Budai Allergiaközpont


Hogyan válasszunk antihisztamint?

2016. június 20. - Prima Medica Egészségközpontok

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt szedünk. Választhatunk helyi, vagy általános hatású gyógyszert, bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Első- és második generációs készítmények

Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, vagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, és gyakrabban okoznak mellékhatásokat, - szájszárazság, kettős látás, vizelet visszatartás - mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva a mellékhatások fokozódnak.

antihisztamin-szénanáthaHatóanyagok és hatásuk

Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek, és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak. Dr. Augusztinovicz Monika, néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine és fexofenadine, levocetirizine tartalmú készítmények csökkentetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van. Az antihisztaminok főleg a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, garat-szemviszketést csökkentik. Az első generációs készítmények álmosító hatását leginkább a bőrviszketéssel járó esetekben tudjuk bevetni.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Antihisztamin készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata megnagyobbodás, vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer – antihisztaminnal szedve egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Akár egész szezonban szedhetjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Mit tegyünk, ha mégsem hat?

Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges – ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni – vagy nem az optimális adagolást követjük. „Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítő képességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenkinek meg tudjuk találni a megfelelő készítményt. Az antihisztaminok helyett is van alternatíva: kismamák számára is alkalmas a Rhinolight kezelés, a hosszú távú megoldást keresőknek az allergén immunterápia jelent megoldást.”

 

Forrás: Budai Allergiaközpont

Hasonló tünetek, két különböző betegség. Allergia, vagy nátha?

A tavaszi változékony időjárás miatt könnyebben megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértőnk segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Ellenőrizze a tüneteit!

Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa szerint fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek felismerjék. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis nemcsak a panaszok mérsékelhetők, hanem a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető. A következő táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb tüneteket, illetve azt, hogy melyik betegségre jellemzőek.

 

Allergia

Nátha

Láz

Nem

Ritkán

Orrfolyás

Igen, átlátszó, vízszerű

Igen: átlátszó, sárgás, vagy zöldes színezetű is lehet

Ízületi, és/vagy izomfájdalmak

Nem

Előfordulhat

Könnyező, viszkető szemek

Igen

Ritkán

Tüsszögés

Igen

Igen

Torokfájás

Ritkán, inkább viszkető érzés jellemző

Előfordulhat

Féloldali orrdugulás

Szinte soha

Előfordulhat

A nátha hét napig, az allergia a szezon végéig tart

A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap. Ez idő alatt a tüneteket csillapíthatjuk, az erre a célra megfelelő készítményekkel. A megfázások döntő többsége szeptember és április közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát, az időjárás függvényében február végétől- március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja – figyelmeztet dr.Balogh Katalin. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket. Ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomon kövessük az aktuális pollenjelentést és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia, mely a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében - a panaszokat.

 

Forrás: Budai Allergiaközpont

süti beállítások módosítása