Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. Nem gyógyítható, de jól beállított gyógyszeres kezeléssel a legtöbb beteg lényegében tünetmentessé tehető. Emiatt az érintettekben felmerül a kérdés, hogy meddig lesz szükségük az asztmaellenes szerekre, abbahagyhatják-e valaha a gyógyszerek szedését?

Jól kontrollált asztma

Az asztma gyógyszeres kezelése során a célunk, hogy úgy állítsuk be a dózist, hogy az a betegnél tartósan jó életminőséget, a tünetek megszűnését eredményezze és meggátolja a rohamok kialakulását. A terápia ezért minden esetben személyre szabott – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpontfőorvosa. Mivel az asztma változékony, jelentős mértékben függ a környezet és a páciens állapotának változásaitól is, a kezelésben nagyon fontos szerepe van a betegoktatásnak és az állapotváltozáshoz igazított terápia módosításnak.

Asztma triggerek és akcióterv

Az asztmát provokáló légszennyezettség, pollenek, dohányfüst, fizikai aktivitás mellett az időjárás változásai, a párás, hideg levegő, a fizikai, lelki megterhelés, légúti fertőzés, megfázás is váratlan rosszabbodást idézhet elő a betegek állapotában. A jól beállított kezelés azt is jelenti, hogy a beteg ismeri a provokáló tényezőket és az asztma akció terv birtokában képes felismerni a kezdeti rosszabbodás jeleit. Tudja, milyen gyógyszereket kell használnia, hogy a roham kialakulását megelőzze.

Gyógyszer= biztonságérzet?

Aki már egyszer is tapasztalta magán, vagy családtagján az asztmás rohammal járó légszomjat, félelmet, fulladásérzést, az próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje. A jól beállított gyógyszeres kezelés ezt a biztonságot nyújtja, ám sokan ennek ellenére is ódzkodnak a tartós, akár élethosszig tartó gyógyszer használattól és minél előbb szeretnék elhagyni, vagy csökkenteni a készítmények szedését. „A személyre szabott terápia manapság lehetséges és elvárható asztma kezelésében is. A terápia változtatása, esetleg a gyógyszerek elhagyása természetes az asztma több lépcsős kezelésében. Az egyes lépcsők a kezelésben eltérő gyógyszereket, rohamoldók és fenntartó kezelések kombinációját jelenti. Attól függően, hogy a beteg a lépcső melyik fokán áll, annak megfelelő terápiátalkalmazzuk nála. Az egyes fokokról fel-és le is léphetünk, a kezelésben így van létjogosultsága a step down-nak is, (a gyógyszeres kezelés csökkentése) a step up-nak (kezelés folytatása a következő lépcsőn) is, sőt létezik un. MART ( Maintenance and Reliever Therapy - fenntartó és rohamoldó terápia ugyanazon belégzővel) kezelési forma is.”

Fokról-fokra haladva

Asztmában a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, rohamok megelőzése - szükséges a kezelést módosítani. Ezt követően alapvető cél a kontrollált asztma esetén minimális szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy alapesetben minden betegnek fél évente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton. Az akkor mért eredmények és a beteg beszámolója alapján van lehetőség módosítani a kezelést. „Ha a legalább 6 hónapja alkalmazott gyógyszeres kezeléssel a perzisztáló asztma 6 hónapja kontrollált, a gyógyszerelést lehetőleg csökkenteni kell. A gyógyszerelés csökkenthető a dózis csökkentésével vagy egy gyógyszer elhagyásával. Ennek megfelelően a terápia folytatható az azonos, vagy az eggyel alacsonyabb lépcsőn.”

Segítség a távolból: a telemedicina

Előfordulhat, hogy a korábban jól kontrollált asztmás betegnél a gyógyszerek csökkentése, átállítása kezdetben problémákat okoz, vagy csökkentett terápiával nem kontrollálttá válik. Ilyen esetben nyújt megnyugtató segítséget a telemedicina, aminek segítségével az orvos személyes találkozó nélkül is nyomon követheti a beteg állapotát. A beteg részletes légzésfunkciót tud otthonában végezni, és ezt online az orvosnak- szolgáltatónak elküldeni. Ez alapján, ha szükséges, az orvos konkrét terápiás változtatást tud javasolni ill. súlyosabb esetben soron kívüli személyes vizitre hívhatja a beteget, a roham elkerülése érdekében.

