A csendes reflux nem okoz olyan egyértelműen azonosítható tüneteket, mint a gyomorégést kiváltó, sokak által ismert társa. Gyakran csak az elhúzódó rekedtség, torokfájás, a torokban gombócérzés, apró köhögés, vagy krákogás és nyelési problémák hívják fel rá a figyelmet.

A reflux betegségnek két típusa létezik

Amit inkább ismerünk, az a gasztroözofageális reflux (GERD). A betegség lényege, hogy a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom nem zár tökéletesen, ezért a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, ami a mellkasban maró érzést, gyomorégést okoz – sorolja a jellemző tüneteket dr. Hidvégi Edit gasztoenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A laringofaringeális reflux (LPRD) esetében a savas gyomortartalom egészen a torokig elér, és a gégét irritálja. Mivel sem a gége, sem a torok nem ellenállóak a savassággal szemben, az irritáció következtében megjelennek az első tünetek, amelyek az esetek többségében nem az emésztéshez kapcsolódnak.

Milyen tüneteket okoz az LPRD?

A gége tartós irritációja miatt a betegség gyakori tünete a rekedtség, különösen a reggeli órákban. A folyamatos köhögés és krónikus torokköszörülés is árulkodó jel, de volt olyan betegem, akinél a gombócérzés és a nyelési nehézség kivizsgálása kapcsán derült fény a betegségre – mondja dr. Hidvégi Edit. Előfordulhat még keserű szájíz, fülfájás, asztmaszerű tünetek és nehézlégzés is.

Milyen szövődményeket okozhat, ha nem kezelik?

A torok tartós irritációja miatt a beteg fogékonyabbá válik a légúti betegségekre, amelyek kezelése is csak tüneti lehet, amíg a kiváltó okot nem szüntetjük meg. A beteg káros szokásokat is kialakíthat, mint a folyamatos torokköszörülés, krákogás vagy az izmok túlzott feszítése beszéd közben.

A kivizsgálás lépései

Az elsődleges panaszok – rekedtség, köhögés, gombócérzés és krákogás – miatt első körben fül-orr-gégészeti vizsgálat indokolt. Ha egyéb kiváltó okot nem lehet azonosítani, akkor gasztreonterológiai kivizsgálás indokolt. Ha a tünetek alapján felmerül a reflux gyanúja, akkor gyomortükrözésre kerülhet sor, ezen kívül 24 órás nyelőcső pH monitorozással lehet diagnosztizálni a betegséget. A vizsgálat elvégzéséhez egy vékony szondát vezetnek le a beteg orrüregén keresztül a nyelőcsőbe. A szondán két érzékelő van, az egyik a gyomor-nyelőcső átmenet közelében, a másik fent a garatban. A betegséget igazolja, ha az LPRD jellemző tüneteinek jelentkezése és a nyelőcső, illetve garat pH-értékének 4 alá való csökkenése (a savas vegyhatás fokozódása) egybeesik.

A betegség kezelése

A reflux jól kezelhető gyomorsav csökkentő gyógyszerekkel, életmódváltással és étrendi változtatásokkal. Javasolt kerülni a gyomorsav termelését fokozó ételeket: fűszeres, savas és paradicsom-alapú, zsíros ételek, savas gyümölcslevek, koffeintartalmú italok, csokoládé és szénsavas italok, alkohol fogyasztás és dohányzás. A tünetek enyhítésében fontos szerepet játszik az egészséges testsúly fenntartása, túlsúly csökkentése és a túl szűk ruházat kerülése. Este javasolt lefekvés előtt 3 órával már nem étkezni és alvásnál az ágy fejvégi részét megemelni.

A nagy esőzések és a párás levegő mellett az extrém forróság sem kedvez a légúti betegséggel élőknek. Egy friss kutatás szerint tartósan meleg napokon, a talajközeli ózon koncentrációjának növekedése miatt megemelkedhet az asztmás rohamok előfordulása.

Nyáron triplázódnak a veszélyek

A nyári hónapok alatt több okból is súlyosbodhat az asztma – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Sajnos azonban a jó idő sem hoz könnyebbséget, nagy hőség idején megint megemelkedhet az asztmás rohamok kockázata.

A nyári szmog

Szmogriadóról, magas légszennyezettségről általában a párás, kevés légmozgással járó téli hónapokban hallunk, pedig a nyári szmog is létező jelenség, mely hosszabb ideje tartó napsütéses időjárás és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása miatt alakulhat ki. Tehát nem önmagában a hőség, hanem az ezzel járó talajközeli ózon koncentrációjának növekedése az, ami megnehezíti a betegek dolgát. A talajközeli ózon magas koncentrációja károsan hat a légzőrendszerre is, súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.

Fiatalabbaknál az eső, idősebbeknél a hőség?

