Budai Allergiaközpont


A pollenszezon a gyerekeket sem kíméli

2018. március 21. - EgészségBlog
Asztma és allergia gyermekkorban is jelentkezhet, a kettő gyakran együtt jár. A kezdeti tünetek megfázáshoz, hurutos megbetegedéshez is hasonlíthatnak, ám fontos mielőbb felismerni a különbségeket, mert az asztma és az allergia más kezelést igényel, mint az egyszerű nátha, megfázás. Dr. Somogyi Éva tüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek esetén ne halogassuk semmiképpen sem az orvosi kivizsgálást.

 

Asztmás tünetek kisgyermekkorban

A pollenszezon a gyerekeket sem kíméli5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás jellegű hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, a gyermek tüneteinek rendszeres megfigyelését, követését igényli, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”. A jellegzetes asztmás tünetek - izgatott köhögés, a sípoló- és nehezített légzés - sokszor jelentkeznek ebben az időszakban, óvodás és még a kisiskolás kor környékén is. A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

Allergia vagy nátha?

Nemcsak az allergiások számának folyamatos emelkedése, de a betegség egyre fiatalabb korban történő megjelenése is jellemző napjainkban. Légúti allergia tüneteivel akár már 3-4 éves korban is találkozhatunk. A szezonális allergia jele lehet, ha a gyermek az év egy adott időszakában tüsszög, orrfolyás, orr- és szemviszketés, orrdugulás jelentkezik nála. Fontos, hogy a tüneteket ne keverjük össze a tavaszi időszakban gyakran jelentkező náthával, melynek tünetei általában egy hét alatt elmúlnak, a pollenallergia azonban kezelés nélkül addig panaszokat fog okozni, amíg az allergén növény pollenje ott van a levegőben.

Ha a kettő együtt jár

Allergiás asztma esetén az asztmánál korábban felsoroltak mellett a pollenek is provokáló tényezők és rontják a beteg állapotát. Ilyen esetben a szénanáthát és az asztmát is kezelni kell. Dr. Somogyi Éva arra is felhívja a figyelmet, hogy asztma a nem megfelelően kezelt, nem diagnosztizált allergia szövődményeként is jelentkezhet, ezért is nagyon fontos felismerni a kezdeti tüneteket és orvoshoz fordulni.

A tünetek kivizsgálása

Amikor felmerül az asztma vagy allergia gyanúja, akkor különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, szükség esetén, más betegség elkülönítése érdekében mellkas röntgen – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők. Az allergiavizsgálat 2 év alatti gyermekek esetében, vagy pollenszezonban kortól függetlenül is vérvizsgálat útján és nem alkaros bőrteszttel, Prick teszttel történik. Az eredmények birtokában a kezelőorvos megállapítja a diagnózist és összeállítja a személyre szabott kezelési tervet.

Asztma és allergia kezelése gyermekkorban

Asztma esetén a légutak gyulladását gátló inhalációs szteroidok hatékonyan enyhítik a tüneteket. Ezeket gyermekkorban is biztonsággal lehet alkalmazni, segítségükkel a kis betegeknél teljes tünetmentességet tudunk elérni – magyarázza dr. Somogyi Éva. Allergia esetén az antihisztamin tartalmú gyógyszerek és szteroid orrspray mellett érdemes megfontolni az allergén immunterápiát is, mely már gyermekkorban is végezhető. Segítségével a három-öt éves kezelést követően akár 10-12 éves tünetmentes időszakot lehet elérni, emellett kutatások igazolják azt is, hogy ma ez az egyetlen olyan kezelési mód, amely képes megelőzni az allergia szövődményeként megjelenő asztma kialakulását is.

Nem mindenkinél alkalmazható az allergén immunterápia

Az allergiát tartósan, akár 10-12 évre megszüntető kezelést még az allergén növény virágzása előtt, legalább 2 hónappal korábban meg kell kezdeni. Ezekben a hónapokban tehát már érdemes utána járni a részleteknek, ha ebben az évben mi is fontolgatjuk a kezelést. Arról, hogy kinél kezdhető és kinél nem allergén immunterápia, dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa adott felvilágosítást.

 

Mit várhatok a kezeléstől?

Az allergén immunterápia nem csak a tüneteket kezeli, hanem az immunrendszer működését hangolja át, ennek eredménye, hogy az átlagosan 3 éves kezelés végére a beteg panaszok nélkül el tudja viselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. A tapasztalatok szerint azonban már az első évben jelentős javulásról számolnak be a betegek, főként a szem- és orrtüneteik javulnak.

