Ma már egyre több embert érint a tejcukor érzékenység, más néven laktóz intolerancia. A különböző allergiák, intoleranciák kapcsán mindig felmerül a családi halmozódás lehetősége. 

Kezdetben még nem okoz gondot a tejcukor

Születésünk pillanatától kezdve a tejcukor lebontását a vékonybélben lévő laktáz enzim végzi, eltekintve attól az igen ritka kivételtől, ha valakinél veleszületett laktóz intoleranciát állapítanak meg. Az ő szervezete az anyatejben található laktózt sem képez feldolgozni, ezért a tünetek alapján ezt már néhány napos, hetes korában diagnosztizálni lehet. Ettől a valóban nagyon ritkán előforduló állapottól eltekintve, a nagy többség esetében a laktáz enzim végzi a dolgát, a vékonybélbe jutó tejcukrot lebontja, így a tejcukrot, laktózt is tartalmazó ételek fogyasztása nem okoz semmilyen panaszt.

Miért lesz valaki érzékeny a laktózra?

Elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciában az életkor előre haladtával a laktáz enzim aktivitása csökken, a folyamat már 2 éves kor körül elkezdődik. Azzal, hogy kevesebb laktáz enzim termelődik, a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a tejcukrot, emiatt megjelennek az ismert tünetek: a tejes ételek fogyasztását követően fellépő puffadás, hasfájás, intenzív bélhangok és hasmenés. Habár az enzim aktivitása már 2 éves kortól kezdődően csökken, az első tünetek általában 6 éves kor körül jelentkeznek, de sokan csak felnőttként észlelik őket. Az egyedi eltérések annak tudhatók be, hogy a laktáz enzim aktivitása egyénenként eltérő ütemben csökken, így fordulhat elő, hogy valakinél már gyermekkorban, másnál pedig csak később jelentkeznek a tünetek.

Nem mindegy, hogy milyen típusú a laktóz intoleranciánk

A tejcukor érzékenység lehet másodlagos, amikor különböző betegségek (pl. cöliakia, Crohn betegség), fertőzések, antibiotikum szedés miatt átmenetileg csökken a laktáz enzim aktivitása. Ilyenkor az alapbetegség kezelését követően vagy a bélflóra egyensúlyának helyreállítását követően (pl. probiotikumok szedésével), rendszerint a laktóz intolerancia tünetei is megszűnnek. A laktóz intolerancia másik típusa, az elsődleges forma, amikor a laktáz enzim aktivitása nem az előbb említett hatások miatt csökken, hanem genetikailag meghatározott. A gyermeknél ebben az esetben érdemes elvégeztetni a genetikai szűrővizsgálatot.

Mit mutat a genetikai vizsgálat?

Az egyén laktáz aktivitás szempontjából különböző genotípussal jellemezhető. Egy egyszerű, fájdalommentes vizsgálattal pontosan meg tudjuk határozni, hogy az illető melyik genotípusba tartozik és az alapján meg tudjuk mondani, hogy esetében be fog-e következni a laktáz enzim csökkenése, vagy sem. A genotípus meghatározása vérből illetve szájnyálkahártya kenetből történő genetikai vizsgálattal végezhető el.

Milyen esetben javasolt az elvégzése?

Dr. Csikós Dóra elmondta, hogy amennyiben az egyik szülőnek igazolt elsődleges, felnőttkori laktóz intoleranciája van, abban az esetben a gyermeknél 5 éves kor felett érdemes a genetikai vizsgálatot elvégeztetni, mivel a betegség örökölhető. A laktóz intoleranciát megelőzni nem lehet, ezért, ha a vizsgálat során be is bizonyosodik, hogy a gyermek is abba a genotípusba tartozik, akinél a kor előre haladtával csökken a laktáz enzim termelődése, a laktóz mentes étrend bevezetését csak a tünetek megjelenését követően érdemes elkezdeni.

Ne féljünk a szteroid orrspray-től!

A szteroid szó elsőre sokak számára ijesztően hangzik, pedig a hatóanyagok felszívódása helyileg, az orrban történik, ezért ezek a készítmények hosszútávon is biztonsággal alkalmazhatók. Hatékonyan mérséklik a duzzanatot és az irritációt az orrban, enyhítik az orrdugulást és orrfolyást. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus elmondta, hogy a szteroid orrsprayk nagyjából egy hét használat után fejtik ki teljesen a hatásukat. Ha valaki későn kezdi használni, amikor az allergén pollen már nagyobb mennyiségben jelen van a levegőben, akkor kezdetben számíthat erősödő tünetekre, így orrdugulásra is. Ezért ha tudjuk, hogy a növény, amire allergiásak vagyunk, melyik hónapban virágzik, még azt megelőzően keressük fel kezelőorvosunkat, hogy időben elkezdhessük a készítmény használatát!

A pollenek miatt súlyosbodhat az ekcéma

A szénanátha mellett a pollenallergia más tünetek formájában is megmutatkozhat. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus arra figyelmeztet, hogy pollenszezonban, főként a ruhával nem fedett területeken: arcon, nyakon, karokon, lábszárakon fokozódhatnak az ekcémás tünetek. Panaszok esetén allergia vizsgálattal igazolni lehet, hogy az ekcémás tüneteket a pollenek provokálják-e, vagy sem. Ha bebizonyosodik, hogy a bőrtüneteket pollenallergia okozza, akkor a megfelelő, kezelőorvos által felírt készítményekkel hatékonyan enyhíthetjük a panaszokat. A viszketés csökkentésére antihisztamin tartalmú gyógyszerek, a gyulladt ekcémás bőrtünetekre zsírozó kenőcsök, valamint rövid ideig szteroid tartalmú krémek javasoltak.

