A gluténmentesen étkezők gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény divatdiétaként tekint annak ellenére, hogy sok esetben szerteágazó, az életminőségüket negatívan befolyásoló panaszaikat egyértelműen a glutén fogyasztása okozza. Hogy a gluténmentes étkezés nem divat, hanem valós probléma, arra a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) héten megrendezésre kerülő, éves kongresszusán több szakember előadása is felhívja a figyelmet.

Több módon is megbetegíthet a glutén

A gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük. Az autoimmun eredetű cöliákia és az IgE mediált glutén (búza) allergia mellett létezik egy harmadik kórkép, a 2011-ben, Londonban tartott konszenzus konferencián elfogadásra került NCGS, másnéven nem-cöliákiás gluténérzékenység – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa, a MAKIT Táplálékallergia Szekciójának elnöke.

Cöliákia esetén, a genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Glutén (búza) allergia során a panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Ebben az esetben tehát az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.

Az NCGS esetében a glutén fogyasztásának hatására a fenti eltérések nem igazolódnak, a tünetek megjelenésében veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő képességének fokozódása - és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez - játszik szerepet.

Az NCGS tünetei – milyen panaszokkal forduljunk orvoshoz?

Hasfájás, haspuffadás, hasmenés és székrekedés, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés és szájüregi afta egyaránt jelezheti a betegséget. Az NCGS emellett közérzeti panaszokat, szorongást, fejfájást, koncentrációzavart, izom- és ízületi fájdalmat, fogyást, depressziót és bőrkiütést is okozhat.

Gluténmentes diéta

A kivizsgálás során egyértelműen ki kell zárni az egyéb betegségeket és amennyiben bebizonyosodik, hogy a beteg panaszai valóban a glutén fogyasztásához köthetők, úgy a továbbiakban gluténmentesen kell étkeznie, a tünetei kizárólag ennek hatására szűnnek meg. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a bél fokozott áteresztőképessége miatt gyakran átmenetileg más, panaszt okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.

Az NCGS társadalmi jelentősége

Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6-13% -ra tehető. A gluténmentes étkezés kapcsán azonban még mindig sok a félreértés, emiatt a 2018. május 10-13. között Kecskeméten megrendezésre kerülő MAKIT Kongresszus is külön szekcióban foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A szakemberek szót ejtenek az NCGS mellett a gabona-allergia kivizsgálásának módjáról, az endoszkópos vizsgálat helyéről a gluténfüggő betegségek diagnosztizálásában és a bél mikrobiom összetételének szerepéről, az NCGS tüneteinek megjelenésében.

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tervezett előadások célja, hogy ráirányítsák a szakemberek figyelmét az NCGS jelentőségére, ilyen módon megelőzzék mind a szükségtelen és magasabb költséggel járó gluténmentes diétát és a jövőben elkerüljék, hogy az NCGS betegek a diagnózis felállításáig szükségtelen vizsgálatokon menjenek keresztül.

Az egészség a bélben kezdődik

A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően kezdődik meg. A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele pedig az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.

Koraszülött és császáros babák

A Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a kolonizációt több tényező is befolyásolja, ezek egyike a terhesség hossza. Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt magasabb a kockázat, illetve azért, mert esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára. Császáros babáknál - mivel náluk nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.

Anyatejjel vagy megfelelő tápszerrel a hátrányok is ellensúlyozhatók

Az anyatejes táplálás a bél megfelelő bakteriális összetételét biztosítja immunanyagai, pre- és probiotikum tartalma alapján. Azt, hogy az anyatej összetétele pontosan a csecsemő igényeire van szabva, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az anyatejes táplálás képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzés és antibiotikumos kezelés kedvezőtlen hatásait is. Ha az édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a csecsemőt, akkor az anyatej mintájára előállított, prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása az anyatejes babákéhoz hasonló bélflórát eredményez.

Probiotikumok szerepe a táplálékallergia megelőzésében

Előadásában dr. Polgár Marianne arra is felhívta a figyelmet, hogy számos tanulmány igazolja a probiotikumok szerepét a bél egészséges mikrobiom összetételének kialakulásában és fenntartásában. Szedésüket már a terhesség utolsó trimeszterében érdemes elkezdeni és szoptatás alatt is folytatni. A kicsinél alkalmazva már újszülött kortól kezdődően és csecsemőkorban is jótékony hatású, bizonyítottan képes csökkenteni a tejallergia és az atópiás dermatitisz gyakoriságát, ám arra ügyelni kell, hogy mindig az életkornak megfelelő legyen a probiotikum pótlás!