A légiós betegséget, vagy legionellózist épületgépész-kórnak is nevezik, a fertőzések kialakulásában ugyanis döntő szerepet játszanak a különböző épületgépészeti berendezések. A fertőzést meleg vizes környezetben megjelenő baktériumok okozzák, így veszélyt jelenthetnek a nem megfelelően gondozott zuhanyzók, hűtőtornyok, pezsgőfürdők és szökőkutak is.

Csak belélegzés útján fertőz

A Legionella baktériummal számtalan helyen találkozhatunk életünk során. A kórokozó gyakorlatilag bárhol elszaporodhat, ahol 37fok feletti vizes környezetet talál. Természetes vizeinkben is előfordul, de megtalálható a háztartási melegvizes rendszerekben is. Nyugodtan kezet moshatunk vele, akár meg is ihatjuk, tüneteket ugyanis kizárólag belélegzés útján okoz, ha a tüdőbe jut – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpontfőorvosa. A fertőzés forrásai így olyan vizes berendezések lehetnek, amelyek működésük közben aeroszol méretű vízcseppeket bocsájtanak ki.

40 éve jelent meg a kórokozó

A Legionella baktériumot először 1977-ben azonosították, az „Amerikai Légionáriusok” veterán segélyszervezet egy évvel korábbi ülésén kitört tüdőgyulladás-járvány kapcsán. A közegészségügyi vizsgálatok azt is megállapították, hogy a 182 megbetegedést – melyek közül 29 halállal végződött – a szállodai légkondicionáló párásítójában megtelepedő baktérium okozta.

A korszerű otthoni klímától nem fog legionella fertőzést kapni

Az otthoni klímaberendezéseket javasolt évente szakemberrel kitisztíttatni, még tavasszal, az intenzív használat előtt. A Legionella baktérium csak vizes környezetben tud megjelenni, az olyan klímaberendezéseknél, amelyek nem használnak vizet a levegő hűtéséhez, tehát az otthoni és az autóban lévő klímáknál nem kell tartani fertőzéstől – olvasható az Amerikai Járványügyi Központ honlapján. A készülékek tisztítását azonban így is el kell végezni, mert a benne lévő gombák, kosz és egyéb baktériumok miatt az elhanyagolt készülék számos más légúti betegség forrása lehetnek.

Influenzához hasonló tünetek

A betegség kezdeti szakaszában láz, fejfájás izomfájdalom jelentkezik, majd később száraz köhögés és tüdőgyulladás lép fel. A kórokozó elsősorban az 50 év feletti korosztály, a krónikus tüdőbetegek és a dohányosok számára jelent fokozott kockázatot, illetve azoknál, akiknél csökkent immunműködés áll fenn.

Nyaralás alatt is megfertőzhet

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 213-as felméréséből kiderül, hogy 2005 ás 2012 között a fertőzések 73%-a közösségben szerzett, 19%-a utazással társult, 8% pedig egészségügyi létesítményekhez köthető. 2011-ben például több angliai és walesi utasnál jelentkeztek tünetek görögországi nyaralásukról hazatérve. Az esetek kivizsgálása kapcsán a hatóságok több karbantartási és fertőtlenítési hiányosságot is feltártak egy görög szálláshely vízrendszerében, vízhőmérséklet szabályozási problémát is azonosítottak és kimutatták a Legionella kórokozó jelenlétét is.

Nem lehet megelőzni

Mivel a kórokozó belélegzéssel terjed, ez esetben sem az alapos kézmosás, sem az egyéb bevált praktikák nem segíthetnek. A fertőzés ellen védekezni csak az előírások betartásával lehetséges. Hazánkban ez év februárjától lépett hatályba az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete, mely szerint a fokozott kockázatot jelentő közegekben (pl. kereskedelmi szálláshelyeken, egészségügyi és szociális létesítményekben, nedves hűtőtornyokban, közfürdőkben a 30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén,) kötelező rendszeres vizsgálatokat, mintavételeket végezni a Legionella kiszűrése érdekében.

Ha tünetei vannak, forduljon orvoshoz!

A betegség fokozott kockázatot jelent a rizikócsoportba – 50 év felettiek, dohányosok, krónikus tüdőbetegek, csökkent immunműködés - tartozók számára, ezért ha a betegség tünetei jelentkeznek, forduljunk mielőbb orvoshoz! A kórokozót vérből, légúti váladékból és vizeletből is ki lehet mutatni. Ezt követően a szükséges antibiotikumos kezelést kell megkezdeni.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Az asztma krónikus légúti betegség, mely nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegnél egyszer beállított kezelést ne kellene módosítani! A félévenként javasolt orvosi kontroll alkalmával szükség szerint emelhető, de akár csökkenthető is a gyógyszerek mennyisége.

Lépcsőzetes kezelés

Senki nem szeret hosszútávon gyógyszereket szedni, legyen szó akármilyen krónikus betegségről, az érintettek első kérdése általában az, hogy meddig lesz szükségük a felírt készítményekre - mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A jó hír az, hogy asztma esetén, a hivatalos ajánlás szerint a betegség kezelése ún. lépcsőzetes rendszerben valósul meg, vagyis a beteg állapotától függően szükség szerint felfelé is haladhatunk, ami a gyógyszeradag emelését jelenti, ám lefelé is mehetünk, vagyis a betegség diagnózisa után megállapított készítményeket a későbbiekben csökkenteni is tudjuk.