Május végéig még elkezdheti az allergén immunterápiát

Ha unja már, hogy tünetei minden évben jelentkeznek, ideje tartós megoldást keresni az allergia ellen. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész e célra az allergén immunterápiát javasolja, mely jelenleg az egyetlen olyan kezelési mód, amely nem csak a tünetekre, hanem azok kiváltó okára is hat. A kezelés során az adott allergén tisztított kivonatát szedi tabletta, vagy cseppek formájában. Az allergén immunterápia a túlműködő immunrendszert állítja át „normál üzemmódba”, így a beteg képes lesz panaszok nélkül is elviselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. Ha most elkezdi, a tapasztalatok szerint már ezen a nyáron jelentősen csökkenhetnek a tünetei, majd ha még 2 éven át folytatja a kezelést, akár 10-12 évre is elfelejtheti az allergiát. Parlagfű allergia esetén a kezelést május végéig ideális megkezdeni!

Előzze meg az asztmás rohamot!

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Tünetei a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre – hatására jelentkeznek. A tavaszi-nyári pollenszezonban magas a levegőben található allergének száma, dr. Potecz Györgyi allergológus, tüdőgyógyász szerint ezért is nagyon fontos, hogy a betegek ismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket. Az asztma vizsgálata és súlyosságának megítélése légzésfunkciós vizsgálattal történik. Az asztma allergiás eredetét vérvétellel, vagy Prick-teszttel tudjuk igazolni. A tünetek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszeres terápia, melynek beállítása mindig egyénre szabottan történik. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrsprayk, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével megelőzhető az asztmás roham kialakulása, és tartós tünetmentesség érhető el.

Számoljon a keresztallergia lehetőségével is!

Ha légúti allergiája van, és emellett kapar a torka, égő, bizsergető, viszkető érzése jelentkezik bizonyos ételek elfogyasztásakor, akkor célszerű kizárni a keresztallergiák lehetőségét! Parlagfű allergiások esetében például a görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom és az uborka okozhat ilyen tüneteket. Dr. Réthy Lajos allergológus és gyermekgyógyász tapasztalatai szerint az érintettek ilyenkor általában több ételt is feleslegesen kizárnak az étrendjükből. Ha valakinek a görögdinnyétől panaszai jelentkeznek, akkor inkább a többi, esetleg tünetet nem is okozó élelmiszert sem fogyasztja. A helyzet pedig további lemondásokkal jár, ha egyszerre több mindenre is allergiás, hiszen így megnő a további keresztallergiák esélye is. Felesleges étrendi korlátozások helyett ilyenkor érdemes utána járni, hogy pontosan mi okozza a panaszokat és csak azt az adott élelmiszert nem fogyasztani a továbbiakban. Erre ma már egy új vizsgálati módszer, a 244-es nanotechnológiás allergiateszt kínál lehetőséget.

Mit értünk lisztérzékenység alatt?

A búza és glutén fogyasztásával kapcsolatba hozható betegségeknek több típusa is létezik, ezek a köztudatban gyakran összemosódnak. Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy lisztérzékenység alatt a régóta ismert cöliákiát értjük, melyet – nevével ellentétben – valójában nem a liszt okoz, hanem bizonyos gabonákban (búza, árpa, rozs) megtalálható glutén egyik fehérje alkotója. Ez a fehérje a búzában a gliadin, az árpában a hordein és a rozsban a secalin. A cöliákia egy autoimmun betegség, amely a vékonybélbolyhok pusztulásával felszívódási zavarhoz vezet.

Az autoimmun betegségek gyakran társulnak

Az autoimmun betegségeknek több típusát ismerjük, ide soroljuk az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegséget is. Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek tekinti és támadásba lép ellenük. Ennek következtében az adott szerv – jelen esetben a pajzsmirigy – működése nem lesz megfelelő és idővel megjelennek a betegség tünetei. Az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségeknek két típusát ismerjük, az egyik a Graves-Basedow kór, mely a pajzsmirigy túlműködését – fogyás, idegesség, nyugtalanság, hasmenés - okozza. A másik a Hashimoto thyreoditis, melyre az alulműködést jelző tünetek hívhatják fel a figyelmet: hízás, fáradtság, hajhullás és menstruációs zavarok jelentkezhetnek.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel a cöliákiát?

A lisztérzékenység okozhat fogyást és hízást, egyéntől függően hasmenést és székrekedést is. A betegség rendszerint csak hosszabb idő után kerül felismerésre, a rossz felszívódás miatt az érintetteknél vashiányos vérszegénység és menstruációs zavarok, meddőség és vetélések is kialakulhatnak ez idő alatt.

A lisztérzékenyek körében magasabb a pajzsmirigybetegség rizikója

Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy más autoimmun betegségekkel társulnak, az autoimmun pajzsmirigy betegek körében gyakori az autoimmun eredetű lisztérzékenység előfordulása. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto vagy Graves-Basedow betegek.

Kell-e szűrni a pajzsmirigy betegeket?

Diagnosztizált autoimmun pajzsmirigybetegség esetén érdemes vizsgálni, hogy társul-e hozzá lisztérzékenység. Ez egy vérvizsgálattal eldönthető, melynek során a lisztérzékenységre jellemző antitestek meglétét vizsgáljuk.