Már gyermekkortól alkalmazható

Nem mindenkinél alkalmazható az allergén immunterápiaAz allergén immunterápia során a beteg azt az allergént szedi szigorúan ellenőrzött adagolásban, a kezelőorvos által előírt módon, amire allergiás. A készítmények tabletta, spray vagy cseppek formájában elérhetőek, így már gyermekeknél is alkalmazható, amennyiben be tudja tartani, hogy az allergén kivonatot megadott ideig a nyelve alatt tartja, a hatóanyagok ugyanis így szívódnak fel. A kezelés mellékhatásai enyhék, és minden esetben átmeneti jellegűek. Akinél előfordul, helyi reakció – bizsergés, viszketés a szájban – szokott jelentkezni.

Ki nem veheti igénybe a kezelést?

Habár az allergén immunterápiát javasoljuk mindenkinek, aki nem elégedett a gyógyszeres, tüneti kezelés eredményével vagy nem szeretne hosszútávon gyógyszereket szedni, léteznek azonban olyan okok, amelyek mégis kizárják a kezelés megkezdését. Ilyen például a súlyos asztma, bizonyos gyógyszerek szedése, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegség. Még egy fontos tudnivaló, hogy a kezelés pollen-, állatszőr- és háziporatka allergia esetén végezhető ebben a formában (tabletta, spray vagy cseppek). Méh és darázsméreg allergiában azonban csak injekciós kezelés alkalmazható. Az injekciós kezelést rovarméreg allergiában csak olyan fekvőbeteg intézményekben szabad végezni, ahol intenzív osztály elérhető.

Várandósság és allergén immunterápia

A terhesség szintén kizáró ok. Ha valaki a terápia ideje alatt esik teherbe, a terápia folytatása nem kizárt, de minden esetben komolyan meg kell fontolni. A kezelés önmagában nem jelent veszélyt sem a kismamára, sem a magzatra nézve, azonban a nagyon ritkán fellépő súlyos mellékhatások – a világon összesen 11 ilyen eset fordult elő - kezelése várandós kismamáknál nem egyszerű. Ha valaki gyermeket tervez, az immunterápia megkezdését inkább javasolt későbbre halasztani.

Nem kezdheti idén, ha kicsúszik az időből

Ahhoz, hogy valakinél az allergén immunterápiát meg lehessen kezdeni, először is allergiavizsgálatot kell végezni, majd ennek eredményét a beteg panaszaival összevetve meghatározni, hogy ha több mindenre allergiás, akkor melyik a legerősebb allergén. Később más allergénnel is kiegészíthetjük a kezelést - párhuzamosan maximum kettő végezhető - ám minden esetben egy készítménnyel kezdjük, azzal, ami a legerősebb tüneteket okozza – magyarázza dr. Balogh Katalin.

Fontos tudni, hogy a kezelést az allergén növény virágzása előtt legalább két hónappal korábban meg kell kezdeni. A nyírfaallergiások még januárban kezdhetik, a pázsitfüvekre allergiásoknak márciusig, a parlagfűre allergiásoknak májusig van idejük a szükséges vizsgálatok elvégeztetésére és az allergén immunterápiát végző kezelőorvossal történő egyeztetésre.

5 meglepő tény asztmáról és szezonális allergiáról

Hogyan befolyásolja az időjárás a tüneteket? Meglephetjük-e virágcsokorral allergiás ismerősünket? Miért tart egyre tovább a pollenszezon? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adunk választ, szakértőnk segítségével.

 

A pollenek a legnagyobb utazók

Aki allergiás a parlagfűre, számolnia kell azzal, hogy sem a vidéki sem pedig a nagyvárosi környezet nem nyújt biztonságot a növény pollenjei ellen. Ha nem látunk a közelben elhanyagolt, parlagfüves területeket, akkor azt gondolhatjuk, hogy fellélegezhetünk, pedig ez sajnos nincs így – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A parlagfű pollenek ugyanis akár többszáz kilométert is képesek a széllel megtenni, ez a képessége segítette abban, hogy az I. világháború idejére tehető megjelenését követően gyorsan elterjedjen hazánk területén.

Bátran vegyen virágcsokrot allergiás ismerősének!