A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk, vagy épp a házi patikából keresünk gyors megoldást a kezelésére. Dr. Hidvégi Editet, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyászát a köhögéscsillapítók és köptető hatású szerek szedésével kapcsolatban kérdeztük.

Hurutos, vagy száraz?

Meghűlések, vírusfertőzések időszakában természetesen jelentkezik köhögés, és a betegség előrehaladtával a köhögés típusa is változhat. „Van, akinél csak száraz, ingerköhögés, vagy épp hurutos, váladék felköhögésével járó köhögés jelentkezik. A kórkép lefolyását követve a köhögés is változhat, így az első napokban még száraz köhögés néhány nap múlva produktívvá válhat, azaz megindul a köpetürítés.” Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a betegek gyakran csak így kérik a patikában a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk például köhögéscsillapítót vagy köptető hatású szert.

4 tanács a gyógyszerek szedéséhez

- A légúti betegség lefolyását követve, a hurutos köhögés megjelenésekor nappal váladékoldó készítmények szedését javasoljuk. Ezeket addig célszerű alkalmazni, ameddig sűrű a köpet, vagy ameddig nehezen szakad fel a váladék. Éjszakára viszont a köhögés csillapítása lehet a célunk.
- Fontos, hogy a két készítményt – a váladékoldót és a köhögéscsillapítót soha ne szedjük egy időben, hiszen egymás hatását gátolják. Ha nappal hurutoldót szedünk, akkor az utolsó adagot késő délután vegyük be, majd este a köhögéscsillapítót, hogy a köhögés a beteg alvását lehetőleg ne zavarja.
- Ha pár nap elteltével a köhögés már inkább hurutos, akkor hagyjuk el a köhögéscsillapító szedését, csak a váladékoldó készítményt szedjük tovább, az előírásnak megfelelően. A produktív köhögést ugyanis nem szabad elfojtani, csak a rohamokban jelentkező, száraz, kínzó köhögést kell csillapítani.
- A nyákoldók és a köptetők segítik a légutakban termelődött nyák felhígulását, kiürülését. Hatásosságukat azonban jelentősen befolyásolja a megfelelő folyadékbevitel, de például a levegő páratartalma, illóolajok használata is. Ha száraz a lakás levegője, az a légutakat is kiszáríthatja, érdemes ilyenkor párásítani. Ehhez használhatunk illóolajakat is, köhögés esetén a kakukkfű-, zsálya-, eukaliptusz, vagy mentaolajat érdemes párologtatni.

Erős, vagy elhúzódó köhögéssel mindig forduljon orvoshoz!

A köhögés csak egy tünet, az eredményes kezeléséhez mindig a kiváltó okot kell megszüntetnünk. Ehhez olykor kevés az otthoni praktikákat bevetni, mert előfordulhat, hogy a köhögés súlyosabb, antibiotikus kezelést is igénylő betegségeket jelez. „Tüdőgyulladás, hörgőgyulladás tünete is lehet a szűnni nem akaró száraz köhögés, de gyakran ez az arcüreggyulladás első jele is az eldugult, gyulladt orrmelléküregek miatt a garat felé lecsorgó váladék következtében jelentkező ingerköhögés. Ilyen esetekben mindenképp orvosi kezelés szükséges.”

Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a légúti fertőzéseket követően akár két-három hétig is tarthat a köhögés, azonban ha a tünetek ennél tovább is fennállnak, vagy a köhögés minden egyéb kiváltó ok nélkül tartósan jelentkezik, akkor szintén nem elhagyható az orvosi kontroll. „ A köhögés számos egyéb súlyos betegségre is utalhat, ezért soha nem szabad fél vállról venni. Gyakran jelentkezik refluxos betegeknél, jelezhet asztmát, de daganatos elváltozást is a tüdőben. Bizonyos gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők – is hajlamosíthatnak köhögésre, ilyen esetben csak a gyógyszer cseréjével szüntethetők meg a panaszok.”