A glutén fogyasztásának mellőzését sokan divatdiétának vélik, ám valójában sokan vannak, akiknél megszűnnek bizonyos tünetek, ha kiiktatják az étrendből a gluténtartalmú ételeket.

Szorongás

Egy 2013-as, University of Maryland School of Medicine által végzett kutatás kimutatta, hogy a szorongás bizonyos formái csökkentek a glutén elhagyásával. A gluténmentes étrend elsősorban a szociális fóbia és a pánikbetegség tüneteiben hozott javulást.

Depresszió

Az intézmény kutatói azt is megállapították, hogy a gluténérzékeny embereknél gyakrabban fordul elő hangulatingadozás, depresszió. Ezek a tünetek már serdülők körében is megjelenhetnek, vélhetően a fel nem ismert betegség következtében. Az arra érzékenyeknél ugyanis a glutén fogyasztása miatt a triptofán (olyan esszenciális aminosav, amely hozzájárul a mentális egészség, a pozitív kedélyállapot fenntartásához) szintje lecsökken a szervezetben.

Agyblokk, vagy ködös agy

Így hívjuk azt a jelenséget, amikor úgy érzi, hogy nehezen koncentrál, nem tud visszaemlékezni bizonyos dolgokra, mintha az agya egy adott időszakot egy paraván mögött töltött volna. A Royal Hallamshire Hospital in Sheffield kutatói szerint a jelenség oka lehet a glutén fogyasztása is, mely serkenti a szervezetben bizonyos gyulladást okozó antitestek termelődését, és ez okozza a mentális elmosódottságot.

Gyakori betegségek

Ha visszatérő fertőzések jelentkeznek, úgy érzi, hogy szinte alig gyógyult ki az egyik betegségből, máris egy másik miatt szenved, akkor érdemes gluténérzékenységre is gyanakodni. Az arra érzékenyeknél ugyanis az elfogyasztott glutén az immunrendszer megfelelő működését biztosító antitestekre is hat, ha pedig az immunrendszer működése nem megfelelő, akkor a betegségekre is fogékonyabbak lehetünk.

Afták, fekélyek a szájban

Ha a fájdalmas elváltozások gyakran jelennek meg a szájüregben, annak oka lehet gluténérzékenység is. Ezt állapította meg egy korábbi, 2009-ben közölt BMC Gastroenterology folyóiratban megjelent kutatás. Fáradtság Mivel a szervezetünk folyamatosan „harcol” a számára feldolgozhatatlan fehérjékkel szemben, ez rengeteg energiát vesz el, ami miatt krónikus fáradtságot érezhetünk.

Ízületi fájdalmak

Habár a gluténérzékenység kapcsán inkább az emésztőrendszeri tünetekre gondolunk, meglepő, de sokaknál a sajgó, duzzadt ízületek jelzik a betegséget. Az Arthritis Foundation szerint ennek oka a glutén által a szervezetben létrejött gyulladás, és a rossz felszívódása miatt kialakult tápanyaghiány.

Migrén

A Neurological Institute az Columbia University Medical Center kutatói által végzett vizsgálat megállapította, hogy migrénes panaszok gyakrabban jelentkeznek gluténérzékenyek körében, tehát ez a tünet is lehet a betegség egyik megjelenési formája.

Mit tegyen, ha gluténérzékenységre gyanakszik?

Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek és a glutén közötti összefüggést nemcsak egy-egy kórház vizsgálta, a felsoroltak mellett is elég széles a szakirodalma. „A fenti kiragadott példák remélhetőleg felhívják a betegek figyelmét arra, hogy ilyen nem hasi tünetek mögött is lehet gyomor-bélrendszeri betegség. Ha azonban a felsorolt tünetek alapján úgy érzi, panaszait orvosolná a gluténmentes étkezés, akkor sem javasolt előzetes kivizsgálás nélkül elkezdenie. Ha valaki hosszabb ideje küzd a felsorolt panaszok közül akár többel is, akkor első körben utána kell járni, hogy nincs-e egyéb betegség a háttérben.”

