A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

Nem mindegy, hogy mitől fullad

Nagyobb az esélyünk az asztmára, ha van rajtunk némi felesleg, ám a túlsúly miatti kifulladás, zihálás nem tévesztendő össze a betegséggel. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy különösen a fizikai terhelés miatt jelentkező asztmát nehéz megkülönböztetni a túlsúlyosok körében egyébként is gyakori tünetektől. „Ha valaki lépcsőzés közben hamar kifullad, még nem biztos, hogy asztmás, de a túlsúlyosok körében, fizikai aktivitás hatására jelentkező fulladást, zihálást komolyan kell venni és objektív vizsgálatokat kell végezni az okok meghatározásához.”

Egyszerű vizsgálattal szűrhető

Ha valaki túlsúlyos és már enyhe fizikai terhelés mellett is légzési panaszai jelentkeznek, könnyen kifullad, esetleg köhögési rohamok is jelentkeznek nála, akkor mindenképp érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnie. Ennek segítségével a tüdő működéséről kaphatunk képet. A vizsgálat ülő vagy álló testhelyzetben történik. Az orr lecsipeszelése után a légzésfunkciós készülékbe kell az asszisztens utasításának megfelelő időpontban, ideig és adott erősséggel kilélegeznie. Ezt egymást követően többször is meg kell ismételni, a vizsgálat teljes ideje átlagosan 1-2 perc. Az így kapott adatokat kiértékelve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi áll a tünetek hátterében.

Asztmás, gyógyszert szed, de a légzése mégsem javul?

Könnyen lehet, hogy a beteg már kivizsgáltatta a légzési panaszai okát, megkapta az asztma diagnózisát, de az állapotát még mindig nem érzi kielégítőnek. A túlsúlyos betegeknél nehezebb elérni a tünetmentességet, ami a jól beállított kezeléssel a célunk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy ennek oka lehet a fittség hiánya (rosszabb állóképesség) és a hasi zsír miatt összenyomott, kisebb tüdőtérfogat is. Az asztmához gyakran társul allergia is, amit ha nem kezelünk, súlyosbodó légúti panaszokra számíthatunk. Túlsúly esetén megnő az alvási apnoe és a reflux kockázata is, ezek pedig szintén rontják annak esélyét, hogy az asztma kezelésében jó eredményeket érjünk el. Emiatt lényeges tehát, hogy a betegeknél nemcsak az asztmát, hanem az ahhoz sok esetben társuló egyéb betegségeket is együttesen kell kezelni, hogy tünetmentességet lehessen elérni és a beteg légzési panaszai is megszűnjenek.

Tudta, hogy nem is kell ennie belőle, a dió már a sütemény készítése közben is okozhat allergiát? Felismeri a halallergia tüneteit? Az ünnepi menüben gyakran előforduló két allergénről dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Az évnek ebben az időszakában fogyasztjuk a legtöbb diót és halat is. Bejgli a legtöbb család asztalára kerül, és a halas ételeknek is hagyománya van, a halászlé pedig még mindig az egyik legnépszerűbb karácsonyi ételünk. Sajnos a hirtelen megnövelt fogyasztásnak kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, a dió és a halak is okozhat allergiás tüneteket.

Dióallergia bármilyen életkorban kialakulhat, tünetei az egészen enyhétől az életveszélyesig terjedhetnek. A tünetek egyénenként, de ugyanazon személy esetében még alkalmanként is eltérőek lehetnek. Felléphet szájzsibbadás, bőrviszketés, csalánkiütés, duzzanat az ajkakon, arcon, nyelven vagy a torokban, ziháló vagy nehézlégzés, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás, szédülés, ájulás; súlyos esetben akár életveszélyes és azonnali orvosi ellátást igénylő anafilaxia is kialakulhat. Dióallergiásoknak fontos tudni, hogy az allergén fehérje belélegezve, vagy a bőrrel érintkezve is allergiás reakciót okozhat!

A halételek fogyasztását követően, rövid időn belül jelentkező allergiás tünetek hasonlóak a dióallergiánál leírtakhoz: legjellemzőbb az arc kipirosodása, testszerte csalánkiütés, torokduzzanat, nehézlégzés, fulladás, de a szédülés, verejtékezés is intő jel lehet. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája, az ájulással, eszméletvesztéssel járó anafilaxiás sokk ez esetben is bekövetkezhet. A tüneteket általában csak a halételek fogyasztása váltja ki, de egyéni érzékenységtől, az allergia súlyosságától függően egyes betegeknél már az is tüneteket okozhat, ha csak beleszagolnak a hal feldolgozása során, a készülő étel gőzébe.