Az Environmental Health folyóirat közlése alapján, az egyesült államokbeli Marylandben 2000 és 2012 között készült felmérés szerint, az extrém hőséggel járó napokon megemelkedett a kórházi ellátást igénylő asztmás rohamok száma. Különösen a fiatalok és a felnőttek körében, az 5-17 és a 18- 64 éves korosztály tagjainál. Érdekes megjegyezni, hogy az 5 év alattiaknál a hőség nem okozott jelentős súlyosbodást a tünetekben, ám az intenzív esőzéssel járó csapadékos időszak már nagyobb mértékben megemelte a kórházi sürgősségi ellátások számát.

A legfontosabb a megelőzés

- A nyári szmog kialakulásáról folyamatosan informálódhatunk. Érdemes nyomon követni a napi időjárás jelentést, ott az ózonszint mértékét is láthatjuk. Ha ez magas, akkor jobb az aznapra tervezett szabadtéri programot lemondani, mert már egészen rövid idő is elég ahhoz, hogy köhögést, a torokban szárazságérzést, az asztmás légúti gyulladásfokozódását, légzési nehézséget okozzon.
- Az ózon mennyisége a nappali órákban magas, míg éjszaka igen alacsony. A legmagasabb koncentrációkra a kora délutáni órákban lehet számítani.
- Ha úgy érezzük, hogy a tüneteink erősödnek, ne várjuk meg, míg az állapotunk tovább romlik. Az asztmás roham megelőzhető, ha a kezdeti jelek – köhögés, fokozódó nehézlégzés, fáradtság, mellkasi nehézség – észlelésekor a kezelőorvossal előre egyeztetett módon alkalmazzuk az asztma akció tervet, a megbeszélt gyógyszereket használva.
Dr. Potecz Györgyi ezért azt tanácsolja, ha még nem tette, minden beteg keresse fel a kezelőorvosát, hogy – a nyaralásra, utazásokra is gondolva - a szükséges gyógyszereit beszerezhesse.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Nyáron triplázódnak a veszélyek

A nyári hónapok alatt több okból is súlyosbodhat az asztma – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Sajnos azonban a jó idő sem hoz könnyebbséget, nagy hőség idején megint megemelkedhet az asztmás rohamok kockázata.

A nyári szmog

Szmogriadóról, magas légszennyezettségről általában a párás, kevés légmozgással járó téli hónapokban hallunk, pedig a nyári szmog is létező jelenség, mely hosszabb ideje tartó napsütéses időjárás és a gépjárművek károsanyag-kibocsátása miatt alakulhat ki. Tehát nem önmagában a hőség, hanem az ezzel járó talajközeli ózon koncentrációjának növekedése az, ami megnehezíti a betegek dolgát. A talajközeli ózon magas koncentrációja károsan hat a légzőrendszerre is, súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.

Fiatalabbaknál az eső, idősebbeknél a hőség?

Az Environmental Health folyóirat közlése alapján, az egyesült államokbeli Marylandben 2000 és 2012 között készült felmérés szerint, az extrém hőséggel járó napokon megemelkedett a kórházi ellátást igénylő asztmás rohamok száma. Különösen a fiatalok és a felnőttek körében, az 5-17 és a 18- 64 éves korosztály tagjainál. Érdekes megjegyezni, hogy az 5 év alattiaknál a hőség nem okozott jelentős súlyosbodást a tünetekben, ám az intenzív esőzéssel járó csapadékos időszak már nagyobb mértékben megemelte a kórházi sürgősségi ellátások számát.

A legfontosabb a megelőzés

- A nyári szmog kialakulásáról folyamatosan informálódhatunk. Érdemes nyomonkövetni a napi időjárás jelentést, ott az ózonszint mértékét is láthatjuk. Ha ez magas, akkor jobb az aznapra tervezett szabadtéri programot lemondani, mert már egészen rövid idő is elég ahhoz, hogy köhögést, a torokban szárazságérzést, az asztmás légúti gyulladásfokozódását, légzési nehézséget okozzon.
- Az ózon mennyisége a nappali órákban magas, míg éjszaka igen alacsony. A legmagasabb koncentrációkra a kora délutáni órákban lehet számítani.
- Ha úgy érezzük, hogy a tüneteink erősödnek, ne várjuk meg, míg az állapotunk tovább romlik. Az asztmás roham megelőzhető, ha a kezdeti jelek – köhögés, fokozódó nehézlégzés, fáradtság, mellkasi nehézség – észlelésekor a kezelőorvossal előre egyeztetett módon alkalmazzuk az asztma akció tervet, a megbeszélt gyógyszereket használva.
Dr. Potecz Györgyi ezért azt tanácsolja, ha még nem tette, minden beteg keresse fel a kezelőorvosát, hogy – a nyaralásra, utazásokra is gondolva - a szükséges gyógyszereit beszerezhesse.