Hangulatingadozást, fáradtságot pajzsmirigybetegség is okozhat. Az ízületi fájdalmak hátterében autoimmun betegség is állhat, migrént neurológiai probléma is kiválthat. Ilyen esetekben csak felesleges anyagi kiadással jár, és közérzetünkben sem nem hoz javulást a gluténmentes étkezést. A gluténtartalmú ételek fogyasztásával összefüggő panaszokon belül is fontos tisztázni, hogy autoimmun betegségről, cöliákiáról van-e szó, vagy nem-cöliákiás gluténérzékenységről. Ha bebizonyosodik, hogy panaszaink valóban a glutén fogyasztásához köthetők, a diétát személyre szabottan, az egyéni igényeknek megfelelően, a hiányállapotok megelőzését biztosítva javasolt összeállítani.

A lisztérzékenységként ismert autoimmun betegség, a cöliákia mellett gyakoribb a nem-cöliákiás-gluténérzékenység (NCGS). Mindkét betegség un. gluténfüggő betegség, vagyis a gluténnek központi szerepe van a kialakulásukban, és kezelésük egyenlő a gluténmentes étkezéssel. Erről és a kivizsgálás nélkül megkezdett diéta veszélyeiről dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa számolt be.

Puffadástól fejfájásig

A glutén fogyasztásával összefüggő tünetekről egyre többet hallunk az utóbbi időben. A gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása szerteágazó tüneteket okozhat: az emésztőszervi panaszokon túl (hasmenés, puffadás, székrekedés) a fejfájáson át a menstruációs problémákig, hangulati ingadozások és bőrtünetek is jelezhetik, ha szervezetünk számára gondot okoz a glutén lebontása. Sokan ezért saját magukat tesztelve mellőzik egy időre a gluténtartalmú ételek fogyasztását, ami azonban több okból is kockázatos.

Mi a baj a gluténmentes étkezéssel?

Ha orvosi kivizsgálást követően történik, dietetikus segítségével összeállított, a hiányállapotok kialakulását megelőző étrenddel, a kiegyensúlyozott táplálkozás elvei szerint, akkor semmi gond sincs vele. Ám ha ez nem valósul meg, elhúzódó panaszokra és kellemetlen szövődményekre is számíthatunk.

- A glutén fogyasztásával összefüggő hasi panaszok más betegségek – például IBS, laktóz érzékenység, kontaminált vékonybél szindróma – tünetei is lehetnek. Ha nem végezzük el a cöliákia diagnózisához szükséges vizsgálatokat, akkor ezek a betegségek rejtve maradnak. Ha így kezdünk el diétázni, akkor felesleges diétás megszorításokkal, plusz kiadásokkal – a gluténmentes étkezés költségei magasabbak – késleltetjük a pontos diagnózist, és mindeközben továbbra is szenvedünk a tüneteinktől.
- Hiányállapotok kialakulásához vezethet, ha a glutént egyoldalúan összeállított diétával iktatjuk ki az étrendünkből. A gluténmentes alapanyagokkal étkezni több kiadást jelent a korábbiakhoz képest. Nem egészséges, ha ezt úgy próbáljuk meg elkerülni, hogy a gabonaféléket száműzzük az étlapról és inkább csak a garantáltan gluténmentes és kedvezőbb árfekvésű rizsre és burgonyára alapozzuk az étkezésünket.
- További betegségek megjelenéséhez vezethet. A gluténmentes étkezésben a lassú felszívódású, értékes rostokat tartalmazó teljes kiőrlésű gabonafélék is tiltólistára kerülnek. Ezekre nemcsak a jobb emésztés érdekében van szükségünk, de rendszeres fogyasztásuk például bizonyítottan csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Feleslegesen tehát ne zárjuk ki őket az étkezésünkből. Ha erre az orvosi vizsgálatok alapján mégis szükség van, akkor dietetikus tud olyan rostdús, gluténmentes gabonaféléket ajánlani, melyekkel helyettesíthetjük a teljes kiőrlésű gabonákat.
- Ha már hosszabb ideje diétázunk, akkor a szervezetünkben lecsökken a cöliákia diagnózisához szükséges ellenanyag mértéke. Ha a panaszaink a diéta mellett sem javulnak, és csak ezt követően megyünk el kivizsgálásra, akkor a pontos diagnózishoz újra fogyasztanunk kell gluténtartalmú ételeket, ám a terhelés hatására a tünetek még intenzívebben jelentkezhetnek.

