A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.

Nem mindegy, hogy mitől fullad

Nagyobb az esélyünk az asztmára, ha van rajtunk némi felesleg, ám a túlsúly miatti kifulladás, zihálás nem tévesztendő össze a betegséggel. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy különösen a fizikai terhelés miatt jelentkező asztmát nehéz megkülönböztetni a túlsúlyosok körében egyébként is gyakori tünetektől. „Ha valaki lépcsőzés közben hamar kifullad, még nem biztos, hogy asztmás, de a túlsúlyosok körében, fizikai aktivitás hatására jelentkező fulladást, zihálást komolyan kell venni és objektív vizsgálatokat kell végezni az okok meghatározásához.”

Egyszerű vizsgálattal szűrhető

Ha valaki túlsúlyos és már enyhe fizikai terhelés mellett is légzési panaszai jelentkeznek, könnyen kifullad, esetleg köhögési rohamok is jelentkeznek nála, akkor mindenképp érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnie. Ennek segítségével a tüdő működéséről kaphatunk képet. A vizsgálat ülő vagy álló testhelyzetben történik. Az orr lecsipeszelése után a légzésfunkciós készülékbe kell az asszisztens utasításának megfelelő időpontban, ideig és adott erősséggel kilélegeznie. Ezt egymást követően többször is meg kell ismételni, a vizsgálat teljes ideje átlagosan 1-2 perc. Az így kapott adatokat kiértékelve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi áll a tünetek hátterében.

Asztmás, gyógyszert szed, de a légzése mégsem javul?

Könnyen lehet, hogy a beteg már kivizsgáltatta a légzési panaszai okát, megkapta az asztma diagnózisát, de az állapotát még mindig nem érzi kielégítőnek. A túlsúlyos betegeknél nehezebb elérni a tünetmentességet, ami a jól beállított kezeléssel a célunk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy ennek oka lehet a fittség hiánya (rosszabb állóképesség) és a hasi zsír miatt összenyomott, kisebb tüdőtérfogat is. Az asztmához gyakran társul allergia is, amit ha nem kezelünk, súlyosbodó légúti panaszokra számíthatunk. Túlsúly esetén megnő az alvási apnoe és a reflux kockázata is, ezek pedig szintén rontják annak esélyét, hogy az asztma kezelésében jó eredményeket érjünk el. Emiatt lényeges tehát, hogy a betegeknél nemcsak az asztmát, hanem az ahhoz sok esetben társuló egyéb betegségeket is együttesen kell kezelni, hogy tünetmentességet lehessen elérni és a beteg légzési panaszai is megszűnjenek.

Napozószerek

A kozmetikai készítmények is allergiát válthatnak ki, vagy a napfény és a kozmetikai készítmény együttes hatására fotoallergia alakulhat ki. A tünetek nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem a test egyéb pontjain is: a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az allergiáért elsősorban a készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek a felelősek. Az érzékeny, allergiára hajlamos emberek ezért különös odafigyeléssel válasszák ki kozmetikumaikat! A készítmények kiválasztásakor alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba.

Citrusfélék, növények

Fitofotodermatitisz akkor jelentkezik, ha bizonyos növényekből fényérzékenyítő anyag kerül a bőrre, ami napfénnyel érintkezve égési sérüléshez hasonló tüneteket okoz. A tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, majd az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy a citrusfélék (citrom, lime) mellett több, a kiskertekben előforduló növény is okozhat hasonló tüneteket: a leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövények által kiváltott panaszokkal találkozik a rendeléseken.

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek

Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása. A fényérzékenység mellett a gyógyszerek foto-allergiát is kiválthatnak. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a foto-allergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is.

