A cöliákia diagnózisához szükséges vékonybél biopszia eredményét az ún. Marsh-kritériumok alapján határozzák meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a vizsgálatról és az eredmények kiértékeléséről kérdeztük.

Pozitív és negatív laborvizsgálat mellett is szükség van rá

Ha valakinél felmerül a gyanú, hogy panaszai összefügghetnek a glutén fogyasztásával, akkor első lépésben szerológiai vizsgálatot végeznek. A vérvétel eredményét minden esetben összevetik a beteg panaszaival, vagyis negatív lelet mellett sem jelenthető ki senkiről, hogy nem cöliákiás, pedig panaszai vannak. Ilyen esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást, a következő lépés a vékonybél biopszia elvégzése. Erre egyébként pozitív laborlelet mellett is sor kerül, mert a cöliákia diagnózisához a szerológiai vizsgálat mellett a biopszia elvégzésére is szükség van.

Mit mutat a vizsgálat?

A gyomortükrözés során a gyomron át a vékonybél kezdeti szakaszába vezetjük az endoszkópot. A vékonybélben látott ödémás, vizenyős nyálkahártya, csipkézett redő élek illetve ellapult redőzet utalhat cöliákiára. A vékonybél biopszia során vett bélnyálkahártya minta szövettani vizsgálatra kerül. A cöliákiás immunrendszere autoantitesteket termel a búzában, árpában és rozsban lévő fehérjék (glutén) ellen. Az autoantitestek gyulladást okoznak a bélben és károsítják a bélfalat. A gyulladás miatt a vékonybélben található bélbolyhok károsodnak, ellaposodhatnak, ez a változás megfigyelhető a szövettani mintában.

Marsh és a számok

A szövettani minták eredményeit súlyossági fok szerint, a Michael N. Marsh patológus által meghatározott csoportosítás alapján, 0-4-es skálán értékelik. A Marsh 0 érték a negatív lelet, ha ezt látjuk, normális a bélnyákahártya állapota. Marsh 1 és 2 gyulladást jelez, Marsh 3 esetében már a bélbolyhok megrövidülése látható. Itt több alcsoport is létezik attól függően, hogy a károsodás mértéke részleges vagy teljes. A Marsh 4 pedig ritka, de súlyos eredmény, mely a bélbolyhok teljes sorvadását jelzi.

Egymásnak ellentmondó eredmények?

Dr. Sárdi Krisztina felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes vizsgálatok eredményeit és a beteg tüneteit nagyon fontos együttesen értékelni, csakis így születhet megfelelő diagnózis. Valóban ellentmondásosnak tűnhet, ha a beteg a pozitív szerológia mellett kap egy Marsh 0-s leletet, ezt nevezzük látens cöliákiának. Egy másik eset a néma cöliákia, amikor tünetek nem jelentkeznek, a szerológia pozitív és a bélbolyhok károsodása “észrevétlenül” zajlik. Ezt a folyamatot visszafordítani gluténmentes étrend segítségével lehet. A harmadik eset, amikor minden vizsgálat negatív, ám a betegnek a glutén fogyasztásával összefüggő tünetei vannak. Ilyenkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyeli, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) a diagnózis.

Már voltam allergiavizsgálaton, negatív lett

A korábbi vérvizsgálatok az allergiás beteg allergénje elleni specifikus ellenanyag (IgE) termelésének mértékét tudták kimutatni. Ma azonban már tudjuk, hogy az egyes allergének több összetevőből állnak, ezek a komponensek pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Így fordulhat elő, hogy valakinél az IgE értéke nem magasabb, a vizsgálat negatív, pedig tünetei vannak. Azonban, ha megnézzük az egyes komponenseket is, akkor kiderülhet, hogy valamelyik emelkedést mutat. Ezt azonban kizárólag olyan teszt tudja kimutatni, amely képes az allergén kivonat mellett annak komponenseit is vizsgálni.

Nem jártam még utána, mivel a tüneteim csak időnként jelentkeznek

Ha valakinél emelkedett a búza elleni ellenanyag mértéke, ami a hagyományos allergiavizsgálattal kimutatható, akkor a tünetei állandóan jelentkeznek. Ha azonban a búza ismert négy komponense közül csak az egyik magasabb, akkor a tünetei elsősorban bizonyos helyzetekben - fizikai terhelés, vagy más, a szervezetet megerőltető szituáció, például magas láz, nőknél menstruáció, esetleg bizonyos gyógyszerek vagy alkohol egyidejű fogyasztása esetén - jelentkeznek.

