Gondolta volna, hogy poratka allergiával egy ráksaláta is veszélyes lehet? Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusa a poratka allergia és az ételallergiás tünetek közti kapcsolatra figyelmeztet.

Poratka allergia a molekuláris diagnosztika előtti időkben

A hagyományos IgE alapú allergiavizsgálattal (Prick teszt, vagy vérből végzett allergiavizsgálat) az allergének kivonatát vizsgálják, ez azonban csak a teljes allergén kivonatra adott reakciót mutatja meg. Ez azt jelenti, hogy ha a betegnél poratka allergiára utaló tünetek – elsősorban orrdugulás, szem-orr-viszketés, köhögés, kiütések, ekcéma – jelentkeztek, akkor a poratka elleni ellenanyag mértéke magasabb értéket mutatott.

Árulkodó komponensek

Pár éve, a molekuláris diagnosztika megjelenése óta azonban ismert, hogy az allergének több komponensből állnak, s ezek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez azért lényeges, mert így meg lehet állapítani, hogy a poratka allergia a légúti és bőrtüneteken túl, okozhat-e egyéb panaszt is a betegnek. Ha például a poratka allergén Der p 2, Der f 2 komponense mutat pozitivitást, akkor az atkával fertőzött liszt fogyasztása okozhat ételallergiához hasonló tüneteket. Egy másik komponens pedig azt mutathatja meg, hogy mekkora eséllyel alakul ki asztma a későbbiekben a poratka allergiás betegnél. Egy új típusú vizsgálat lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes allergének összetevőinek pontos értékét is kimutassa. A multiplex allergiateszt is vérmintából történik, ám a korábbinál jóval részletesebb elemzést nyújt, így pontosabb diagnózist tesz lehetővé.

Keresztallergia a rákfélékkel

A multiplex allergiateszt elvégzésével, poratka allergiás beteg esetében meg lehet határozni, hogy pontosan melyik összetevő okozza a tüneteit. A poratka allergén is több összetevőből áll, ezek közül, ha valakinél a Der p 10 mutat pozitivitást, akkor figyelnie kell, mert ez a komponens keresztallergiát okozhat a rákfélékkel. A poratka is ízeltlábú, a rákokkal közeli rokonságot mutat, így Der p 10 pozitivitás esetén megeshet, hogy a poratka allergiások közismert tünetei – orrdugulás, tüsszögés, orrfolyás – mellett a betegnél egy ráksaláta elfogyasztása is allergiás reakciót okozhat.

Az anafilaxiát is megelőzheti, ha tudja, hogy Ön érintett-e!

Ha valakinél igazolódik a Der p 10 pozitivitás, akkor a jövőben el kell kerülnie a rákfélék fogyasztását. Ha vizsgálat alapján felmerül az életveszélyes allergiás reakció, az anafilaxia veszély lehetősége, akkor életmódbeli tanácsok mellett szükség lehet életmentő gyógyszer (adrenalin tartalmú öninjektor, az életveszélyes tüneteket okozó anafilaxia első tüneteinek észlelésekor kell beadni) alkalmazására, amit szükség esetén allergológus orvos fel is ír.

Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot. Arról, hogy mivel enyhíthetik biztonságosan a kismamák az allergiás panaszaikat, dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Ha mi szenvedünk, a baba sem érzi jól magát

Ebben az időszakban egyre több kismama fordul orvoshoz, hogy – különösen a parlagfű szezonra készülve – felvértezze magát az allergiás tünetek ellen, úgy, hogy közben születendő gyermeke egészségét sem veszélyezteti. „Sokan tartanak az egyes gyógyszerek várandósság alatti szedésének következményeitől, emiatt elbizonytalanodnak. A legtöbb aggodalom azonban eloszlik, ha szakemberhez fordulnak, akivel megbeszélhetik, hogy mit tehetnek, mit szedhetnek és mit nem. A legrosszabb, ha kezelés nélkül, a tünetekkel küszködve vészelik át a terhességet” – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. Bármilyen tünetről, betegségről legyen is szó, várandósság alatt az összes gyógyszernél fokozottan kell mérlegelni a hasznot és a kockázatot. Allergia esetén, ha nem kezeljük a tüneteket, akkor az sem a magzatnak, sem az anyának nem jó. Az anya folyamatosan tünetes, feszült, rossz a közérzete, nem tud pihenni sem. Az anya szervezetében keringő sejtszintű allergiás átvivő anyagok pedig átjutnak a magzatba is.

