Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.

Mit nevezünk székrekedésnek?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Kicsiket és nagyokat is érinthet

A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, csecsemőkorban általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.

A leggyakoribb kiváltó okok

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”

Betegségeket is jelezhet

Székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is: antidepresszánsok és vaskészítmények szedése kapcsán gyakori tünet. A túl sok stressz is okozhatja: iskolaváltás, vagy otthoni problémák. Az érzelmi gondok miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeknél a székrekedés és a hasmenés felváltva van jelen. Ezek a tünetek, amennyiben hosszabb ideje fennállnak, az IBS jelei is lehetnek. „Az irritábilis bél szindróma esetén hasmenés és székrekedés is jelentkezhet, gyakori puffadás és hasfájás mellett. A tüneteket bizonyos ételek – főleg a zsíros, vagy fűszeres fogások – és a stressz is súlyosbítja. Ha a gyermeknél 2-3 héten át jelentkeznek a panaszok, mindenképp orvosi vizsgálat javasolt.”

Természetes segítség

A székrekedés kezelésében jó megoldásnak tűnhet a recept nélkül kapható hashajtók alkalmazása, dr. Vass Noémi azonban arra figyelmeztet, hogy ezeket ne adjuk a gyereknek anélkül, hogy a kezelőorvossal ne egyeztetnénk, vagy kivizsgáltattuk volna a kiváltó okokat.
Amit érdemes megpróbálni és hosszútávon is bevezetni:
- Rendszeres folyadék fogyasztás, hogy megkönnyítsük a széklet áthaladását a belekben. Ennek érdekében iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 3-4 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb gyermekeknél, a hozzátáplálás idején szilvalé fogyasztásával érhetünk el természetes hashajtó hatást.
- Helyes táplálkozás. A túl sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó étrend lelassítja a belek mozgását. A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A rostokat fokozatosan vezessük be a gyermek étrendjébe, növekvő mennyiségben adagolva az egyes étkezésekhez és emellett még fontosabb ügyelni a bőséges folyadék fogyasztásra is. Kiváló rostforrások: a teljes kiőrlésű pékáruk, a zabpehely, zabkorpával készült ételek, zöldségek és gyümölcsök frissen, vagy turmixként, főzelékként fogyasztva.
- Mozgás! Ha egész nap csak ül az iskolapadban, a belső szervek is összenyomódnak, ellustulnak. Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, nem feltétlenül kell rögtön edzésre küldeni a gyereket, ha egyébként nem szeret mozogni. Délutáni kerékpározás, gördeszka, séta a barátokkal, ugrókötelezés a kertben épp olyan hasznos lehet.
- Fontos a rendszer. Az étkezések időpontjában és a mellékhelységben töltött idő terén is igyekezzünk napi rutint kialakítani. Mivel az étkezések serkentik a bélmozgást, keltsük fel egy picit korábban, hogy nyugodtan megreggelizzen, így utána lesz még ideje elvégezni a dolgát is. Ha reggel nagyon szorít az idő, akkor iskola után, délután, vagy este szánjunk rá legalább 10 nyugodt percet, hogy így a székrekedést megelőzzük.

A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is. Mit tehetünk, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk, hogy elkerüljük az asztma kialakulását?

Allergia, vagy asztma?

Az allergia az immunrendszer „túlműködésének” következtében jön létre, az érintettek szervezete olyan anyag ellen védekezik, amely valójában rá nézve teljesen ártalmatlan. Ilyen anyag például a pollen, amelyet belélegezve az allergiás beteg könnyezni, tüsszögni kezd, viszket a szeme, orra – sorolja a jellegzetes tüneteket dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség, melyet időnként fellépő nehézlégzés, köhögési roham, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés jellemez, tünetmentes időszakokkal felváltva. Az asztmás tünetek rosszabbodását több tényező is előidézheti: légszennyezettség, időjárási változások, dohányfüst, fizikai aktivitás, stressz és pollenek is.

Újabb allergiák, asztma kialakulása

Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy pollen allergiásoknál a betegség lefolyása több módon is alakulhat. Előfordulhat, hogy a beteg az első évben még csak egy növényre allergiás, ha ez a parlagfű, akkor augusztus közepétől októberig jelentkeznek a tünetei. A következő években aztán észreveszi, hogy mintha egyre korábban kezdene tüsszögni, már júniusban is viszketett kicsit a szeme, kapart a torka, az évek múlásával ez állandósul, az allergia vizsgálat során pedig kiderül, hogy a parlagfű mellett már a fűfélék is tüneteket okoznak nála. Az újabb allergiák megjelenése mellett előfordulhat asztma kialakulása is: a korábban szénanáthás beteg az idő múlásával egyszer csak asztmás tüneteket kezd produkálni. Ennek az az oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem a mélyebb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű allergiás tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Elkerülhető?

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergia vizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Ez egy fontos lépés a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Balogh főorvosnő.

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergén immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az allergén immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergén immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.

Allergén immunterápiával megelőzhető az asztma

Az allergén immunterápia hatását vizsgálták német kutatók egy, az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia honlapján megjelent kutatásban. Vizsgálatuk során a Német Egészségbiztosító adatbázisából 118,757 allergiás, de nem asztmás beteg adatait gyűjtötték össze. A 2007-2012-ig tartó időszakban összevetették az új asztmás tünetek megjelenését az allergén immunterápiával kezelt, és nem kezelt páciensek adataival. Megfigyelték, hogy az asztmás betegek száma sokkal alacsonyabb volt az allergén immunterápiában részesülők között: 1646 kezelt betegből mindössze 33 esetet regisztráltak. A szénanáthás betegek számára tehát az allergén immunterápia a betegség kapcsán fellépő asztma megelőzésének egy hatékony eszköze lehet.