Az egészség a bélben kezdődik

A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően kezdődik meg. A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele pedig az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.

Koraszülött és császáros babák

A Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a kolonizációt több tényező is befolyásolja, ezek egyike a terhesség hossza. Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt magasabb a kockázat, illetve azért, mert esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára. Császáros babáknál - mivel náluk nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.

Anyatejjel vagy megfelelő tápszerrel a hátrányok is ellensúlyozhatók

Az anyatejes táplálás a bél megfelelő bakteriális összetételét biztosítja immunanyagai, pre- és probiotikum tartalma alapján. Azt, hogy az anyatej összetétele pontosan a csecsemő igényeire van szabva, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az anyatejes táplálás képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzés és antibiotikumos kezelés kedvezőtlen hatásait is. Ha az édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a csecsemőt, akkor az anyatej mintájára előállított, prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása az anyatejes babákéhoz hasonló bélflórát eredményez.

Probiotikumok szerepe a táplálékallergia megelőzésében

Előadásában dr. Polgár Marianne arra is felhívta a figyelmet, hogy számos tanulmány igazolja a probiotikumok szerepét a bél egészséges mikrobiom összetételének kialakulásában és fenntartásában. Szedésüket már a terhesség utolsó trimeszterében érdemes elkezdeni és szoptatás alatt is folytatni. A kicsinél alkalmazva már újszülött kortól kezdődően és csecsemőkorban is jótékony hatású, bizonyítottan képes csökkenteni a tejallergia és az atópiás dermatitisz gyakoriságát, ám arra ügyelni kell, hogy mindig az életkornak megfelelő legyen a probiotikum pótlás!

Bőrtünetek és hasfájás

Ételallergia már csecsemőkorban is jelentkezhet, anyatejes és tápszeres babáknál egyaránt. Előbbi esetben az anyatejjel átjutó allergén fehérjék váltják ki a tüneteket, utóbbi esetben a tehéntej alapú tápszerek okozzák a panaszokat. Az ételallergia leggyakoribb jelei a bőrtünetek – kiütések, ekcéma, bőrpír – puffadás, hasmenés, véres széklet és hasfájás, ami miatt a kicsi sírósabb, nyugtalanabb lehet napközben.

Nyugtalanul alszik, gyakran felsír?

Kevésbé ismert, hogy az ételallergia a kicsi alvását is megzavarhatja, ám a betegeim közt több ilyen esettel is találkoztam – számol be tapasztalatairól a Budai Allergiaközpont főorvosa. Természetesen a csecsemők több okból is gyakran felsírhatnak éjszaka: ehhez elég egy nagyobb zaj, ha túl meleg vagy hideg a szoba, ha a ruhája esetleg begyűrődött és valahol nyomja, de még az időjárás változásai is hatással lehetnek rá. Ha azonban az ébredések többször ismétlődnek és hosszabb időn – heteken keresztül – is előfordulnak, akkor érdemes ételallergiára is gyanakodni.

Hogyan kezelhető csecsemőknél az ételallergia?

Tápszeres csecsemőnél a tápszer cseréje: extenzíven hidrolizált tápszer vagy súlyosabb allergiás tünetek esetén is hatásos aminosav tápszer adása megoldja a problémát, anyatejes csecsemő esetén azonban az édesanyának kell diétáznia. 1-2 hét diéta után már látható változás, ha valóban ételallergia okozta a kicsi tüneteit, akkor azok ennyi idő alatt rendszerint megszűnnek. A diétát ezt követően tartani kell, majd bizonyos idő elteltével meg kell próbálni a szoptató anyának visszatérni a normál étrendre. Tápszeres babák esetében pedig életkortól és tünetektől függően kíséreljük meg a tejtartalmú normál étrend óvatos bevezetését. Amennyiben továbbra is jelentkeznek az allergiás tünetek, akkor a diétát folytatnia kell, de remélve, hogy a gyermek kinövi a tejallergiáját, 6 hónap után ismét próbálkozunk a tejtermékek adásával.

A diétát szigorúan kell tartani!

Dr. Polgár Marianne előadásában arra is kitért, hogy az ételallergiás gyermek diétája során ügyelni kell arra, hogy a szülők csak a kezelőorvos, a védőnő vagy a dietetikus által javasolt étrendet kövessék. Nagyon fontos a rejtett allergének kerülése – a késztermékek csomagolásán vastag betűvel kiemelve található allergének. Tejallergiás gyermeknek nem javasolt a szójaalapú tápszer, és szójatej sem, mert gyakran másodlagos allergiát okozhat, illetve hogy más állat – juh, kecske - tejével se helyettesítsük a tehéntejet. Az ételallergiás gyerekek érzékenysége különböző, súlyos allergia esetén például már az is tünetet okozhat, ha anyuka sajtot evett és utána puszit ad a kicsinek, akinek az arcán rövid időn belül meg is jelenik a csalánkiütés.

