étvágytalanság jelentkezhet. A náthából könnyen lehet arcüreg- vagy fülgyulladás, ilyen tünetekkel is sokan fordulnak orvoshoz ebben az időszakban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek gyakori ismétlődése fel kell, hogy hívja a gyermekorvos figyelmét arra, hogy a háttérben más kiváltó ok is állhat.

Nem csak gyomor- és bélrendszeri, vagy bőrtüneteket okozhatnak

A Budai Allergiaközpont főorvosa előadásában kiemelte, hogy az ételallergiák több féle tünetet is okozhatnak. Ez lehet csalánkiütés, angioödéma, orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés) köhögés, nehézlégzés, hányinger, hányás, hasfájás és a sürgősségi ellátást igénylő anafilaxia. Ezek a panaszok rendszerint az allergén étel már kis mennyiségű elfogyasztását követő néhány órán belül fellépnek. A kései reakciók nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után 1 nap, sőt akár 2 hét múlva is jelentkezhetnek ekcéma, véres széklet, krónikus hasmenés, a súlyfejlődés elmaradása, vérszegénység és a már említett légúti betegségek formájában.

Az ételallergiák légúti tünetei

- allergiás nátha (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés)

- köhögés, rekedtség, felgyorsult légzés

- elsősorban csecsemőkorban a gyakori asztmás hörghurut és savós középfülgyulladás

- nagyobb gyermekeknél, 10 éves kortól az orális allergia szindróma (a szájüregben jelentkező égő, viszkető érzés)

Hogyan deríthető ki, hogy ételallergia okozza?

A visszatérő légúti tünetek kapcsán nagyon fontos a komplex megközelítés – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Először természetesen vizsgálni kell, hogy nem áll-e valamilyen fertőzés a tünetek hátterében. Ki kell zárni a nem ételallergén okozta asztma, szénanátha, orrmandula megnagyobbodás és gégegyulladás meglétét. Reflux már gyermekkorban is jelentkezhet és a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav is gyakran okoz légúti panaszokat, így ezt a lehetőséget is vizsgálni kell. Gyermekeknél a légúti fejlődési rendellenesség és a légúti idegentest sem kizárt.

Ha diétázik, a légúti tünetek is megszűnnek

Ha minden egyéb lehetőséget kizártunk, a beteg tünetei és az allergiavizsgálat is igazolja az ételallergia meglétét, akkor a továbbiakban a problémás élelmiszert a gyermek nem fogyaszthatja. A diéta hatására rendszerint már rövid időn belül jelentős javulás tapasztalható a légúti tünetek terén is.