Cél: az asztma kontroll

Az asztma kezelésében ún. fenntartó és rohamoldó szereket is alkalmaznak. A fenntartó kezelést a betegnek naponta kell használnia, a jó állapot fenntartásához, ill. állapotromlás megelőzéséhez. Rohamoldó szerekre akkor van szükség, ha a tünetek valami miatt – ez lehet egy légúti fertőzés, fizikai, vagy lelki megterhelés, időjárás, allergén hatására - hirtelen rosszabbodnak. Ezek alkalmazását a beteggel személyesen egyeztetik, az asztma akció tervben pontosan rögzítik. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a jól beállított kezelés jó életminőséget garantál, illetve a személyre szabott terápia képes csökkenteni az asztmás roham kialakulásának és a betegség szövődményeinek, a gyógyszer mellékhatásoknak az esélyét is. A szükséges gyógyszereket tehát úgy kell összeállítani, hogy segítségükkel ezeket az eredményeket el tudjuk érni a betegnél.

Mitől függ, hogy emelni, vagy csökkenteni kell?

A szakmai protokoll az asztmát a tünetek súlyossága alapján négy kategóriába sorolja. A tüdőfunkció, az éjszakai ébredések, az asztmás rohamok előfordulása és más egyéb szempontok alapján időszakos és állandó, ezen belül enyhe, közepes és súlyos asztma szerint csoportosítja a betegeket. A kivizsgálás során a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy az adott beteg az asztma melyik típusába tartozik, s ennek megfelelően állítja össze a kezelést. A kontroll vizsgálat alkalmával ellenőrzi, hogy a friss vizsgálati eredmények és a beteg beszámolója alapján a páciens a protokollban meghatározott jól, nem jól, vagy részlegesen kontrollált csoportba sorolható-e és ennek megfelelően módosíthatja a korábbi kezelést.

Csak orvosi felügyelettel módosítsa a gyógyszereket!

Ha a betegnél a beállított kezelés ellenére sem érünk el tünetmentességet, akkor első körben meg kell vizsgálni, hogy megfelelően használja-e a gyógyszereket, sok esetben például a belélegző készülék nem megfelelő alkalmazása miatt nem tudnak jól lejutni és a hörgőnyálkahártyán felszívódni a hatóanyagok. Ki kell zárni nincs-e egyéb társbetegsége, ami rontja a tüneteket, illetve meg kell nézni, hogy a környezetében nincs-e olyan tényező, ami a javulást gátolja, például lakáson belüli dohányzás, allergén. Ha ezeket ellenőriztük, és a vizsgálati eredmények, a beteg panaszai is indokolják, akkor a gyógyszerek adagolását emelni vagy változtatni, kiegészíteni szükséges. Csökkenteni egyéni megítélés alapján, de általában 3 havi tünetmentesség után lehet, de ezt is kizárólag orvosi felügyelet mellett, minden egyéb körülményt is figyelembe véve. A gyógyszerek emelése, vagy csökkentése után újra egyeztetni kell az asztma akció tervet.

Pollenszezonban a tüsszögéssel, köhögéssel, orrfolyással és szemviszketéssel járó szénanátha mellett gyakori panasz a bőrtünetek megjelenése vagy rosszabbodása. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a légúti panaszok mellett a pollenek fokozhatják az ekcémás tüneteket is.

Életkortól független

A pollenek által okozott bőrtünetek jelentkezhetnek önállóan, vagy szénanáthával együtt, gyermekeken és felnőtteken egyaránt megjelenhetnek. A panaszok elsősorban az ekcémás betegeket érintik, esetükben a meglévő betegség tünetei felerősödhetnek. Pollenszezonban főként a ruhával nem fedett területeken tapasztalható az ekcémás tünetek fokozódása: az arcon, nyakon, dekoltázson és a kézfejeken.

Hogyan vizsgálható?

Panaszok esetén az ún. atopy-patch teszt segítségével vizsgálható, hogy a tüneteket valóban a pollenek okozzák-e, vagy sem. A teszt során a hát bőrére felragasztott, allergénekkel átitatott tapaszok segítségével vizsgáljuk a légúti allergének szerepét a bőrtünetek súlyosbodásában –magyarázza a doktornő. Pozitív az eredmény, ha a tesztanyagokat eltávolítva, a leolvasás során bizonyos pollenek hatására bőrpír vagy ekcéma jelentkezik a vizsgált területen.

Antihisztaminok és krémek segítenek

Ha a vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a bőrtüneteket pollenallergia okozza, akkor a megfelelő, kezelőorvos által felírt készítményekkel hatékonyan enyhíthetjük a panaszokat. A kialakult bőrtünetekre antihisztamin tartalmú gyógyszer, a viszkető ekcémás plakkokra zsírozó kenőcsök, rövid ideig szteroid tartalmú krémek javasoltak.

Kerülje a polleneket!

A kezelésben és a megelőzésben egyaránt lényeges a pollenexpozíció lehetőség szerinti kerülése:
- Magas pollenkoncentráció esetén minimalizáljuk a szabadban töltött időt.
- Különösen hosszú haj esetén javasolt a gyakori hajmosás. A pollenek a hajban megtapadva egész nap, de a párnára jutva éjszaka is irritálhatják a bőrt.
- Az öltözködésre is érdemes figyelni. Részesítsük előnyben a kényelmes, pamutból készült darabokat, a műszálak ugyanis irritálnak, a melegben a fokozott verejtékezés pedig tovább rontja a tüneteket.

Forrás: Budai Allergiaközpont