Előbb az orvos, aztán a diéta!

Ha valaki valóban lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni. A diagnózishoz szükséges bélbiopszia elvégzése is, mely a gluténfogyasztás következtében károsodott bélflóra állapotáról fog képet adni. Dr. Sárdi Krisztina elmondta, hogy a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez valóban egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étlapról. A diétát nagyon fontos tartani, hatására a bélbolyhok regenerálódnak és a betegség szövődményeit megelőzhetjük. NCGS esetében is gluténmentes étkezést javasolunk, de tekintettel arra, hogy ebben a betegségben bélboholy károsodás nem következik be, illetve szövődményekre sem kell számítani, a diéta tartásánál megengedőbbek vagyunk.

Sokan nem is gondolnak arra, hogy tüneteik hátterében a glutén fogyasztása állhat, a diagnózisra ezért gyakran már csak a szövődmények megjelenése kapcsán kerül sor. A cöliákia egyetlen figyelemfelkeltő tünete lehet a krónikusan fennálló vashiányos vérszegénység is, erre figyelmeztet dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Nemcsak gyermekkorban, hanem felnőtteknél is jelentkezhet!

A cöliákia (lisztérzékenység) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben (búza, árpa, rozs) lévő glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin. A glutén fogyasztása során sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A betegség első tünetei már kisgyermekkorban, a glutén tartalmú ételek bevezetését követően jelentkezhetnek: hasfájás, hasmenés, zsíros fényű széklet, puffadás a gyakori tünet. Cöliákia azonban bármely életkorban kialakulhat, nemcsak gyermekeknél, hanem később, felnőttkorban is jelentkezhet. Ilyen esetekben még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében cöliákia áll.

Tünetmentes betegek

Az elfogyasztott tápanyagok felszívódás a vékonybélben történik. Az itt található bélbolyhok végzik el ezt a feladatot. Cöliákia esetén azonban a glutén lebontása nem történik meg megfelelően, a felszaporodott kóros anyagcseretermékek krónikus gyulladást okoznak, aminek hatására sérül a vékonybél nyálkahártyája, és a tápanyagok feszívódását biztosító a bélbolyhok egyre kisebbé válnak, illetve súlyos esetben teljesen eltűnnek. A cöliákiás beteg szervezetében a tápanyagok felszívódása nem megfelelő, emiatt súlyos fehérje, vitamin- és ásványianyag hiány is kialakulhat. Akár úgy is, hogy a betegnek semmilyen egyéb tünete nincs.

Ha ez okozza a vérszegénységet, először a cöliákiát kell kezelni!

Könnyen lehet, hogy a betegnél vérvizsgálattal igazolódik a vérszegénység, ám a táplálékkiegészítők és vaskészítmények sem tudnak megfelelően hasznosulni, a károsodott vékonybélből felszívódni. Így a beteg a kezelés ellenére továbbra is erőtlen, fáradt, hajhullás, sápadtság is jelentkezhet. Indokolatlan vérszegénység esetén ezért gondolni kell a cöliákia lehetőségére is – figyelmeztet dr. Polgár Marianne.

Gluténmentes diéta kell a kezeléshez

A cöliákia diagnózisához először vérvizsgálattal ki kell mutatni a vérben lévő ellenanyagot, ami a betegség meglétét jelzi. Pozitív eredmény esetén a diagnózis megerősítésének érdekében az esetek nagy részében el kell végezni a vékonybél biopsziát és a szövettani vizsgálatot is, amellyel a bélbolyhok sérülését lehet feltérképezni. A vérszegénységét csak akkor lehet eredményesen kezelni, ha először a sérült bélbolyhokat regeneráljuk, ez pedig csakis gluténmentes diétával lehetséges. A diétát egy életen át kell tartani. Hatására bizonyos idő elteltével a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok felszívódása is rendeződik, ezáltal pedig a vérszegénység is megszűnik.