5 meglepő tény asztmáról és szezonális allergiárólTavasszal-nyár elején sok növény virágba borul, a színkavalkádban pedig könnyen gyanúba keverednek egyébként teljesen ártalmatlan, színes virágok is. Ha valakinek ebben az időszakban allergiás tünetei vannak, azt sokkal inkább okozzák a füvek, fák vagy gyomok, mint a különböző, vágott virágként, ajándékként is kedvelt virágfajok. Allergiásként egyébként a szélbeporzású fajoktól kell inkább óvakodnunk, ezek ugyanis jóval nagyobb mennyiségben bocsátanak polleneket a levegőbe, mint az illatukkal, vagy színes virágzatukkal a figyelmet magukra felhívó növényfajok, melyek beporzását rovarok végzik. Azért nem árt az óvatosság, mert sok asztmás beteget az erős illatok - így erős virágillat is irritálhat és tünetet válthat ki, de ez nem allergiás eredetű. Aki ebben érintett, erős illatú virágot ne tartson tartósan zárt légtérben – teszi hozzá dr. Potecz Györgyi.

Még tovább szenvedünk a pollenektől

A klímaváltozás egyik kellemetlen velejárója, hogy az évszakok határai eltolódtak. Az utóbbi években észrevehettük, hogy egyre rövidebb az átmeneti időszak. A télből kilépve hirtelen köszönt ránk a tavasz, a gyors felmelegedés miatt a fák – egy időben több faj is – virágba borulnak, ontják magukból a polleneket. Emiatt tavasszal szinte egyik napról a másikra törnek ránk az erős allergiás tünetek. Nyár végén az enyhe idő is egyre tovább tart, amit rendszerint hirtelen, gyors lehűlés követ. Ez az elnyúló indián nyár főleg a parlagfű allergiásoknak megterhelő, az ő tüneteik akár október közepéig is erősek lehetnek. Az időjárás is befolyásolja az allergiás, asztmás tüneteket A légúti betegeknek az aktuális pollenjelentés mellett fontos figyelni az időjárás változásait is. Pollenallergiások számára a meleg, szeles napokra jobb szabadtéri programokat nem tervezni, mert a pollenkoncentráció ilyenkor a legmagasabb. A asztmás betegeknél a párás, esős időjárás és a magas légszennyezettség fokozhatja a panaszokat, de az asztmás rohamok száma nagy viharok idején is megemelkedhet.

A stressz rontja a tüneteket

Mint minden betegségnél, úgy allergia és asztma esetén is felerősíti a tüneteket a stressz. Ha idegesek és feszültek vagyunk, a légzésünk felületesebbé, rövidebbé válik, ami egyik betegség esetén sem előnyös. Az erős stresszhatás asztmásoknál akár rohamot is provokálhat. A megerőltető, intenzív sírás, félelem vagy a harag is negatívan hat a betegek légzésére.

Mit tanácsol a szakember?

- Utazás, szabadéri programok szervezése előtt mindig tájékozódjunk az aktuális pollenhelyzetről és várható időjárásról. Programjainkat lehetőleg ezek figyelembe vételével szervezzük meg.
- Allergiások, asztmások számára ideális nyaralási helyszín a tengerpart, vagy a hegyvidék, ahol pollenmentes környezetben pihenhetnek.
- Ahhoz, hogy a vakáció valóban pihentető legyen, vigyük magunkkal a szükséges gyógyszereinket, hogy ne a tüneteink határozzák meg a nyaralás alatt a mindennapjainkat. Ne felejtsük el indulás előtt a szükséges mennyiséget felíratni kezelőorvosunkkal!
- Ha nem boldogulunk a stresszhelyzetek kezelésével, gyógytornász segítségével célzott légzőgyakorlatokat is elsajátíthatunk, amelyek segítségével – a gyógyszeres kezelést kiegészítve - a tüneteinket is kordában tarthatjuk.
- Ha úgy érezzük, hogy az allergiánk folyamatos alkalmazkodást kíván tőlünk és a gyógyszeres kezelés mellett sem élhetünk teljes életet, akkor érdemes elgondolkodni az allergén immunterápia lehetőségén. Ez a terápia tartósan képes megszüntetni az allergiát, akár 8-10 évre is. A kezelést az allergén növény virágzása előtt legkésőbb 2 hónappal kell megkezdeni, így parlagfű allergia esetén erre még egy évet várni kell, de a nyírfa allergiások már ősz végén-tél elején elkezdhetik, hogy a következő szezont könnyebben viseljék.

süti beállítások módosítása