Szigorú szabályozás

Azzal kapcsolatban, hogy egy gyógyszer szedése milyen kockázatot jelent terhesség során, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) az alábbi kategóriákat állapította meg:
- A – kontrollált vizsgálatokban biztonságosnak találták.
- B – állatkísérletekben biztonságosnak találták, embereken nem vizsgálták vagy állatkísérletekben veszélyesnek találták, de humán kísérletekben nem.
- C – állatkísérletekben veszélyesnek találták, humán kísérletben nem vizsgálták vagy hiányoznak az állatkísérletek. Alkalmazásának előnyei azonban igazolhatják a veszély vállalását.
- D – humán kísérletek veszélyességét igazolják, azonban alkalmazásának előnyei ellensúlyozhatják a veszélyt.
- X – terhességben ellenjavalt.

Beszélje meg kezelőorvosával!

Az FDA besorolása szerint mind az első, mind pedig a második generációs antihisztaminok egyaránt B vagy C kategóriába esnek. Ez fontos iránymutatás, ám az egyes kategóriákba sorolt hatóanyagok alkalmazása a gyakorlatban ennél némiképp árnyaltabb képet fest. A loratadine például besorolása szerint B kategóriába esik, ám a loratadine tartalmú antihisztamin betegtájékoztatójának leírása mégis arra figyelmeztet, hogy a gyógyszer alkalmazását terhesség alatt elővigyázatosságból javasolt elkerülni.

Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy ebben az esetben is érvényes az előnyök és kockázatok mérlegelése elv. „Ha a kismamánál az allergia miatt elhúzódó orrfolyás jelentkezik, ami napközben zavarja a munkavégzésben, éjszaka a pihenésben, akkor a loratadine tartalmú tabletta adásával tudjuk megszüntetni a panaszait. Orrdugulásra szteroid orrspray, allergiás szempanaszokra nátrium-kromoglikát tartalmú szemcsepp, allergiás viszketésre dimetindén-maleát tartalmú krém adható személyre szabottan, attól is függően, hogy a kismama a terhesség melyik hónapjában jár. Meg lehet találni tehát azt a megoldást, amivel legalább csökkenteni tudjuk a zavaró tüneteket.” Fontos azonban megjegyezni, hogy a szedett gyógyszerekről folyamatosan egyeztetni kell a kezelőorvossal, a szülés után is, mert szükség esetén olyankor a kezelést módosítani kell. Bizonyos hatóanyagok, így például a loratadine is kiválasztódik az anyatejbe, ezért szoptató nők esetében alkalmazása nem javasolt.

Természetes segítők

Léteznek gyógyszermentes megoldások is, amelyek még az első trimeszter alatt is teljes biztonsággal alkalmazhatók az allergiás tünetek enyhítésére. A tengeri sós vizes orrspray és az orrmosó naponta többször is használható. Segítenek az orrjáratokat megtisztítani a pollenektől, nedvesen tartják az orrnyálkahártyát. Sóbarlangot is érdemes ebben az időszakban felkeresni, kúraszerűen alkalmazva segíthet enyhíteni az allergiás tüneteket. Még egy remek alternatíva a Rhinolight fényterápia, mely mellékhatásoktól mentesen képes nagyfokú javulást elérni: az orrfolyást, orrdugulást, orrviszketést enyhíteni. Terhesség és szoptatás alatt is alkalmazható, a kezelést a tünetek megjelenésekor kell elkezdeni.

Habár a nevük nagyon hasonló és mindkét vizsgálat hidrogén-kilégzési teszttel történik, eltérő betegségeket diagnosztizálhathatunk a segítségükkel. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmagyarázza a laktóz és a laktulóz vizsgálat közti különbségeket.

Laktóz vagy laktulóz?

A laktóz és a laktulóz egyaránt diszacharid. Míg a laktóz, vagyis a tejcukor lebontása a vékonybélben történik a laktáz enzim segítségével, addig a laktulózt a vékonybélben lévő enzimek nem tudják lebontani, csak a vastagbélben élő baktériumok képesek átalakítani. A tejcukor minden – nem laktózmentes – állati tejtermékben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a tejben, tejszínben, tejfölben, joghurtban.

Laktózintolerancia vagy kontaminált vékonybél szindróma?

Laktózintolerancia esetén a beteg laktáz enzimtermelése lecsökken, emiatt nem tudja tökéletesen megemészteni az elfogyasztott tejcukrot. A laktulózzal végzett hidrogén-kilégzéses tesztre azonban akkor kerül sor, ha a betegnél felmerül a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) lehetősége. Ebben az esetben a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek.

Puffadás, hasmenés, hasfájás

SIBO esetén a rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés a panasz. A betegség hosszabb fennállásakor a nem kielégítő felszívódás miatt B12 vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet. A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától, illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Mikor kell laktulózt használni a vizsgálathoz?

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, akkor laktulóz hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 perc. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

Mikor van szükség laktózzal végzett hidrogén-kilégzési tesztre?

Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.