Fertőzések

A véres, nyálkás széklet gyomor-és bélrendszeri fertőzést is jelezhet. A tettes általában a Salmonella, Shigella vagy E.coli baktérium. A kórokozó jelenlétére utal, ha a csecsemőnél hasmenés, haspuffadás, hasfájás is jelentkezik, magas láza is lehet. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, akkor a kis beteget mutassuk meg gyermekorvosnak, aki a kiváltó októl és a tünetektől függően fog kezelést javasolni. Sok esetben csak az segít, ha kivárjuk a fertőzés lefolyását, amíg a tünetek elmúlnak. Eközben arra figyeljünk, hogy a kiszáradást megelőzzük. Ennek kockázata nő, ha a hasmenés mellett hányás is jelentkezik. A súlyos kiszáradással járó esetek kórházi, infúziós kezelést igényelhetnek. Kiszáradásra utalhat, ha a csecsemő bágyadt, a kutacsa besüpped, szemei karikásak, bőre száraz, szája repedezett és hatnál kevesebb nedves pelenkát kell cserélnünk egy nap.

Ételallergia

Véres székletet bizonyos ételekkel szembeni érzékenység is okozhat. Leggyakoribb kiváltó okai a tejben lévő fehérjék, így akár már az anyatejes, vagy tápszeres időszakban is jelentkezhetnek a tünetek, de később más ételek is okozhatják. (Anyatejes babáknál azért, mert az allergizáló fehérjék az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is átjutnak.) A hozzátáplálás időszakában ezért fontos, hogy mindig csak egy új ételt vezessünk be a csecsemő étrendjébe, hogy a tettest könnyen beazonosíthassuk. Vérből elvégzett allergia vizsgálattal ki lehet mutatni, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. Ha a kicsi az adott ételt nem fogyasztja – anyatejes csecsemő esetén az anya diétája jelent megoldást – akkor a tünetek is megszűnnek.

Székrekedés

A végbél területén sok kis ér található, a túl kemény széklet távozása közben pedig ezt könnyen felsértheti. A vérzést ilyen esetben ez a sérülés okozza. Az így keletkezett apró sebek kezelés nélkül könnyen gyógyulnak. Ha a gyermek széklete nem rendszeres, erőlködik, gyakran fáj a hasa, puffadt, akkor érdemes konzultálni a gyermekorvossal. A táplálkozási szokások átalakításával – bő folyadék fogyasztás, rostban gazdag étrend - a székrekedést is meg lehet előzni.

Bélelzáródás, vastagbélgyulladás

Az invagináció egy ritka, főként fiúknál, 5-9 hónapos korban jelentkező kórkép, melynek során a bél egy szakasza begyűrődik, az érintett bélszakaszban futó vénák elzáródnak. Minderre az elhúzódó hasfájás, véres, málnazselé szerű széklet, sírás, nyugtalanság hívja fel a figyelmet. A kezelés orvosi beavatkozást igényel. Folyadék, vagy gáz beöntésével az esetek többségében sikerül kipréselni az elzáródott szakaszt, ha ez nem hoz megoldást, akkor műtétre kerül sor. A véres széklet vastagbélgyulladás jele is lehet, az okok feltárása orvosi kivizsgálást igényel.

Nem mind véres, ami piros

Szoptatott csecsemőknél gyakori, hogy az édesanya mellbimbója kirepedezik, vérzik, így a gyermek vért nyelhet. A vér a baba emésztőrendszerébe kerül és a beleiben átalakulva kapja a fekete vagy vörös színét. A hozzátáplálás után a széklet színe, állaga megváltozik, ez normális jelenség, sőt az is természetes, ha a gyermek valamilyen ételből sokat fogyaszt, akkor az a székletét is elszínezheti. Sárgarépa vagy sütőtök miatt például erősen narancssárga, de a paradicsom, cékla vagy meggy után akár vöröses színű is lehet.

A gastro-oesophagealis reflux gyakori probléma csecsemőknél, mely rendszerint többszöri, kis adagokban történő etetéssel, az ágy fejvégének megemelésével, a tápszer cseréjével, hordozással jól kezelhető, a gyerekek többségénél nagyjából 8-10 hónapos korukra el is múlnak a tünetek. A gyakori hányás hátterében azonban komolyabb, csak műtéttel kezelhető probléma is állhat, erre hívja fel a figyelmet dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

A kezeletlen reflux veszélyei

Reflux esetén a gyomorsavval és emésztőnedvvel elkeveredett gyomor- és nyombéltartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a jelenség egészséges csecsemőknél is bekövetkezik egy kiadós étkezést követően, ilyenkor a „feleslegtől” bukás formájában szabadulnak meg. A kicsik gyakran csuklanak, nyeldekelnek, tüsszögnek, köhécselnek, böfögnek és erős szájszag is kialakulhat náluk.

