Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez.

Allergiás, vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”

Rejtett búvóhelyek

Poratka allergia esetén az ágynemű, plüssállatok 60-90 fokon történő rendszeres átmosásával csökkenthetjük a tüneteket. A gyerekszobában csak egy kisebb, mosható játszószőnyeget helyezzünk el. A háziporatka ellen tehát alapos és rendszeres takarítással vehetjük fel a harcot, ellenben a penészgomba esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A penész gyakran jelenik meg a házak hidegebb, északi falain, sarkokban, hőhidaknál, vagy a fürdőszobában a kád, zuhanyzó és a csempe találkozásánál. Emellett azonban olyan helyeken is megbújhat, amit a mindennapos takarítás során nem, csak némi utánjárással fedezhetünk fel. Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok környékét, szobanövények cserepeit is, a falvédők, északi falra tolt szekrények mögötti területet is!

Alacsony, vagy magas páratartalom?

Az allergének jelenlétén túl, más tényezők is hajlamosíthatnak betegségekre. Említettük, hogy a magas páratartalom kedvez az allergének megjelenésének, azonban az sem szerencsés, ha túl száraz a lakás levegője. A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék, mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges. A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban, a túlfűtöttség következtében a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel. Ez ellen érdemes párásító készülék használatával védekezni, de kézenfekvő megoldás lehet az is, ha a mosott ruhákat időnként a szobában terítjük ki.

A D-vitaminról tudjuk, hogy nem csak a csontritkulás megelőzése miatt fontos. Pótlásával - több krónikus betegség megelőzése mellett - az őszi-téli időszakban gyakori megbetegedéseket is csökkenthetjük. Prof. Balázs Csabaendokrinológus, immunológus, az Endokrinközpont orvosa emellett a szelén kedvező hatásaira is felhívja a figyelmet.

Korábbi évek kutatásai igazolták, hogy a hazai lakosság döntő többségénél jelentős D-vitamin hiány jelentkezik tél végére. A D-vitamin napfény hatására termelődik a bőrben, ezért a téli hónapok alatt fontos pótolni tabletták, cseppek segítségével. A jelenleg érvényben lévő ajánlások szerint gyerekeknek 1000NE, felnőtteknek 2000NE az ajánlott napi bevitel.

Az utóbbi évek figyelemfelhívó kampányának köszönhetően sokkal többen tudnak a D-vitamin szerepéről. Van azonban egy nyomelem, amiről kevesebbet hallani, pedig szintén fontos eszköz a védekezésben. A szelén szedését minden betegem számára javasolni szoktam – mondja Prof. Balázs Csaba. „Betegeim körében elsősorban hormonális problémák – pajzsmirigy rendellenességek, női és férfi meddőség - kapcsán merül fel a szelén szedése, ám egyéb betegségek kiegészítő terápiájában és prevenciójában is hasznos eszköznek tartom.

A szelén pótlás segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, antioxidánsként pedig a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, a stroke, az asztma, a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti.” Számos kedvező tulajdonsága mellett, a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük.

2005-ös felmérések alapján az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. „Európa országainak nagyobb részében, így hazánkban sem elegendő a talaj szeléntartalma. A szelénben legszegényebb skandináv országokban erre a problémára már megoldás is született: különböző módszerekkel érték el, hogy az ott termesztett növények, és az arra épülő táplálékláncban a szelénhiányt kiküszöböljék.”

Szelén a legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vörös húsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek - elsősorban a vaj -, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, sörélesztő és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A brokkoli különösen sok szelént tartalmaz. Mivel azonban az étrendünk gyakran nem tartalmazza napi szinten a felsorolt élelmiszereket, illetve a talaj alacsony szeléntartalma miatt az egyes ételek szeléntartalma nem éri el a szükséges napi mennyiségét, érdemes táplálék kiegészítőként fogyasztani, meghatározott mennyiségben.

A szelén nagy dózisban mérgező hatású, ezért nagyon fontos, hogy betartsuk az orvos által felírt napi dózist. „Meg kell találnunk tehát azt a tartományt - általában 150-200 ug/nap - amelytől kedvező hatás várható, azonban a dózis függ a beteg állapotától, az indikációtól: a kritikus állapotban lévő betegeknek ennél lényegesen nagyobb dózisra van szükségük. Az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállítani: csak akkor és csak annyit, amit a szervezetünk feltétlenül igényel.”

forrás: Budai Endokrinközpont

Ha már régóta tapasztal kellemetlen tüneteket bizonyos ételek fogyasztása után, érdemes utána járni, mi okozza a panaszokat. Hasfájás, hasmenés, puffadás és egyes bőrtünetek hátterében is állhat ételallergia. Ahhoz, hogy a tüneteket okozó élelmiszert azonosítani lehessen, fontos, hogy a vizsgálat előtti hetekben ne iktassa ki étrendjéből a feltételezett allergént, mert így a vizsgálat során könnyen álnegatív eredmény születhet.

Az allergiás tünetek az adott étel elfogyasztását követően jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, puffadásra, hasmenésre panaszkodnak. Bizonyos esetben bőrtünetek: bőrpír, csalánkiütés is jelentkezhet – ismertette a betegség tüneteit dr. Polgár Marianne gesztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

A legsúlyosabb allergiás reakció, ami ételek elfogyasztását követően kialakulhat, az anafilaxiás sokk. Ilyenkor a beteg hányingerre, szédülésre panaszkodik, verejtékezik, bőre sápadt. A kezdetben enyhének tűnő tünetek idővel súlyosbodhatnak, drasztikus vérnyomás esés is bekövetkezhet. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, már a kezdeti enyhe tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni. A sürgősségi ellátás a legfontosabb, de a későbbiekben fontos, hogy utána járjunk melyik élelmiszer összetevő okozta a tüneteket.

Leggyakrabban a tejben, a gabonafélékben és a tojásban található fehérje okoz gondot, de jelentkezhet allergia például földimogyoróra, szójára, tenger gyümölcseire is, sőt a készételekben található adalékanyagok is előidézhetnek allergiás reakciót. Ételallergia esetén a beteg szervezete ellenanyagot termel az adott élelmiszerben megtalálható allergén ellen, a vizsgálatok során ennek az ellenanyagnak a szintjét vizsgálják a szervezetben.

„Ma már jellemző, hogy a betegek első körben az internetről informálódnak. Az itt elérhető információk alapján körvonalazódik, hogy tüneteik hátterében valamilyen élelmiszer fogyasztása állhat, ezért többnyire célzottan jelentkeznek szakorvoshoz” – magyarázza dr. Polgár Marianne. „Érthető módon szeretnék, ha tüneteik mielőbb megszűnnének, ezért ezzel egy időben sajnos diétázni is kezdenek, és hogy biztosra menjenek, sokan egyszerre több „problémás” élelmiszert, például a gabonafélék mellett a tejtermékeket, tojást is mellőzik az étrendből.” Ha azonban a beteg már a vizsgálat előtt hosszabb ideje folytatja diétát, akkor szervezetében az ellenanyag mértéke lecsökkent, ezért elképzelhető, hogy nem sikerül vizsgálattal igazolni a betegség meglétét. A felsorolt tünetek esetén tehát javasolt mielőtt kivizsgáltatni a kiváltó okot, majd – szükségtelen megszorítások nélkül, célzott diétával orvosolni a panaszokat.