A légiós betegséget, vagy legionellózist épületgépész-kórnak is nevezik, a fertőzések kialakulásában ugyanis döntő szerepet játszanak a különböző épületgépészeti berendezések. A fertőzést meleg vizes környezetben megjelenő baktériumok okozzák, így veszélyt jelenthetnek a nem megfelelően gondozott zuhanyzók, hűtőtornyok, pezsgőfürdők és szökőkutak is.

Csak belélegzés útján fertőz

A Legionella baktériummal számtalan helyen találkozhatunk életünk során. A kórokozó gyakorlatilag bárhol elszaporodhat, ahol 37 fok feletti vizes környezetet talál. Természetes vizeinkben is előfordul, de megtalálható a háztartási meleg vizes rendszerekben is. Nyugodtan kezet moshatunk vele, akár meg is ihatjuk, tüneteket ugyanis kizárólag belélegzés útján okoz, ha a tüdőbe jut – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A fertőzés forrásai így olyan vizes berendezések lehetnek, amelyek működésük közben aeroszol méretű vízcseppeket bocsájtanak ki.

40 éve jelent meg a kórokozó

A Legionella baktériumot először 1977-ben azonosították, az „Amerikai Légionáriusok” veterán segélyszervezet egy évvel korábbi ülésén kitört tüdőgyulladás-járvány kapcsán. A közegészségügyi vizsgálatok azt is megállapították, hogy a 182 megbetegedést – melyek közül 29 halállal végződött – a szállodai légkondicionáló párásítójában megtelepedő baktérium okozta.

A korszerű otthoni klímától nem fog legionella fertőzést kapni

Az otthoni klímaberendezéseket javasolt évente szakemberrel kitisztíttatni, még tavasszal, az intenzív használat előtt. A Legionella baktérium csak vizes környezetben tud megjelenni, az olyan klímaberendezéseknél, amelyek nem használnak vizet a levegő hűtéséhez, tehát az otthoni és az autóban lévő klímáknál nem kell tartani fertőzéstől – olvasható az Amerikai Járványügyi Központ honlapján. A készülékek tisztítását azonban így is el kell végezni, mert a benne lévő gombák, kosz és egyéb baktériumok miatt az elhanyagolt készülék számos más légúti betegség forrása lehetnek.

Influenzához hasonló tünetek

A betegség kezdeti szakaszában láz, fejfájás izomfájdalom jelentkezik, majd később száraz köhögés és tüdőgyulladás lép fel. A kórokozó elsősorban az 50 év feletti korosztály, a krónikus tüdőbetegek és a dohányosok számára jelent fokozott kockázatot, illetve azoknál, akiknél csökkent immunműködés áll fenn.

Nyaralás alatt is megfertőzhet

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 213-as felméréséből kiderül, hogy 2005 és 2012 között a fertőzések 73%-a közösségben szerzett, 19%-a utazással társult, 8% pedig egészségügyi létesítményekhez köthető. 2011-ben például több angliai és walesi utasnál jelentkeztek tünetek görögországi nyaralásukról hazatérve. Az esetek kivizsgálása kapcsán a hatóságok több karbantartási és fertőtlenítési hiányosságot is feltártak egy görög szálláshely vízrendszerében, vízhőmérséklet szabályozási problémát is azonosítottak és kimutatták a Legionella kórokozó jelenlétét is.

Nem lehet megelőzni

Mivel a kórokozó belélegzéssel terjed, ez esetben sem az alapos kézmosás, sem az egyéb bevált praktikák nem segíthetnek. A fertőzés ellen védekezni csak az előírások betartásával lehetséges. Hazánkban ez év februárjától lépett hatályba az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete, mely szerint a fokozott kockázatot jelentő közegekben (pl. kereskedelmi szálláshelyeken, egészségügyi és szociális létesítményekben, nedves hűtőtornyokban, közfürdőkben a 30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén,) kötelező rendszeres vizsgálatokat, mintavételeket végezni a Legionella kiszűrése érdekében.

Ha tünetei vannak, forduljon orvoshoz!

