Haj

Mindenki tapasztalja fésülködés, hajmosás során, hogy többé-kevésbé hullik a haja. Ez egy teljesen természetes folyamat, hiszen a szálaknak van egy életciklusuk (anagén, katagén, telogén), melynek végén átadják a helyüket az újabbaknak. Hogy kinél milyen mértékű a hajhullás, azt számtalan tényező befolyásolja, például időjárás, stressz, gyógyszerek, stb. Azonban fontos tudni, hogy betegséget is jelezhet, ugyanis igen gyakori, amikor a pajzsmirigy elégtelen működése húzódik a háttérben, mivel a szerv hormonjai (trijódtironin és a tiroxin) jelenlétében nő az anagén fázis hossza. Ráadásul a zavar gyakran vitaminhiánnyal is társul, így nem csupán a hajvesztés, hanem a szálak gyengesége és könnyebb roncsolódása is útjában áll a tökéletes hajzuhatag elérésének.

Köröm

A hajhoz hasonlóan körömproblémák is utalhatnak a pajzsmirigy elégtelen működésére. Ez megnyilvánulhat töredezésben, ám árulkodóbb jel lehet a körmön lévő hosszanti barázdák (Beau-féle csíkok) megjelenése- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Bőr

Pajzsmirigyzavar esetén a szívverés, a véráramlás gyorsulása illetve lassulása lép fel, attól függően, alul-vagy túlműködésről beszélünk (alulműködés esetén lassul a vérkeringés és csökken a vérnyomás, míg túlműködéskor megnő). Ez a változás bőrtünetekkel is járhat, vagyis ha a túl nagy a pajzsmirigy hormonok szintje, úgy a bőr meleggé és nyirkossá válik a nagymértékű izzadás miatt, valamint gyakran kipirul.

Szem

A pajzsmirigy túlműködéssel járó Basedow-kór igen jellegzetes külső tünete a szemek kidülledése. Éppen ezért az orvos gyakran már első ránézésre is sejtheti a betegség fennállását, kiváltképp, ha az olyan más tünetekhez csatlakozik, mint például a fokozott izzadás, normál étkezés melletti fogyás, vagy a heves szívdobogás és idegesség.

Alulműködés esetén a szem ödémássá válhat, valamint a szemöldök külső részének megritkulása (Hertoghe-tünet) lehet figyelmeztető jel.

Testsúly

A legtöbb hormonális probléma jelentős befolyást gyakorol az anyagcserére, így a testsúlyra is. Éppen ezért ha a fogyókúra nem vezet valakinél eredményre, úgy mindenképp gondolni kell az endokrin rendszer zavarára. Amennyiben nem termelődik elegendő mennyiségű pajzsmirigy hormon, úgy az anyagcsere lelassul, ami normál étkezés mellett hízást okozhat. Természetesen ennek fordítottja is igaz, vagyis túlműködés esetén indokolatlan fogyás léphet fel.

Nyerje vissza önbizalmát és kezeltesse problémáját

A pajzsmirigyzavar egyszerű vérvétellel igazolható (vannak esetek, amikor ezt kiegészítik más vizsgálatok is, pl. nyaki Uh, izotópos vizsgálat, CT, MRI), és amennyiben pozitív az eredmény, úgy gyógyszeres terápiára lehet szükség. Súlyosabb esetben műtéti kezelés is indokolttá válhat, illetve bizonyos állapotoknál jódizotópos kezelést ír elő a szakember a mielőbbi gyógyulás érdekében.  Megfelelő terápia esetén a pajzsmirigy hormonok szintje normalizálódik, melynek hatására a zavaró tünetek megszűnnek, vagy jelentős mértékben csökkennek.

Ne a kalkulátoroknak higgyünk!

Az édesanyák gyakran keresnek fel a rendeléseken azért, mert gyermekük súlyfejlődése miatt aggódnak – mesél tapasztalatairól dr. Vass Noémi. Sajnos az interneten elérhető – valójában tájékoztató jellegű - kalkulátorok és egymás gyerekeinek összehasonlítása csak további stresszhelyzetet jelent, de az sem ritka, hogy sokan a rokonok, védőnő, vagy gyerekorvos megjegyzése miatt esnek kétségbe. Először is tehát azt tartsuk szem előtt, hogy minden gyermek eltérő ütemben fejlődik, emellett pedig az egyéni és öröklött tulajdonságok is meghatározhatják a súlygyarapodást.