Kóros állapotként onnantól kezeljük, ha ezek az esetek gyakran előfordulnak, inkább hányás formájában jelentkeznek a tünetek, megtorpan a csecsemő súlyfejlődése, ill. kifejezett fájdalmat jelez a gyermek.

A reflux oka a nyelőcső záróizmának nem megfelelő működése. Nem zár tökéletesen, ezért tud a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe visszajutni. Ha ez a folyamat gyakran ismétlődik, a gyomorsav irritálja a nyelőcsövet, kimarhatja, fekély, nyelőcsőszűkület is kialakulhat. Szövődményként gyakori orrmelléküreg-gyulladás és tüdőgyulladás is jelentkezhet.

Mi állhat még a gyakori bukás, hányás hátterében?

A gyakori bukásokat azért sem szabad fél vállról venni, mert a háttérben csecsemőkori gyomorkimenet-szűkület (az u.n.pylorus stenosis) is állhat. A fiúknál jellemzően gyakoribb elváltozás tünetei 3-6 hetes kor környékén jelentkeznek először, és nagyon hasonlóak a reflux által okozott panaszokhoz. Dr. Vass Noémi szerint forduljunk mielőbb orvoshoz, ha a gyermeknél étkezések után rendszeressé válik a hányás. A csecsemő ugyanis így éhezik, nyugtalanná, síróssá válik. Idővel a súlya stagnál, fogyhat is, megjelennek a kiszáradás jelei: száraz bőr, karikás szemek, beesett kutacs. Vizeleteinek és a székletek száma csökken, erre a száraz pelenkák hívják fel a figyelmet. Nagyon fontos, hogy ne várjuk meg, amíg ezek a tünetek megjelennek, gyakori hányás esetén forduljunk mielőbb orvoshoz!

Csak műtéttel kezelhető

Az orvos fizikális vizsgálattal és hasi ultrahangos vizsgálattal tudja beazonosítani, ha a gyakori bukás, hányás hátterében gyomorkimenet-szűkület áll. Ilyen esetben a gyomorkimenet körüli izomgyűrű görcse figyelhető meg. A görcs következtében az izomzat megvastagodik, az étel így nem tud tovább haladni a gyomorból. Kezelése csak műtéti úton lehetséges, a hasfalon keresztül a szűkületet okozó izmokat átvágják. A csecsemő a műtét után először infúziót kap, majd a továbbiakban fokozatosan, szájon át is egyre növekvő adagokat fogyaszthat.

Ha valakinél csökkent, vagy hiányzik a hisztamint lebontó diamino-oxidáz (DAO) enzim működése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a táplálékokkal bevitt, vagy a szervezetben termelődő hisztamint. Néhány antibiotikum is gátolhatja a DAO enzim működését, ezáltal felerősítheti a hisztamin intolerancia tüneteit.

Hasfájás, puffadás, orrfolyás

A hisztamin intolerancia változatos tüneteket okoz, melyek jelentkezhetnek a gyomor-bélrendszerben, de a légutakban is. Hasfájás, hasmenés, hányás, fejfájás, krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is gyakran ez húzódik meg – sorolja a tüneteket dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Hiányzó, vagy csökkent DAO enzim működés mellett, ha a beteg hisztaminban gazdag ételeket fogyaszt, vagy olyanokat, amelyek a szervezet hisztamin termelését serkentik, akkor a felsorolt tünetek megjelenésére számíthat.

Kit érint a hisztamin intolerancia?

Korra és nemre való tekintet nélkül bármikor jelentkezhetnek a tünetei, férfiaknál, nőknél és gyermekeknél is előfordul. Felismerése gyakran sokáig elhúzódik, hiszen az orrfolyás, orrdugulás kapcsán valamilyen légúti fertőzésre vagy légúti allergiára gondolunk, a hasfájást, fejfájást pedig gyakran a stressz tüneteként kezeljük. Akkor is érdemes ebbe az irányba is vizsgálódni, ha más étel-, vagy pollenallergiát célzó vizsgálatokkal eddig nem sikerült azonosítani, hogy mi okozza az elhúzódó panaszokat.

Télen több okból is erősödhetnek a tünetek

Ebben az időszakban több olyan ételt is fogyasztunk, melyek a hisztamin intoleranciások számára nem javasoltak. Az ünnepek alatt gyakran kerül az asztalra dió, mogyoró, halak, vörös bor, csokoládé és savanyú káposzta is, de ezek mellett a sajtok, paradicsom, citrusfélék, ananász és spenót is fogyasztása is felerősíti a tüneteket. A helyzetet tovább súlyosbítja, ha valamilyen betegség kapcsán antibiotikumot kell szedni. Bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.

Diétával és enzim pótlással kezelhető

A diamino-oxidáz (DAO) enzim mennyisége a szervezetben vérvizsgálattal kimutatható, s amennyiben bebizonyosodik, hogy a csökkent termelődés áll a hátterében, az enzim pótlására van lehetőség, tabletta formájában. Emellett természetesen diétát is javasolt tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni kell.