Ha a tavalyi évhez hasonlóan az elmúlt heteket is tüsszögéssel, köhögéssel, orrfolyással és szemviszketéssel tölti, akkor gyanús, hogy a tünetek hátterében nem egy évről-évre ismétlődő nátha, hanem légúti allergia áll. Az alkaros bőrpróba, vagy Prick-teszt azonban ebben az időszakban nem végezhető el, ám más módon meg lehet állapítani, hogy mi okozza a tüneteket.

Az alkaros bőrpróba sok esetben nem végezhető

Pollenallergiás tünetek esetén az allergia vizsgálatát rendszerint alkaros bőrteszttel végezik. Ennek során az allergént az alkar bőrére csepegtetik, majd minimális (felületi hámréteg) bőrkarcolás történik, ezt követően nézik a bőr reakcióját. 10-15 perc alatt kialakuló vörösödés, duzzanat esetén az adott allergénre az allergia bizonyított. Erős allergiás tünetek esetén azonban nem végzünk bőrtesztet – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Erre a legalkalmasabb időszak a pollenszezon utáni hónapok: októbertől februárig. Szintén nem javasolt a teszt elvégzése, ha a beteg: - antihisztamint szed - bőrtünete van—például ekcéma, csalánkiütés, pikkelysömör - várandós vagy szoptat - az elmúlt hetekben tablettás vagy injekciós szteroid készítményt kapott.

Nem kell a szezon végéig szenvedni a tünetektől

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a betegnek az allergén növény virágzásának teljes időszakát allergiás tünetekkel kellene átvészelnie. A felsorolt esetekben vérből végzett allergiavizsgálatot lehet végezni, az allergiát ez esetben az allergénnel szemben a szervezetben termelődött ellenanyag – IgE – értékének megemelkedése igazolja. Az IgE specifikus, tehát nem csak az allergia tényét tudjuk így igazolni, hanem azt is pontosan meg tudjuk állapítani, hogy a beteg pontosan mire allergiás – teszi hozzá dr. Augusztinovicz Monika.

Gyorsan csökkennek a tünetek

A teszt eredménye alapján, a beteg tüneteit figyelembe véve személyre szabott kezelést fogunk kapni, mely egyaránt tartalmazhat vényköteles és recept nélküli készítményeket, gyógyszereket és orrspray-ket is. A tüneti kezelés hatására a panaszaink pár napon belül érezhetően csökkennek. Ezeket mindaddig szedni kell, amíg a tüneteket kiváltó pollen jelen van a levegőben. Ha hosszú távú megoldásban gondolkodunk, és nem szeretnénk minden szezonban gyógyszert szedni, akkor érdemes megfontolni az allergén immunterápia lehetőségét. Ezt a kezelést szezon előtt legalább 2 hónappal meg kell kezdni, tehát parlagfű allergiásoknak jövő májusban kell rá gondolni.

Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológiai Akadémia hírlevélben figyelmezteti az asztmásokat és asztmás gyermekek szüleit a nyár veszélyeire. Tapasztalatok szerint ugyanis a vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt sokan elfeledkeznek a rendszeres gyógyszerszedésről, amivel a súlyos asztmás roham kialakulását kockáztatják.

A gyógyszer biztosítja a tünetmentességet

Ha az asztmás beteg már hosszabb ideje jól érzi magát, a betegség tünetei - zihálás, köhögés, nehézlégzés - már nem jelentkeznek, hajlamos megfeledkezni a fenntartó kezelésről – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, ahhoz azonban, hogy a tünetek ne jelentkezzenek, a gyógyszereket a kezelőorvos tudta nélkül nem szabad elhagyni!

Gyerekek szülői felügyelet nélkül

A gyermekek esetében a szülőktől távol töltött idő jelenti a veszélyt, a táborokban, nagyobbak a fesztiválok idején gyakran elfelejtik a megszokott időben bevenni a gyógyszereiket. Az odafigyelésre pedig nagy szükség van, hiszen az új helyzetben több lehet az asztmás rohamot provokáló tényező – például magasabb pollenterhelés, nagyobb fizikai aktivitás - is. A nyári időszakban ezért jellemzően megemelkedik a sürgősségi ellátást igénylő asztmás esetek száma, különösen gyermekek és fiatalok körében.

Mit tegyünk, ha kimaradt a gyógyszer?

