Sokan nem is gondolnak arra, hogy tüneteik hátterében a glutén fogyasztása állhat, a diagnózisra ezért gyakran már csak a szövődmények megjelenése kapcsán kerül sor. A cöliákia egyetlen figyelemfelkeltő tünete lehet a krónikusan fennálló vashiányos vérszegénység is, erre figyelmeztet dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

Nemcsak gyermekkorban, hanem felnőtteknél is jelentkezhet!

A cöliákia (lisztérzékenység) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben (búza, árpa, rozs) lévő glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin. A glutén fogyasztása során sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A betegség első tünetei már kisgyermekkorban, a glutén tartalmú ételek bevezetését követően jelentkezhetnek: hasfájás, hasmenés, zsíros fényű széklet, puffadás a gyakori tünet. Cöliákia azonban bármely életkorban kialakulhat, nemcsak gyermekeknél, hanem később, felnőttkorban is jelentkezhet. Ilyen esetekben még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében cöliákia áll.

Tünetmentes betegek

Az elfogyasztott tápanyagok felszívódás a vékonybélben történik. Az itt található bélbolyhok végzik el ezt a feladatot. Cöliákia esetén azonban a glutén lebontása nem történik meg megfelelően, a felszaporodott kóros anyagcseretermékek krónikus gyulladást okoznak, aminek hatására sérül a vékonybél nyálkahártyája, és a tápanyagok feszívódását biztosító a bélbolyhok egyre kisebbé válnak, illetve súlyos esetben teljesen eltűnnek. A cöliákiás beteg szervezetében a tápanyagok felszívódása nem megfelelő, emiatt súlyos fehérje, vitamin- és ásványianyag hiány is kialakulhat. Akár úgy is, hogy a betegnek semmilyen egyéb tünete nincs.

Ha ez okozza a vérszegénységet, először a cöliákiát kell kezelni!

Könnyen lehet, hogy a betegnél vérvizsgálattal igazolódik a vérszegénység, ám a táplálékkiegészítők és vaskészítmények sem tudnak megfelelően hasznosulni, a károsodott vékonybélből felszívódni. Így a beteg a kezelés ellenére továbbra is erőtlen, fáradt, hajhullás, sápadtság is jelentkezhet. Indokolatlan vérszegénység esetén ezért gondolni kell a cöliákia lehetőségére is – figyelmeztet dr. Polgár Marianne.

Gluténmentes diéta kell a kezeléshez

A cöliákia diagnózisához először vérvizsgálattal ki kell mutatni a vérben lévő ellenanyagot, ami a betegség meglétét jelzi. Pozitív eredmény esetén a diagnózis megerősítésének érdekében az esetek nagy részében el kell végezni a vékonybél biopsziát és a szövettani vizsgálatot is, amellyel a bélbolyhok sérülését lehet feltérképezni. A vérszegénységét csak akkor lehet eredményesen kezelni, ha először a sérült bélbolyhokat regeneráljuk, ez pedig csakis gluténmentes diétával lehetséges. A diétát egy életen át kell tartani. Hatására bizonyos idő elteltével a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok felszívódása is rendeződik, ezáltal pedig a vérszegénység is megszűnik.

Mit értünk lisztérzékenység alatt?

A búza és glutén fogyasztásával kapcsolatba hozható betegségeknek több típusa is létezik, ezek a köztudatban gyakran összemosódnak. Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy lisztérzékenység alatt a régóta ismert cöliákiát értjük, melyet – nevével ellentétben – valójában nem a liszt okoz, hanem bizonyos gabonákban (búza, árpa, rozs) megtalálható glutén egyik fehérje alkotója. Ez a fehérje a búzában a gliadin, az árpában a hordein és a rozsban a secalin. A cöliákia egy autoimmun betegség, amely a vékonybélbolyhok pusztulásával felszívódási zavarhoz vezet.

Az autoimmun betegségek gyakran társulnak

Az autoimmun betegségeknek több típusát ismerjük, ide soroljuk az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegséget is. Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek tekinti és támadásba lép ellenük. Ennek következtében az adott szerv – jelen esetben a pajzsmirigy – működése nem lesz megfelelő és idővel megjelennek a betegség tünetei. Az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségeknek két típusát ismerjük, az egyik a Graves-Basedow kór, mely a pajzsmirigy túlműködését – fogyás, idegesség, nyugtalanság, hasmenés - okozza. A másik a Hashimoto thyreoditis, melyre az alulműködést jelző tünetek hívhatják fel a figyelmet: hízás, fáradtság, hajhullás és menstruációs zavarok jelentkezhetnek.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel a cöliákiát?

A lisztérzékenység okozhat fogyást és hízást, egyéntől függően hasmenést és székrekedést is. A betegség rendszerint csak hosszabb idő után kerül felismerésre, a rossz felszívódás miatt az érintetteknél vashiányos vérszegénység és menstruációs zavarok, meddőség és vetélések is kialakulhatnak ez idő alatt.

