Budai Allergiaközpont


Enyhe légúti fertőzés is belobbanthatja az asztmát

2018. február 07. - EgészségBlog

Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.

 

Érzékeny légutak

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak. Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.

Enyhe légúti fertőzés is belobbanthatja az asztmátKöhögés vagy asztma?

A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi. Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű. A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.

Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?

- Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.

- Ha a köhögés váladék felköhögésével jár. - Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.

- Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.

Hogyan előzhetjük meg?

Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.

Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az ún. fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

Van egy jó érvünk, ha Ön is szteroid-fóbiás asztmás!

Asztmás ismerőse, rokona vagy netán önmaga is ódzkodik attól, hogy naponta szteroidot juttasson a szervezetébe? Tart a mellékhatásoktól, ezért inkább kihagyja a kezelést és többet köhög, nehezebben veszi a levegőt, sőt talán gyakrabban szorul kórházi kezelésre is asztmás roham miatt? Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa egy igen hatásos érvet árult el, a szteroid-fóbiások meggyőzéséhez.

Miért kell az asztmásoknak szteroid?

Van egy jó érvünk, ha ön is szteroid-fóbiás asztmás!Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség. Az inhalatív kortikoszteroid (ICS) gyulladáscsökkentő hatású, melyet a beteg belélegzéssel, gyógyszer adagoló készülékből juttat a légutakba, a szteroid a nyálkahártyáról szívódik fel és közvetlenül a légutakban hat, a vérkeringésbe csak töredéke kerül. A készüléket hosszútávon és naponta szükséges használni, mivel csak így képes egyenletesen kifejteni a hatását és csökkenteni a gyulladást. Ha rendszertelenül használjuk, vagy abbahagyjuk, akkor a gyulladás újból fellángol és ismét az asztmás tünetek erősödésére számíthatunk. Gyakoribbá válik a köhögés, a beteg terhelhetősége csökken, fizikai aktivitás hatására is könnyebben kifullad, súlyosabb esetben sürgősségi ellátást igénylő asztmás roham is kialakulhat nála. A szteroidot ilyenkor az ügyeleten, a mentőben vagy a kórházban, intravénásan kapja a beteg, mivel csak ilyen módon lehet megszüntetni a nehézlégzést, fulladást.

Az asztmások élete a szteroid előtti időkben

Bő két évtizede, az inhalatív kortikoszteroidok bevezetése előtti időkben naponta több, súlyos asztmás rohamban szenvedő beteget vettünk fel a tüdőgyógyászati osztályokra – mondja dr. Hidvégi Edit. A visszatérő súlyos asztmásokat már név szerint ismertük. Több nemzetközi vizsgálat is bizonyítja, és a saját tapasztalataink is ezt mutatják, hogy a gyógyszer adagoló belélegző készülékek napi használata, az inhalatív szteroid elterjedése nagymértékben lecsökkentette a kórházi kezelésre szoruló asztmások számát, az asztmás rohamok gyakoriságát. A betegek tájékozottsága azonban az idő folyamán, az internet elterjedésének köszönhetően is nőtt, ez egyfelől nagyon hasznos, hogy megismerhetik a betegségüket, ám sajnos így könnyen félinformációkra alapozva, a mellékhatásoktól tartva sokan inkább kerülik a szteroid tartalmú készítményeket.

Mivel győzhetjük meg a szteroid-fóbiásokat?

Asztmás gyereknél a szülők elsősorban a növekedésbeni elmaradás és a hormonális hatás miatt aggódnak, de sokan vannak, akiket a szájüregben jelentkező helyi mellékhatások zavarnak, és persze sok a bizonytalanság, hogy a szteroid használat és a magas vérnyomás, cukorbetegség kialakulása összefügg-e. Ezekkel kapcsolatban azonban tudnunk kell, hogy a legtöbb mellékhatás csak nagy adagban és huzamosabb ideig alkalmazott szteroidok miatt alakul ki. A rendszeres ICS kezelés során napi 1-80 ug szteroid jut a szervezetbe, attól függően, hogy melyik szteroidot, milyen dózisban, illetve milyen eszközzel használja a beteg. Összehasonlítva az ICS és a szteroid dózisát, körülbelül 40-200 nap alatt kerül összesen akkora mennyiség a keringésbe, mint egy injekcióval az asztmás roham ellátása során. Ez meggyőző érv lehet a szteroid fóbiásoknak!

Több szteroid jut a szervezetébe, ha helytelenül használja a készüléket!

Dr. Hidvégi Edit hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a helyes inhalációs technika elsajátítása és ennek alkalmankénti ellenőrzése. Felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, hogy nem tudják a gyógyszerbelégzést az előírásoknak megfelelően végrehajtani. Így a hatóanyag jelentős része nem jut le a tüdőbe, hanem a szájban és a garatban kicsapódik, ahonnét viszont a nyál lenyelése révén a gyomorba, onnan pedig a májba jutnak, ami jelentősen növelheti a helyi mellékhatások kockázatát és emeli a szisztémás rendszerbe kerülő gyógyszer mennyiségét. Ennek elkerülésére léteznek toldalékeszközök, amelyek megkönnyítik a helyes inhalációs technika alkalmazását. Illetve ICS használata után ezért javasolt a szájöblítés, ami szintén csökkenti a helyi és szisztémás mellékhatásokat.

Látjuk, hogy milyen jó hatásúak ezek a készítmények: jelentősen csökkentik az asztmás rohamok számát, a betegeknek jobb életminőség biztosítható, dr. Hidvégi Edit tapasztalatai szerint mégis gyakran gondot okoz a beteg meggyőzése a gyógyszer hasznosságáról. „Ha a kis dózisú ICS-t a beteg rendszeresen használja, akkor elkerüli azt, hogy rohama legyen és tablettában, vagy injekcióban kelljen sokkal nagyobb adagú szteroidot kapnia. A mérleg nyelve tehát egyértelműen az orvos által megállapított gyakorisággal és dózisban, megfelelő inhalációs technikával alkalmazott ICS készítmények felé billen, reméljük, hogy erről egyre több asztmás beteget sikerül meggyőzni.”

MIÉRT FONTOS A NORMÁL TESTSÚLY AZ ASZTMA KEZELÉSÉBEN?

A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.

Vegyük észre a kezdeti jeleket!

Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.

Elhízás és asztma

A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a túlsúlyos gyerekek rosszabbul reagálnak a gyógyszeres kezelésre, tehát esetükben nehezebb a tünetmentesség elérése. Az orvosi vizsgálat során ezért azon túl, hogy beállítjuk a gyógyszereket, betanítjuk az inhalátor helyes használatát és felhívjuk a figyelmet a rizikótényezőkre, azt is elmondjuk, hogy a sport fontos szerepet tölt be a betegség kezelésében, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás javítja a tüdő kapacitását. Kutatások is igazolják, hogy a normál testsúly elérésével akár kevesebb asztma gyógyszer is elég lehet a tünetmentességhez.

Dietetikus, gyógytornász segíthet az életmódváltásban

Ehhez azonban szükség van a szülő együttműködésére is, többségük ugyanis első hallásra általában megriad a gondolattól, hiszen ismert, hogy a fizikai terhelés is rohamot provokálhat. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy megfelelően beállított kezelés mellett az asztmás gyerek is sportolhat. Ehhez több szakember – a gyermek asztmáját kezelő tapasztalt gyermektüdőgyógyász mellett az egészséges étrend kialakításában segítő dietetikus, a gyermek egyéni terhelhetőségét figyelembe vevő gyógytornász - támogatását is javasoljuk igénybe venni.

süti beállítások módosítása