Tünetek, amikkel orvoshoz kell fordulni

A növekedésre általában jellemző, hogy egy-egy stagnáló időszakot hirtelen kiugrás követ, nagyobbaknál megfigyelhetjük, hogy ilyenkor szinte egyik napról a másikra megnyúlnak, vagy rövid idő alatt változik a cipő-, ruhaméretük. Ezzel párhuzamosan az étvágyuk is hullámzó. Betegségek idején a gyermekek étvágya általában csökken, a gyógyulás jele, hogy újra a kedvenceit kívánja. A csökkent étvágy – gyakran más egyéb tünet nélkül - lehet a betegség kezdeti jele is, például húgyúti fertőzést, vérszegénységet, vagy középfülgyulladást is jelezhet.

Aggodalomra ad okot, ha a gyermek hosszabb ideje étvágytalan, a súlya csökken, fáradékony, hasmenés, hányás, haspuffadás jelentkezik. Ilyen esetekben mindenképp ki kell vizsgáltatni, hogy mi áll a háttérben.

A glutén felszívódási zavart okoz

A liszttartalmú ételekben, felvágottakban és készételekben is megtalálható gluténnal szembeni érzékenység egyre gyakoribb probléma, melynek tünetei gyermekkorban is jelentkezhetnek. A panaszok általában a gluténtartalmú ételek bevezetését követően csak több hónappal, akár évekkel később jelennek meg. A hasmenés és hasfájás mellett a gluténérzékenység jellegzetes tünete az ún. zsírszéklet, amely a tápanyagok rossz felszívódásának következménye.

„A glutén az arra érzékenyeknél idővel tönkreteszi a vékonybél nyálkahártyát, ahol a tápanyagok felszívódása történik. A szervezetben fel nem szívódott zsírok miatt a széklet lazább, jellegzetes zsírfényű lesz. A rossz felszívódás miatt a tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni, ezért a súly stagnálása, fogyás jelentkezik. A soványság mellett azonban feltűnő a gázos belek, nagy mennyiségű, a bélben levő híg széklet miatt elődomborodó has. A fel nem ismert betegség idővel súlyos hiányállapotokhoz vezethet, vérszegénységet, a fejlődés elmaradását is okozhatja.”

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a glutén tartalmú ételek bevezetését követően, többnyire 2 éves kor után, a gyermeknél hosszabb ideje hasfájás, hasmenés jelentkezik, mindenképp javasolt az orvosi kivizsgálás. Ne várjuk meg, amíg a súlyosabb tünetek kialakulása – súlyfejlődés, vagy akár a növekedés elmaradása – bekövetkezik.

A lisztérzékenység vérvizsgálattal kimutatható és az eredménytől függően, kiegészítő vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé még a diéta megkezdése előtt. Ha bebizonyosodik, hogy valóban a glutén (búza, árpa, rozs) okozza a panaszokat, akkor ezekre az ételekre szigorú diétát kell tartani, a gyermek kizárólag gluténmentes ételeket fogyaszthat! A tudomány mai állása szerint ez jelenleg egész életre szóló gluténmentes diéta tartását jelenti, a lisztérzékenységet nem lehet kinőni!

A koraszülés számos kockázatot jelent a gyermek egészségére nézve. A Journal of Pediatrics folyóiratban megjelent kutatás azt vizsgálta, vajon a gyermek születésének időpontja összefüggésben áll-e az asztma kialakulásával.

Késői koraszülésnek nevezzük, ha a gyermek a vártnál korábban, a terhesség 34. és 36. hete közt jön világra. A légzőszervek fejlődésének szempontjából kiemelten fontos időszak lerövidülése felveti a kérdést, vajon a kései koraszülöttek körében nagyobb-e az asztma kialakulásának veszélye, időre született társaikhoz képest?

Az atlantai Centers for Disease Control and Prevention orvosai által végzett kutatásban 2-83 hónapos gyermekek vettek részt. Az 537 kései koraszülött és az 5650, 40. hétre született gyermekek vizsgálata mellett figyelembe vettek minden olyan egyéb tényezőt is, mely a születés időpontjától függetlenül is befolyásolhatja a gyermeknél esetlegesen megjelenő asztmás betegséget: az anya életkorát, iskolai végzettségét, a családban korábban előforduló asztmás, allergiás megbetegedéseket is, a terhesség alatti dohányzás szerepét, a gyermek nemét.

Az adatok összegzése alapján a kutatást végző orvosok megállapították, hogy a kései koraszülés nem játszik szerepet a kora gyermekkorban megjelenő asztmás tünetek kialakulásában.

Forrás: J Pediatr. 2010 Jul;157(1):74-8. Epub 2010 Mar 24.