Tanácsok a megelőzéshez és kezeléshez

- Ha új napvédő terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt az egész testen alkalmaznánk!
- Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény – leggyakrabban az antibiotikumok és gyulladáscsökkentő krémek - okozhat-e fényérzékenységet! Ha igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve a szabadban használjunk fényvédő krémet.
- Fitofotodermatitisz esetén fontos, hogy ne kertészkedjen direkt napsütésben, emellett a megelőzéshez védőruházat viselése is javasolt. A magas faktorszámú napvédő krém ugyanis a furokumarin fényérzékenyítő hatása ellen nem nyújt elegendő védelmet.
- Panaszok esetén ne kísérletezzünk otthoni kezeléssel. A bőrtünetek ellen antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók.

Forró nyári napokon több folyadékot fogyasztunk, amire szükség is van, hogy a hőség miatti rosszullétet elkerüljük. Kisgyerekeknél különösen fontos erre ügyelni, ám az is fontos, hogy mivel pótoljuk a folyadékot. Ha túlzásba visszük a gyümölcsök, gyümölcslevek fogyasztását, könnyen átmeneti fruktóz felszívódási zavar alakulhat ki, aminek jellegzetes tünete a vizes hasmenés.

Átmeneti fruktóz felszívódási zavar

A friss gyümölcsök fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás része, hiszen nemcsak rengeteg vitamint és ásványi anyagot, de sok rostot is tartalmaznak, így a gyomor- és bélrendszer egészséges működéséhez is hozzájárulnak. Ha azonban huzamosabb időn keresztül, nagyobb mennyiségben fogyasztunk belőlük, akkor kellemetlen mellékhatásokat is okozhat.

A gyümölcsöket is túlzásba lehet vinni

A nyári hőségben még veszélyesebb lehet egy hasmenéses betegség, márpedig a fruktóz tartalmú ételek túlzásba vitt fogyasztása ezt könnyen előidézheti – figyelmeztet dr. Polgár Marianne, a Budai Allergiaközpont gyermekgyógyász, gasztroenterológus főorvosa. Átmeneti fruktóz intolerancia bárkinél előfordulhat, egészséges, jól fejlett 2-3 éveseknél is gyakori. Ha sok fruktóztartalmú ételt (gyümölcsöt, gyümölcslevet) fogyaszt a gyermek, akkor a nagy mennyiség miatt a szervezete nem tudja megfelelően lebontani. Ennek legjellemzőbb tünete a vizes hasmenés, ami súlyos esetben akár kiszáradást is okozhat.

Nem kell végleg lemondani a fruktóztartalmú ételekről

A fruktóz felszívódási zavart H2 kilégzési teszttel, gyümölcscukor terheléssel lehet kimutatni. A tünetek átmeneti diéta hatására, a bélrendszer regenerálódását követően elmúlnak, a fruktóztartalmú ételeket pedig fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendbe.

Mire ügyeljünk a diéta alatt?

Ami magas fruktóz tartalma miatt egyértelműen mellőzendő: az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő. Fruktóz felszívódási zavar esetén azonban nemcsak a gyümölcsök, de akár az édesítéshez használt kristálycukor is hasfájást okozhatnak. A mindennapos használatban levő kristálycukor, porcukor répa-cukrot tartalmaz, aminek része a fruktóz, ezért ez, továbbá a méz is kerülendő.

Hogyan előzhetjük meg a kialakulását?

Dr. Polgár Marianne hangsúlyozza, hogy a megelőzés érdekében elsősorban nem a gyümölcsöket kell kiiktatnunk a gyermek étrendjéből. Ha tízóraira, uzsonnához a gyermek életkorának megfelelő mennyiséget fogyaszt ezekből, reggelihez, ebédhez, vacsorához is ehet bátran zöldséget. A fő probléma, ha a folyadékpótlás során szinte csak gyümölcsleveket kap, nagy mennyiségben ezek okozzák a kellemetlen tüneteket. Igyekezzünk változatos italokkal kínálni a kicsiket a melegben. Ha a vizet nem issza szívesen, készíthetünk házilag ízesített ásványvizet is, ha friss gyümölcsöket áztatunk egy üvegben, de a házi limonádé, vagy a lehűtött gyümölcstea akár cukor nélkül, vagy minimális édesítéssel is finom.