- Ha elfelejtettük használni a fenntartó kezelés során egyébként rendszeresen szedett gyógyszereinket, akkor amint ezt észrevettük figyeljünk rá, hogy álljunk vissza a korábbi adagolásra. Ne pótoljuk a kimaradt mennyiséget, de ügyeljünk rá, hogy ezt követően az előírt adagban alkalmazzuk. Erre azért van szükség, mert ezek a készítmények csökkentik a légutak gyulladását és így előzik meg az asztmás roham kialakulását.
- Az ezt követő időszakban még fokozottabban figyeljünk a tüneteinkre, használjuk rendszeresen a csúcsáramlásmérő készüléket! Ha az így mért értékeknél rosszabbodást látunk, akkor kövessük az asztma akciótervben leírtakat.
- A rohamoldó szereket nem kell minden nap, rendszeresen alkalmazni, csak ha a mért értékek vagy a tüneteink alapján szükség van rá. Azonban ha a fenntartó gyógyszerek kihagyását követően a szokásosnál is több alkalommal van rá szükségünk, akkor javasolt kezelőorvosunkkal egyeztetni, mert a gyógyszeres kezelés módosítására lehet szükség.

Jobb megelőzni

- Kisebb gyerek esetében, ha a szülőktől távol tölti a szünidő egy részét, akkor a rá felügyelő pedagógusokat, rokonokat tájékoztassuk a betegségéről, a roham kezdeti tüneteiről és a gyógyszerek szedésének menetéről.
- Ma már a gyerekek többségének van okostelefonja, ezt is segítségül hívhatjuk. Léteznek olyan alkalmazások, amik naponta, a megadott időben figyelmeztetnek a gyógyszerek szedésére.
- Utazás előtt keressük fel a gyermek kezelőorvosát, és gondoskodjunk arról, hogy a nyaralás idejére legyen nálunk elegendő gyógyszer. A gyógyszerek felírása mellett kérjük az orvos tanácsát azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes még figyelni a vakáció alatt.

A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.

Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll:
- éjszakai köhögés
- légúti fertőzés
- láz
- eldugult vagy náthás orr
- tüsszögés, viszketés a torokban
- szokatlan fáradtság
- étvágytalanság
- sápadtság
- karikás szemek
- mellkasi szorító érzés, nehézlégzés
- fejfájás

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.

Tünetek, amelyek esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség

Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szüksége lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet. Erre az alábbi tünetek észlelésekor van szükség:
- a gyermek légzése megváltozik: zihál, kapkodja, felületesebben veszi a levegőt, mint egyébként,
- nehézlégzése nem szűnik, köhögési roham jelentkezik,
- az ujjvégei és/vagy az ajkai kékes színezetűek. Ez az állapot már súlyos oxigénhiányra utal.

Hogyan segíthetek gyermekemnek megelőzni az asztmás rohamot?

1. Jegyezzük fel, hogy korábban mitől rosszabbodtak a tünetei és változtassunk! Ha például a dohányfüsttől, akkor ne dohányozzunk a gyermek környezetében. Ha a háziállat szőre okozta, akkor első a takarítás! A továbbiakban tartsuk a házi kedvencet lakáson kívül, a kertben, ha ez nem megoldható, akkor a gyermek szobájába ne engedjük be, és figyeljük meg, hogy így is okoz-e panaszokat! Igyekezzünk minden rohamot provokáló tényezőt eltávolítani a környezetéből.
2. Beszélgessünk vele a betegségéről, a tüneteiről. Az asztmás rohamnak vannak bizonyos figyelmeztető jelei, ezek gyermekenként eltérőek lehetnek, sőt az is előfordulhat, hogy egyszer az egyik, másik alkalommal pedig egy másik tünettel jelentkezik. Amellett, hogy ezekre szülőként mi is figyelünk, fontos, hogy a gyermeket megtanítsuk arra, hogy ismerje és figyelje a saját testének működését, az asztmás tüneteit és így biztosan észre fogja venni, ha bármilyen szokatlan dolgot tapasztal.
3. Vegyük át közösen az asztma akció tervet! Ebben sok egyéb fontos információ mellett a fenntartó kezelésre szolgáló gyógyszerek mellett a roham kezdeti jeleinél alkalmazandó készítmények – rohamoldó - is szerepelnek. Csúcsáramlás mérő készülék (peak flow meter) használatával előre jelezhető a roham, ennek használatát is vegyük át a kezelőorvossal. Lényeges, hogy az asztma akció terv lépéseiről gyermekünk is tudjon, hogy - különösen nagyobbak esetében, iskolás korban - a kezdeti jeleket felismerve, önállóan is tudjon cselekedni.