A betegség fokozott kockázatot jelent a rizikócsoportba – 50 év felettiek, dohányosok, krónikus tüdőbetegek, csökkent immunműködés - tartozók számára, ezért ha a betegség tünetei jelentkeznek, forduljunk mielőbb orvoshoz! A kórokozót vérből, légúti váladékból és vizeletből is ki lehet mutatni. Ezt követően a szükséges antibiotikumos kezelést kell megkezdeni.

Forrás: Budai Allergiaközpont

A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk, vagy épp a házi patikából keresünk gyors megoldást a kezelésére. Dr. Hidvégi Editet, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyászát a köhögéscsillapítók és köptető hatású szerek szedésével kapcsolatban kérdeztük.

Hurutos, vagy száraz?

Meghűlések, vírusfertőzések időszakában természetesen jelentkezik köhögés, és a betegség előrehaladtával a köhögés típusa is változhat. „Van, akinél csak száraz, ingerköhögés, vagy épp hurutos, váladék felköhögésével járó köhögés jelentkezik. A kórkép lefolyását követve a köhögés is változhat, így az első napokban még száraz köhögés néhány nap múlva produktívvá válhat, azaz megindul a köpetürítés.” Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a betegek gyakran csak így kérik a patikában a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk például köhögéscsillapítót vagy köptető hatású szert.

4 tanács a gyógyszerek szedéséhez

- A légúti betegség lefolyását követve, a hurutos köhögés megjelenésekor nappal váladékoldó készítmények szedését javasoljuk. Ezeket addig célszerű alkalmazni, ameddig sűrű a köpet, vagy ameddig nehezen szakad fel a váladék. Éjszakára viszont a köhögés csillapítása lehet a célunk.
- Fontos, hogy a két készítményt – a váladékoldót és a köhögéscsillapítót soha ne szedjük egy időben, hiszen egymás hatását gátolják. Ha nappal hurutoldót szedünk, akkor az utolsó adagot késő délután vegyük be, majd este a köhögéscsillapítót, hogy a köhögés a beteg alvását lehetőleg ne zavarja.
- Ha pár nap elteltével a köhögés már inkább hurutos, akkor hagyjuk el a köhögéscsillapító szedését, csak a váladékoldó készítményt szedjük tovább, az előírásnak megfelelően. A produktív köhögést ugyanis nem szabad elfojtani, csak a rohamokban jelentkező, száraz, kínzó köhögést kell csillapítani.
- A nyákoldók és a köptetők segítik a légutakban termelődött nyák felhígulását, kiürülését. Hatásosságukat azonban jelentősen befolyásolja a megfelelő folyadékbevitel, de például a levegő páratartalma, illóolajok használata is. Ha száraz a lakás levegője, az a légutakat is kiszáríthatja, érdemes ilyenkor párásítani. Ehhez használhatunk illóolajakat is, köhögés esetén a kakukkfű-, zsálya-, eukaliptusz, vagy mentaolajat érdemes párologtatni.

Erős, vagy elhúzódó köhögéssel mindig forduljon orvoshoz!

A köhögés csak egy tünet, az eredményes kezeléséhez mindig a kiváltó okot kell megszüntetnünk. Ehhez olykor kevés az otthoni praktikákat bevetni, mert előfordulhat, hogy a köhögés súlyosabb, antibiotikus kezelést is igénylő betegségeket jelez. „Tüdőgyulladás, hörgőgyulladás tünete is lehet a szűnni nem akaró száraz köhögés, de gyakran ez az arcüreggyulladás első jele is az eldugult, gyulladt orrmelléküregek miatt a garat felé lecsorgó váladék következtében jelentkező ingerköhögés. Ilyen esetekben mindenképp orvosi kezelés szükséges.”

Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a légúti fertőzéseket követően akár két-három hétig is tarthat a köhögés, azonban ha a tünetek ennél tovább is fennállnak, vagy a köhögés minden egyéb kiváltó ok nélkül tartósan jelentkezik, akkor szintén nem elhagyható az orvosi kontroll. „ A köhögés számos egyéb súlyos betegségre is utalhat, ezért soha nem szabad fél vállról venni. Gyakran jelentkezik refluxos betegeknél, jelezhet asztmát, de daganatos elváltozást is a tüdőben. Bizonyos gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők – is hajlamosíthatnak köhögésre, ilyen esetben csak a gyógyszer cseréjével szüntethetők meg a panaszok.”