Jól beállított kezeléssel semmiről sem kell lemondani

A szülők aggódva figyelik, ha asztmás gyermekük sportolni szeretne, az asztma szempontjából valamilyen „kockázatosnak” vélt szabadidős tevékenységet választ, pedig megfelelő kezelés mellett ezekről nem kell lemondani. „Az asztma kezelésesorán nemcsak az a célunk, hogy az asztmás rohamot megelőzzük, hanem hogy a tünetek semmiben ne korlátozzák a beteget. Amíg nem érjük el a tünetmentességet, a kezelést addig módosítani kell a beteg igényei és életmódja szerint. Erre akkor is szükség van, ha a korábbiakban nem volt panasza, de megváltoztak a szokásai, új sportot űz, vagy épp a fúvós hangszer miatt intenzívebb terhelés éri a tüdejét.”

Nem a hangszert kell lecserélni

Ilyen esetben tehát semmiképp sem az a megoldást, hogy a gyereket eltanácsoljuk a sporttól, vagy a zenéléstől, sőt, ha szereti, miért ne játszhatna akár szaxofonon is. Módosítani egyedül a kezelésen kell, hogy a fellépő tüneteket megelőzzük. Első körben tehát a kezelőorvost keressük fel, aki légzésfunkciós vizsgálat segítségével mért értékek és a tünetek alapján tud új kezelést összeállítani.
- Elképzelhető, hogy a zenélő gyermeknél is beválik a sportolóknál alkalmazott taktika, az edzés – jelen esetben próba – előtt közvetlen befújt rohamoldó szer teljes mértékben meggátolhatja a tünetek jelentkezését.
- Az asztma stressz hatására is rosszabbodhat, előfordulhat, hogy ez is okozza a panaszokat. Ha fellépés előtt izgul, vagy szeretne jól teljesíteni és emiatt ideges - ilyen esetekben a gyermek megnyugtatására kell hatékony technikát találnunk.
- Köhögési rohamot provokálhat, ha a gyerek nem fogyaszt elegendő folyadékot, a nap folyamán erre is ügyelni kell.
- Az erősödő tüneteket légzőgyakorlatokkal is lehet csökkenteni. Kérjük gyógytornász segítségét, a megfelelő légző gyakorlatok és légzési technika elsajátításához!

A tüdő edzése javítja az asztmát is

Kutatások bizonyítják, hogy a rendszeresen sportoló asztmások tüdőműködése idővel javul, így asztmás tüneteik is csökkennek, akár kevesebb gyógyszerre is lehet szükségük a tünetmentes élethez. A fúvós hangszereken rendszeresen játszó gyerekek hasonlóan edzik a tüdejüket, emellett pedig még tudatosabbá válnak, jobban figyelnek és ismerik a saját testük jelzéseit. Ha kedvet érez hozzá, hosszú távon mindenképp érdemes kitartani emellett, senkit ne riasszanak el a kezdeti nehézségek. Megfelelő kezelés mellett bátran élvezheti a zene és a zenélés minden előnyét.

Az asztma krónikus légúti betegség, mely nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegnél egyszer beállított kezelést ne kellene módosítani! A félévenként javasolt orvosi kontroll alkalmával szükség szerint emelhető, de akár csökkenthető is a gyógyszerek mennyisége.

Lépcsőzetes kezelés

Senki nem szeret hosszútávon gyógyszereket szedni, legyen szó akármilyen krónikus betegségről, az érintettek első kérdése általában az, hogy meddig lesz szükségük a felírt készítményekre - mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A jó hír az, hogy asztma esetén, a hivatalos ajánlás szerint a betegség kezelése ún. lépcsőzetes rendszerben valósul meg, vagyis a beteg állapotától függően szükség szerint felfelé is haladhatunk, ami a gyógyszeradag emelését jelenti, ám lefelé is mehetünk, vagyis a betegség diagnózisa után megállapított készítményeket a későbbiekben csökkenteni is tudjuk.

Cél: az asztma kontroll

Az asztma kezelésében ún. fenntartó és rohamoldó szereket is alkalmaznak. A fenntartó kezelést a betegnek naponta kell használnia, a jó állapot fenntartásához, ill. állapotromlás megelőzéséhez. Rohamoldó szerekre akkor van szükség, ha a tünetek valami miatt – ez lehet egy légúti fertőzés, fizikai, vagy lelki megterhelés, időjárás, allergén hatására - hirtelen rosszabbodnak. Ezek alkalmazását a beteggel személyesen egyeztetik, az asztma akció tervben pontosan rögzítik. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a jól beállított kezelés jó életminőséget garantál, illetve a személyre szabott terápia képes csökkenteni az asztmás roham kialakulásának és a betegség szövődményeinek, a gyógyszer mellékhatásoknak az esélyét is. A szükséges gyógyszereket tehát úgy kell összeállítani, hogy segítségükkel ezeket az eredményeket el tudjuk érni a betegnél.

Mitől függ, hogy emelni, vagy csökkenteni kell?

A szakmai protokoll az asztmát a tünetek súlyossága alapján négy kategóriába sorolja. A tüdőfunkció, az éjszakai ébredések, az asztmás rohamok előfordulása és más egyéb szempontok alapján időszakos és állandó, ezen belül enyhe, közepes és súlyos asztma szerint csoportosítja a betegeket. A kivizsgálás során a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy az adott beteg az asztma melyik típusába tartozik, s ennek megfelelően állítja össze a kezelést. A kontroll vizsgálat alkalmával ellenőrzi, hogy a friss vizsgálati eredmények és a beteg beszámolója alapján a páciens a protokollban meghatározott jól, nem jól, vagy részlegesen kontrollált csoportba sorolható-e és ennek megfelelően módosíthatja a korábbi kezelést.

Csak orvosi felügyelettel módosítsa a gyógyszereket!

Ha a betegnél a beállított kezelés ellenére sem érünk el tünetmentességet, akkor első körben meg kell vizsgálni, hogy megfelelően használja-e a gyógyszereket, sok esetben például a belélegző készülék nem megfelelő alkalmazása miatt nem tudnak jól lejutni és a hörgőnyálkahártyán felszívódni a hatóanyagok. Ki kell zárni nincs-e egyéb társbetegsége, ami rontja a tüneteket, illetve meg kell nézni, hogy a környezetében nincs-e olyan tényező, ami a javulást gátolja, például lakáson belüli dohányzás, allergén. Ha ezeket ellenőriztük, és a vizsgálati eredmények, a beteg panaszai is indokolják, akkor a gyógyszerek adagolását emelni vagy változtatni, kiegészíteni szükséges. Csökkenteni egyéni megítélés alapján, de általában 3 havi tünetmentesség után lehet, de ezt is kizárólag orvosi felügyelet mellett, minden egyéb körülményt is figyelembe véve. A gyógyszerek emelése, vagy csökkentése után újra egyeztetni kell az asztma akció tervet.