Mit tegyünk allergiás reakció esetén?

Ha azt látjuk, hogy valakinél diót tartalmazó, vagy halételek fogyasztását követően a felsorolt tünetek jelentkeznek, azonnal hívjunk orvost, mert csak szakember képes megfelelően ellátni a beteget. Az allergiás reakció kapcsán tévesen elterjedt gyakorlat, hogy a betegek kalcium injekció, vagy pezsgőtabletta segítségével próbálják a tüneteket csillapítani. Ha valódi allergiáról van szó, akkor ez nem elégséges, sőt árthat is! Az anafilaxiás sokk során a beteg vérnyomása hirtelen lecsökken, ez okozza a rosszullétet, az ájulást. A kalcium vérnyomás csökkentő hatással bír, így egyértelműen nem javasolt használni.

Hogyan előzhetjük meg?

Fontos már a menü tervezése során előre tájékozódni arról, hogy a meghívottak között van-e, aki ételallergiás, vagy valamilyen ételérzékenysége van. Amennyiben igen, akkor az adott alapanyagot helyettesítenünk kell, ám az sem mindegy, hogy milyen alternatíva után nézünk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy aki a dióra allergiás, annak az egyéb dióféléket - mogyoró, pisztácia, mandula – is javasolt kerülnie. A keresztallergia miatt – amennyiben a felsorolt élelmiszerek fogyasztása kapcsán a szájüregben égő, viszkető érzést tapasztal - pedig a szezámmag, mák és a kivi fogyasztását is javasolt mellőznie. Ha valakinél egy adott fajta tengeri hal fogyasztása okoz tüneteket, az az édesvízi halakat esetleg el tudja fogyasztani, de ez egyénfüggő. A keresztreakció lehetősége miatt viszont a tengeri herkentyűk fogyasztása kerülendő.

D-vitamin hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A „napfény” vitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető.

Több, mint vitamin

A D-vitamin az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Több, korábban nem ismert pozitív hatására derült fény. Számos kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, ezért a D-vitamin szint megállapítása és hiánya esetén a pótlása meghatározó fontosságú.

Hatása az allergiás betegségekre

A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunműködésében, csökkenti a gyulladásos folyamatokat. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő – mondja dr. Somogyi Évagyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A bőrgyógyászati eltérések - az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör - bőrtünetei napfény hatására sokszor javulnak, a napfényben szegény hónapokban gyakran kiújulnak, ami a D-vitamin szinttel is összefüggésbe hozható. Az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésében lehet szerepe a D-vitamin pótlásnak is. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága pedig segítheti a csecsemő és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.

Asztma és D-vitamin

A vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a D-vitaminnak nem csak a megelőzésben, de a már kialakult betegség kezelésében is fontos szerepe lehet. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin befolyásolja-e az asztmás betegek állapotát, fokozza-e az inhalációs kortikoszteroid hatékonyságát. A résztvevőknél a tüneteik mellett vérvizsgálat is igazolta az alacsony D-vitamin szintet. A vizsgálat végén a vitamin szedésének egyértelműen pozitív hatásait észlelték, 20%-kal csökkent például az asztmás rohamok előfordulása a résztvevők körében. Az eredményeket egy másik, az Allergy szaklapban közölt vizsgálat is alátámasztja, ahol a vizsgált 300,000 résztvevőből 21,000 asztmás betegnél az alacsony D-vitamin szint 25%-kal gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat okozott.

Milyen jelekből tudhatjuk, ha kevés a D-vitamin?

Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső- és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető jel lehet. Gyermekeknél az alacsony D-vitamin szint tünete lehet a sápadt bőr, puha koponyacsontok, elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”), fokozott hajlam a csonttörésre, a fogzás és mozgásfejlődés késése.

Mennyi pótlásra van szükség?

A napi ajánlott mennyiség megelőzésre gyerekeknek napi 1000NE, felnőtteknek 2000NE. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

Szűréssel pontosan meghatározható

Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal történhet. Ezek a vizsgálatok gyerekeknél is elvégezhetők. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet egyéni D-vitamin kezelést javasolni, amellyel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.