Ha valaki gluténmentes diétát tart, akkor a sütés és főzés során helyettesítenie kell a sikért tartalmazó liszteket. Erre a célra több termék is kapható, ám ezek összetételükben különbözőek. Némelyek összetevői közt a lupin is megtalálható, mely nem egyszer okoz kellemetlen panaszokat, még szigorú gluténmentes diéta mellett is. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa összefoglalta, mit kell tudni lupinallergia esetén a diétáról.

Mi a lupin?

A csillagfürt vagy farkasbab néven is ismert lupin a hüvelyesek családjába tartozik. A lupinliszt használata elsősorban a mediterrán országokban terjedt el, ám mivel jó lisztjavító, fehérjepótló anyag, ezért a sütőiparban is gyakori a felhasználása. Sokan nem is hallottunk még róla, hiszen nem önmagában fogyasztjuk, hanem elsősorban gluténmentes lisztkeverékekhez adva, vagy kész péksüteményekben találkozhatunk vele. Kedvező sütőipari tulajdonságai mellett azonban tudni kell azt is, hogy a lupin túlérzékenységi reakciót válthat ki.

A lupinallergia tünetei

Sokan először diétahibára gondolnak, hiszen a panaszok megegyeznek az ételallergiák ismert tüneteivel: csalánkiütés, szájüregi viszkető érzés, ajakduzzanat, hasfájás, hányinger, hányás, orrfolyás, szemkönnyezés, nehézlégzés, köhögés, súlyos esetben életveszélyes anafilaxiás reakció is jelentkezhet lupinallergia esetén. Az arra érzékenyeknél a csillagfürt növény virágával való érintkezés helyén is jelentkezhetnek allergiás bőrtünetek.

Lupin- és egyéb allergiák

A csillagfürt-allergia vérvizsgálattal kimutatható; ilyenkor a lupin elleni IgE antitestek magasabb értéke jelzi az allergiát. Fontos megemlíteni, hogy az ún. keresztreakció kialakulásának esélye magas, tehát más hüvelyesekre való érzékenység (pl. szója- vagy földimogyoró-allergia) esetén körültekintően kell a lupintartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ha bebizonyosodik a csillagfürt-allergia, akkor a továbbiakban lupintartalmú élelmiszert, ételt nem szabad fogyasztani.

Mire kell ügyelni lupinmentes diétában?

A csillagfürt a 14 jelölésköteles allergén között szerepel. 2014 decembere óta az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén, illetve a nem előrecsomagolt termékeknél, és a közétkeztetésben, vendéglátásban is fel kell tüntetni a lupint. A termék csomagolásán vastagon szedett, aláhúzott vagy dőlt betűvel találjuk meg az allergéneket. Vásárlás előtt fontos, hogy mindig nézzük meg a címkét, és ha a lupin vagy csillagfürt (általában ez a két kifejezés használatos) az összetevők közt szerepel, akkor azt a terméket ne vegyük meg allergia esetén – magyarázza Szarka Dorottya. Az allergéneket számozással is jelölhetik, például az 1-es a glutént, a 7-es a tejet, a lupint (a szójabab, zeller és mustár allergénekkel megegyezően) a 6-os szám jelöli. Ha tehát egy pékségben a termék mellett allergénként a 6-os szám van feltüntetve, akkor válasszunk mást.

Miben található lupin?

Az élelmiszeripar sokrétűen használja a fel a csillagfürtöt rost- és kötőanyagaként, lisztjavítóként, valamint az ételek fehérjetartalmának növelésére. A gluténmentes lisztkeverékek és péksütemények mellett jégkrémekben, tésztákban, kolbászfélékben, tofuban, zsírszegény és fehérjével dúsított termékekben, müzliszeletekben és étrend-kiegészítőkben is előfordulhat.

Mivel helyettesíthető?

A gluténmentes liszteknek több típusa is létezik, érdemes kísérletezni, kinek melyik válik be. Rosttartalmukat és kezelhetőségüket csillagfürt helyett sokszor útifű maghéjjal, hajdinaliszttel vagy bambuszrosttal javítják.

Ne felejtsük el: nem biztos, hogy minden esetben a lupin okozza a problémát!

A csillagfürt mellett más összetevők is problémásak lehetnek, ez egyéni érzékenység függvénye. Ritkán, de előfordul, hogy valakinél például a kukorica vagy a burgonya okoz panaszokat. Ha számunkra több összetevő is tiltólistás, érdemes dietetikus segítségét kérni a teljes értékű étrend összeállításához. A szakember bevált receptekkel, praktikus tanácsokkal is segíteni tud a korábban esetleg nem használt alapanyagokkal kapcsolatban, ami jelentős könnyebbséget jelent a diéta kezdetén.

Érzékeny légutak

Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak. Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.

Köhögés vagy asztma?

A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi. Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű. A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.

Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?

- Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.