Életveszélyes következménye lehet, ha elmarad a kivizsgálás

Ha nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget az említett helyzetekben kialakuló tüneteknek, akár anafilaxiás sokk is jelentkezhet. A búzafüggő, fizikai terhelésre jelentkező anafilaxia akkor alakulhat ki, ha valakinél emelkedett a búza egyik allergén komponensének értéke a vérben, és fizikai terhelést megelőzően 1-2 órával lisztes ételt fogyaszt. Ilyenkor az edzés, vagy a szervezetet megerőltető szituáció következtében nehézlégzés, verejtékezés, sápadtság, csalánkiütés, testszerte ödéma jelentkezhet. A vérnyomás drasztikus csökkenése miatt ájulás, végső esetben a keringés teljes leállása is bekövetkezhet.

A hagyományos allergia tesztek nem adnak választ

Semmi esetre sem szabad tehát a tüneteket elbagatellizálni, ha panaszaink vannak, járjunk utána, mi okozhatja – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit. A korábbi allergiatesztek mellett ma már elérhetőek olyan átfogó megoldások, mint a multiplex allergiatesztis, amely egy vérmintából vizsgálja a teljes allergént és annak komponenseit is. Ennek azért van különös jelentősége, mert a kivizsgálás során a szokásos allergiatesztek nem adnak választ. Ilyen esetben ugyanis az illetőnek az össz. búza-specifikus IgE laborértéke nem feltétlenül magas, de a vizsgálatkor a búzaallergén egyik komponense, az omega-5 gliadin viszont jelentős emelkedést mutat. A fizikai terhelés indukálta anafilaxiát pedig ez az összetevő váltja ki.

Multiplex allergiateszttel megelőzhető az anafilaxia?

Ha a vizsgálat alapján igazolódik az omega-5 gliadin szerepe az anafilaxia kiváltásában, akkor alapvető természetesen a búzatartalmú ételek fogyasztásának kerülése, a nagyobb megterheléssel járó szituációk (pl. fizikai terhelés) alatt és az azt megelőző órákban. Ha vizsgálat alapján felmerül az anafilaxia veszély lehetősége, akkor életmódbeli tanácsok mellett szükség lehet életmentő gyógyszer (adrenalin tartalmú öninjektor, az életveszélyes tüneteket okozó anafilaxia első tüneteinek észlelésekor kell beadni) alkalmazására, amit szükség esetén allergológus orvos fel is ír.

Mi okozza a tüneteket?

Az ekcémás bőr szerkezete eltér a normál bőrhöz képest. Bizonyos szerkezeti fehérjék vagy lipidek nem megfelelő termelése vagy lebomlása miatt a bőr védekező képessége megváltozik, a bőr kiszárad. Ez a megváltozott bőrszerkezet krónikus gyulladást eredményez, emellett a bőrfertőzésekre is fokozódhat a hajlam. Az atópiás dermatitis vagy más néven atópiás ekcéma világszerte a gyermekek 20%-át a felnőttek 1-3%-át érintő bőrbetegség.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen expozíció súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületek (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár) érintettek.

Igazolt pollenallergia esetén nagyon fontos az adott allergén lehetőség szerinti kerülése illetve az adott hónapokban a pollenallergiák megfelelő kezelése. Ennek hiányában a télen megjelenő bőrszárazság nyáron sem szűnik meg, sőt az ekcémás tünetek a pollenszezonban tovább erősödnek.

Diétázni érdemes?

Atópiás ekcémában csak olyan esetben javasolt specifikus diéta tartása, ha az ételallergia fennállása megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, emiatt ilyen étrend bevezetése kivizsgálás nélkül nem javasolt.

Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intolerancia betegsége is van (pl. igazolt laktóz érzékenység, hisztamin intolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek a diagnózisoknak megfelelő étrend tartása szükséges.

Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél alma fogyasztása, vagy parlagfű allergiás betegnél dinnye vagy paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban halolaj, olívaolaj vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták le ugyan, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között.

A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná ezen terápiák alkalmazását atópiás ekcémában.

A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókkal társulhatnak.

A legfontosabb a hidratálás!

Az atópiás ekcéma egyik vezető tünete a száraz bőr, ezért a bőr megfelelő hidratálása a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid (5 perces) tusolást válasszunk és nem irritáló mosakodó krémeket