Jelen van a szervezetünkben

A hisztamin egy olyan molekula, ami egyes sejtekben (hízósejt, eozinofil sejt, bazofil sejt) tárolódik, onnan külső hatásra felszabadul. Ilyen sejtek az egész szervezetben elszórtan helyezkednek el, a hisztamin receptorok pedig a bőrben, bélrendszerben, légutakban, keringésben, vérképző szervekben, sőt még az idegrendszerben is megtalálhatóak – mondta el dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ez azt jelenti, hogy ezeken a helyeken képes hatást kifejteni, vagy – ahogyan mi érzékeljük - tüneteket okozni.

A hisztamin okozza a jól ismert allergiás tüneteket is

Allergiás folyamatokban a felszabaduló hisztamin révén alakulnak ki a csalánkiütések, a hörgőszűkület az asztmásokban, az orrfolyás a szénanáthásokban. Különböző módon az erek, a bél és az idegrendszer is reagál erre az anyagra. A tünetek kezelésére antihisztamint szoktak adni az orvosok. Ezek a készítmények meggátolják, hogy a hisztamin a receptorokhoz kötődhessen, ezáltal lecsökken a hisztamin hatása és ezzel együtt a tüneteink is.

Három okból is magasabb lehet a hisztamin szint a szervezetben

Nemcsak a szervezetben termelődik és szabadul fel a hisztamin, hanem kívülről is be lehet vinni: egyes ételeknek magas a hisztamin tartalma, vagy éppen a hisztamin termelést, felszabadulást segítik, fokozzák a szervezetben. Léteznek olyan ételek, ill. gyógyszerek is, amik a hisztamin lebontását akadályozzák meg. Egy másik speciális eset, amikor már eleve, maga a hisztamin bontó enzim szintje nagyon alacsony a szervezetben és ez okozza az allergiás jellegű tüneteket. Ezt nevezzük hisztamin érzékenységnek, vagy hisztamin intoleranciának.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel?

A magas hisztamin tartalmú ételek, italok fogyasztásakor hirtelen kipirulás észlelhető. Ezt különösen pezsgő ivása után pár perccel lehet gyakrabban észlelni, mivel a pezsgőnek nagyon magas a hisztamin tartalma. Jelentkezhet orrfolyás, tüsszögés, könnyezés, köhögés, sípoló légzés, de ha a bélben levő enzim hiányzik, vagy csökkent az aktivitása, akkor hasi görcsök, hirtelen jelentkező laza széklet, hasmenés is jellemezheti. A migrénes panaszoknak (csokoládé, sajt után) is lehet ez az oka, emellett szívdobogást is okozhat.

Mi váltja ki a panaszokat?

Több élelmiszer hisztamin tartalma is magas, mások pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák, és ezért javasolt elkerülni őket. A húsvéti menünél maradva, ha alkoholos italok is kerülnek az asztalra, a hisztamin intoleranciásoknak különösen a pezsgő és a vörösbor kerülendő, ezeknek a legmagasabb a hisztamin tartalma. Szintén kellemetlen tüneteket okozhatnak a füstölt húsok, a csokoládé, a kakaó, az élesztővel készült kenyér és péksütemények. A boltban készen vásárolható nem friss, állott ételek fogyasztása, melyekben hisztamin termelő baktériumok elszaporodhatnak szintén nem ajánlott. Kerülendőek az érlelt sajtok, a mustár, savanyú káposzta, dió, paradicsom, szójaszósz, fekete tea és energiaitalok is.

Vizsgálat és kezelés

A hisztamin intolerancia meghatározása a tünetek alapján és vérvizsgálattal, a hisztamint lebontó DAO (diamino-oxidáz) enzim szintjének meghatározásával lehetséges. Kezelése diétával, a magas hisztamin tartalmú ételek, italok kerülésével lehetséges. Szükség esetén antihisztamin szedhető, illetve létezik a hisztamint bontó enzim pótlására gyógyszer, amit nem lehet patikában kapni, de orvosi javaslatra elérhető. Ennek szedésével, alkalmanként meg lehet előzni a panaszok megjelenését, ha például olyan helyen – étteremben, vendégségben – étkezünk, ahol nem tudjuk pontosan ellenőrizni az egyes fogások összetevőit.