- Ha a köhögés váladék felköhögésével jár. - Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.

- Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.

Hogyan előzhetjük meg?

Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.

Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az ún. fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

A Budai Allergiaközponttal közös szervezésben, „Táplálékallergiák és intoleranciák” témakörben hirdette meg első akkreditált szakorvosi továbbképzését a Prima Medica Egészségközpontok. Az egyre szélesebb rétegeket érintő téma sok szakembert vonzott, így azok számára, akik helyhiány miatt nem vehettek részt a programon, online közvetítés formájában is elérhetővé tették az előadások anyagát.

A 2018. január 27-én zajlott rendezvény köszöntő beszédében dr. Babai László igazgató elmondta, hogy a Prima Medica Akkreditált Szakmai Napok célja, hogy segítséget nyújtson egy-egy speciális szakterület ellátásában, egyes betegségcsoportok sikeres kezelésében, az adott területen megjelenő innovációk megismerésében és további, elmélyült tudás megszerzésében. A Szakmai Napok rangját emeli a Szegedi Orvostudományi Egyetem akkreditációja, amelynek révén, a „Táplálék allergiák és intoleranciák” képzésen való részvételért 14 kreditpontot biztosítottak a résztvevők számára.

Az első előadásban Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus, belgyógyász, klinikai farmakológus a komplex, több szervi allergiák közt az ételallergiák helyéről és terheiről beszélt. Kiemelte, hogy még mindig nem vesszük elég komolyan az allergiák jelentőségét, hiányosak az ismereteink az életveszélyes allergiás reakció, az anafilaxia ellátásának terén is. Kitért arra is, hogy a törvényi szabályozás ellenére az ételallergének jelölésében is elmaradás tapasztalható. Második előadásában az adalékanyagokkal és táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos aktuális tudnivalókat ismertette.

A szünetet követően dr. Hidvégi Edit PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus, tüdőgyógyász a táplálékallergiák és intoleranciák típusait, illetve a kettő közti különbségeket és hasonlóságokat foglalta össze. Előadásából megtudhattuk, hogy egyes élelmiszerek ételallergiát és ételintoleranciát egyaránt okozhatnak, illetve kiemelte, hogy a gyermekkori táplálékallergia a gyomor- és bélrendszeri, bőrtünetek mellett milyen gyakori légúti betegségek kialakulásában játszhat szerepet.

Dr. Polgár Marianne PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus a táplálékallergia kisded és gyermekkori sajátosságait összefoglalva hangsúlyozta az első ezer nap fontosságát a gyermek fejlődésében. Ismertette a korai allergia prevenció sarkalatos pontjait, beszélt többek közt a probiotikumok szerepéről, a bél megfelelő mikrobiom összetételének és az anyatejes táplálás jelentőségéről. Következő előadásában, a táplálékallergia megelőzésének megváltozott szemlélete kapcsán ismertette a hozzátáplálásra vonatkozó aktuális információkat, nemzetközi és hazai ajánlás alapján.

Az ebédszünetet követően Dr. Réthy Lajos PhD allergológus és klinikai immunológus, gyermekgyógyász előadásában beszélt a molekuláris komponens alapú diagnosztika szerepéről az ételallergiák és keresztallergiák kivizsgálásában, illetve a 244-es nanotechnológiás allergiateszt alkalmazásának területeiről. Számos érdekesség közt megtudhattuk azt is, hogy miért okozhat tüneteket poratka allergiásnak egy ráksaláta elfogyasztása, miért kerül ananász enzim a mentes lisztbe és hallhattunk a kullancscsípés hatására jelentkező vöröshús-allergiáról is.

Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus a gluténfüggő megbetegedések típusait ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a gyomor- és bélrendszeri tüneteken túl a glutén fogyasztása szerteágazó tüneteket produkálhat az arra érzékenyeknél. Beszélt a lehetséges szövődményekről és társbetegségekről is, illetve hangsúlyozta, hogy a kivizsgálás előtt megkezdett diéta álnegatív eredményhez vezethet.

A rövid szünetet követően a szakmai napot Varga Dóra dietetikus, okleveles táplálkozás tudományi szakember előadása zárta, aki a táplálékallergiával és intoleranciával élők étrendjének főbb sajátosságait ismertette. Előadásában külön hangsúlyozta a kiegyensúlyozott étrend szerepét a hiányállapotok megelőzésében, beszélt az egyes allergének helyettesítésének lehetőségeiről, illetve felhívta a figyelmet a Mentes és Finom védjegyre, mely az érintettek otthonon kívüli mentes étkezését hívatott megbízhatóbbá tenni.

A Prima Medica Akkreditált Szakmai Napok ebben az évben még négy alkalommal kerül megrendezésre. A pontos időpontokról, témakörökről és jelentkezés módjáról bővebb információt a

http://primamedica.hu/szakmai-napok
honlapon olvashat.