A Budai Allergiaközponttal közös szervezésben, „Táplálékallergiák és intoleranciák” témakörben hirdette meg első akkreditált szakorvosi továbbképzését a Prima Medica Egészségközpontok. Az egyre szélesebb rétegeket érintő téma sok szakembert vonzott, így azok számára, akik helyhiány miatt nem vehettek részt a programon, online közvetítés formájában is elérhetővé tették az előadások anyagát.

A 2018. január 27-én zajlott rendezvény köszöntő beszédében dr. Babai László igazgató elmondta, hogy a Prima Medica Akkreditált Szakmai Napok célja, hogy segítséget nyújtson egy-egy speciális szakterület ellátásában, egyes betegségcsoportok sikeres kezelésében, az adott területen megjelenő innovációk megismerésében és további, elmélyült tudás megszerzésében. A Szakmai Napok rangját emeli a Szegedi Orvostudományi Egyetem akkreditációja, amelynek révén, a „Táplálék allergiák és intoleranciák” képzésen való részvételért 14 kreditpontot biztosítottak a résztvevők számára.

Az első előadásban Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus, belgyógyász, klinikai farmakológus a komplex, több szervi allergiák közt az ételallergiák helyéről és terheiről beszélt. Kiemelte, hogy még mindig nem vesszük elég komolyan az allergiák jelentőségét, hiányosak az ismereteink az életveszélyes allergiás reakció, az anafilaxia ellátásának terén is. Kitért arra is, hogy a törvényi szabályozás ellenére az ételallergének jelölésében is elmaradás tapasztalható. Második előadásában az adalékanyagokkal és táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos aktuális tudnivalókat ismertette.

A szünetet követően dr. Hidvégi Edit PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus, tüdőgyógyász a táplálékallergiák és intoleranciák típusait, illetve a kettő közti különbségeket és hasonlóságokat foglalta össze. Előadásából megtudhattuk, hogy egyes élelmiszerek ételallergiát és ételintoleranciát egyaránt okozhatnak, illetve kiemelte, hogy a gyermekkori táplálékallergia a gyomor- és bélrendszeri, bőrtünetek mellett milyen gyakori légúti betegségek kialakulásában játszhat szerepet.

Dr. Polgár Marianne PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus a táplálékallergia kisded és gyermekkori sajátosságait összefoglalva hangsúlyozta az első ezer nap fontosságát a gyermek fejlődésében. Ismertette a korai allergia prevenció sarkalatos pontjait, beszélt többek közt a probiotikumok szerepéről, a bél megfelelő mikrobiom összetételének és az anyatejes táplálás jelentőségéről. Következő előadásában, a táplálékallergia megelőzésének megváltozott szemlélete kapcsán ismertette a hozzátáplálásra vonatkozó aktuális információkat, nemzetközi és hazai ajánlás alapján.

Az ebédszünetet követően Dr. Réthy Lajos PhD allergológus és klinikai immunológus, gyermekgyógyász előadásában beszélt a molekuláris komponens alapú diagnosztika szerepéről az ételallergiák és keresztallergiák kivizsgálásában, illetve a 244-es nanotechnológiás allergiateszt alkalmazásának területeiről. Számos érdekesség közt megtudhattuk azt is, hogy miért okozhat tüneteket poratka allergiásnak egy ráksaláta elfogyasztása, miért kerül ananász enzim a mentes lisztbe és hallhattunk a kullancscsípés hatására jelentkező vöröshús-allergiáról is.

Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus a gluténfüggő megbetegedések típusait ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a gyomor- és bélrendszeri tüneteken túl a glutén fogyasztása szerteágazó tüneteket produkálhat az arra érzékenyeknél. Beszélt a lehetséges szövődményekről és társbetegségekről is, illetve hangsúlyozta, hogy a kivizsgálás előtt megkezdett diéta álnegatív eredményhez vezethet.

A rövid szünetet követően a szakmai napot Varga Dóra dietetikus, okleveles táplálkozás tudományi szakember előadása zárta, aki a táplálékallergiával és intoleranciával élők étrendjének főbb sajátosságait ismertette. Előadásában külön hangsúlyozta a kiegyensúlyozott étrend szerepét a hiányállapotok megelőzésében, beszélt az egyes allergének helyettesítésének lehetőségeiről, illetve felhívta a figyelmet a Mentes és Finom védjegyre, mely az érintettek otthonon kívüli mentes étkezését hívatott megbízhatóbbá tenni.

A Prima Medica Akkreditált Szakmai Napok ebben az évben még négy alkalommal kerül megrendezésre. A pontos időpontokról, témakörökről és jelentkezés módjáról bővebb információt a

http://primamedica.hu/szakmai-napok
honlapon olvashat.