A lisztérzékenyek körében magasabb a pajzsmirigybetegség rizikója

Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy más autoimmun betegségekkel társulnak, az autoimmun pajzsmirigy betegek körében gyakori az autoimmun eredetű lisztérzékenység előfordulása. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto vagy Graves-Basedow betegek.

Kell-e szűrni a pajzsmirigy betegeket?

Diagnosztizált autoimmun pajzsmirigybetegség esetén érdemes vizsgálni, hogy társul-e hozzá lisztérzékenység. Ez egy vérvizsgálattal eldönthető, melynek során a lisztérzékenységre jellemző antitestek meglétét vizsgáljuk.

Óvodás- és iskolás korban is gyakori, hogy a gyerekek hasfájásra panaszkodnak, emellett hányinger, hányás, fejfájás, hasmenés is jelentkezhet. Ilyen esetben a szülő sokszor nehezen tudja eldönteni, hogy az iskolai stressz, valamilyen étel, fertőzés, vagy más betegség áll-e a tünetek hátterében. Visszatérő panaszok esetén érdemes hisztamin intolerancia irányába is vizsgálódni, ilyenkor a diétás tanácsok követésével a panaszok megszüntethetők.

Stresszes életmód és allergiák

Egyre többen küzdenek gyomor- és bélrendszeri tünetekkel, ez felnőttek és gyerekek körében is gyakori panasz. A kiváltó okot nehéz beazonosítani, hiszen a rossz szokásoktól kezdve a rohanó életmódon át az egyre gyakoribb allergiák és ételérzékenység is okozhatja a kellemetlen tüneteket. Ha kapkodva eszünk, nem rágjuk meg alaposan az ételt, vagy túl sok készételt fogyasztunk, az már önmagában is elég a rossz emésztéshez – sorolja dr. Vass Noémi, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa.
„Gyermekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés oka lehet ételallergia, vagy intolerancia is, leggyakrabban a tejfehérje, tejcukor és a glutén tartalmú ételek fogyasztása okozza a panaszokat. Ilyen esetben ételallergia, laktóz intolerancia ill. cöliákia irányába történő vizsgálat segíthet beazonosítani a panaszokat okozó ételt.”

Gyakori iskolai hiányzások, tanácstalan szülő

Dr. Vass Noémi tapasztalatai szerint ritkán merül csak fel, pedig egyre gyakoribb, hogy a tüneteket hisztamin intolerancia okozza. „A hozzám forduló szülők többsége rendszerint hosszú ideje sikertelenül próbál utána járni annak, hogy mi okozza a gyermeknél fellépő has- és fejfájást, hasmenést. Többségük egyre tanácstalanabb és elcsigázottabb, nem ritka, hogy a gyerekek az iskolából is sokat hiányoznak a visszatérő panaszok miatt.” Ha a korábban elvégzett vizsgálatok közt még nem került sor a hisztamin intolerancia szűrésére, akkor a doktornő szerint érdemes ezt is elvégeztetni.

Évek is eltelhetnek a diagnózisig

Spanyol kutatók egy korábbi kutatásban megállapították, hogy a vizsgálatban résztvevő gyerekek esetében átlagosan 2 év és egy hónap telt el az első tünetek megjelenése és a hisztamin intolerancia diagnózisa közt. A Hospital Universitario Son Espases orvosai által végzett felmérésből az is kiderül, hogy a betegség többségében fiúknál jelentkezett, átlagosan 4 éves koruk körül. (volt, akinél 6 hónaposan és volt olyan is, aki elmúlt 13 éves az első tünetek idején) A leggyakoribb panasz a hasfájás és a hasmenés volt, ezt követte a fejfájás, a hányás és bőrkiütés.

Vérvizsgálattal kimutatható az enzimhiány

Az esetek többségében a hisztamin intolerancia oka, hogy csökkent, vagy hiányzó enzimműködés miatt a szervezetben a hisztamin lebontása nem megfelelő. A diamino-oxidáz (DAO) enzim mennyisége a szervezetben vérvizsgálattal kimutatható, s amennyiben bebizonyosodik, hogy a csökkent termelődés áll a hátterében, az enzim pótlására van lehetőség, tabletta formájában. Emellett természetesen diétát is javasolt tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni kell.

Milyen ételek fokozzák a tüneteket?

A hisztaminban gazdag, illetve a szervezetben sok hisztamint felszabadító élelmiszerek listája meglehetősen hosszú. Ide tartoznak a különböző halfélék, sajtok, húsok és zöldségfélék is. Ha a gyerekkorban általában jellemző étkezési szokásokat vesszük figyelembe, akkor tüneteket okozhat például a tízóraira elcsomagolt szalámis, sajtos szendvics, a csokoládé, ketchup, a mogyoró, dió, citrusfélék, de a különböző készételekben és üdítőkben megtalálható élelmiszer adalékok is.