A népnyelv általában „pókhasúnak” nevezi azokat a kisgyermekeket, akiknek a hasa feltűnően elődomborodik, végtagjaik a testükhöz képest vékonyak. Ezeket a külső jeleket legtöbbször hasfájás, gyakori, nagy mennyiségű széklet ürítése is kíséri. Ilyen gyermekek esetében az elfogyasztott ételek felszívódásának, hasznosulásának zavara áll fenn, aminek több oka lehet, de leggyakrabban lisztérzékenységre, másnéven cöliákiára lehet gondolni. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus betegség korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Autoimmun betegség

A cöliákia a gabonafélék, a búza, árpa, rozs, zab glutén frakciójának fogyasztása kapcsán kóros immunválasz következtében kialakuló autoimmun betegség. Cöliákia esetén a szervezet nem tudja feldolgozni a gluténtartalmú ételt, a nem megfelelően lebontott gluténnal szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek felszaporodása elsősorban a vékonybél gyulladását váltja ki, ami a bélbolyhok pusztulását okozza, de egyéb szervekben is gyulladásos elváltozásokhoz vezet. Mivel a felszívódás a bélbolyhokon keresztül történik, így ezek pusztulása okozza az alapvető tápanyagok és vitaminok felszívódásának hiányát, aminek a következménye a lesoványodás, és a bélben zajló gyulladás felelős a puffadt „pókhasért”.

Gyakran a gyerek az első a családban

A cöliákia kialakulásának kockázatát növeli a családi halmozódás: amennyiben a szülők, nagyszülők közt előfordul cöliákia, a gyermeknél is nagyobb a betegség megjelenésének esélye. Ha valaki cöliákiás és gyermeke születik, javasolt a gyermeknél elvégeztetni a genetikai vizsgálatot. Ez azonban csak arról ad információt, hogy a gyermek hordozza-e a cöliákia kialakulásáért felelős gént. Azt is tudni kell, ha a vizsgálat pozitív, az még nem jelent betegséget, a gyereket nem kell diétáztatni, normál étrend mellett figyelni kell, hogy megjelennek-e nála a betegség tünetei, vagy sem. Persze olyan eset is adódhat, hogy a családban korábban senkinél nem diagnosztizáltak cöliákiát, a gyermek az első, akinél kiderül a betegség. Ilyenkor elvégezzük a szülők szűrését is – magyarázza dr. Polgár Marianne - és rendszerint ki is derül, hogy egyikőjük hordozó, vagy a csendes cöliákia típusába tartozik, vagyis semmilyen tünetei nem jelentkeztek, de a gyomortükrözés során igazolható a bélbolyhok károsodása.

Kövérnek nézik, valójában éhezik

A cöliákia tünetei gyermekkorban először rendszerint a gluténtartalmú – búza, árpa és rozs – ételek bevezetését követően jelentkeznek. A babakekszek, babapiskóta, kiflicsücsök, a gabonatartalmú pépek mind tüneteket okozhatnak, függetlenül attól, hogy az egészségesebb, teljes kiőrlésű változatot adjuk a gyermeknek vagy sem. A glutén ugyanis egyaránt megtalálható minden ételben, ami búzát, árpát, rozst és nem igazoltan (a csomagoláson jelölten) gluténmentes zabot tartalmaz. A cöliakia kezdetben enyhébb tünetekkel jelentkezhet, a kicsi először rendszerint hasfájós lesz, puffad, hasmenése jelentkezik. Nyűgösség, kedvetlenség, levertség is jellemző. A bélbolyhok károsodása okozta felszívódási zavar miatt első jel lehet a vérszegénység kialakulása, súlyosabb formában már fogyás, a fejlődés elmaradása, a súly stagnálása is megjelenik. Egy idő után - ami egyénileg különböző lehet, és függ a fogyasztott glutén mennyiségétől is - a cöliákiás gyerekek a puffadt hasú, éhező gyerekekre hasonlítanak, hiszen valójában éheznek, változatlan étkezés mellett is fogynak és a rossz felszívódás miatt tápanyaghiányuk van.

Nem növi ki, csak élethosszig tartó diétával kezelhető

Ha bebizonyosodik, hogy a gyermek tüneteinek hátterében valóban cöliákia áll, akkor gluténmentes diétával lehet megszüntetni a panaszokat és megelőzni a további állapotromlást. A diétát nagyon komolyan kell venni és egy életen át kell tartani, hiszen még ha nem is minden esetben okoz „látható” tüneteket, hasfájást, hasmenést az autoimmun folyamat akkor sem szűnik meg, a bélbolyhok károsodása bekövetkezik, ha a gyermek ismét gluténtartalmú ételt fogyaszt.

A cöliakia korai felismerésének jelentősége

A „pókhas” kialakulása már komoly bélboholy károsodásra utal, ezért a tartósabban fennálló hasmenés, a puffadtabbá váló has, az evési zavarok, vagy vashiány esetén a cöliákiára speciális laboratóriumi vérszérum vizsgálat elvégzése javasolt, a cöliákia korai felismerése, a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése és a minél korábbi kezelés elkezdése érdekében.

Meddig várjunk, és milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermek allergiás valamilyen ételre? - erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Mikor kezdjük az új ételek bevezetését?

A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján, melyet az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia fogalmazott meg, a gyermekek számára 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes, vagy ennek hiányában tápszerrel történő táplálás javasolt, majd 4-6 hónapos kor között kezdődhet az új ételek bevezetése.

Változások a hozzátáplálás időszakában

A hozzátáplálás időszakában a gyermekek szervezete több idegen, számára ismeretlen anyaggal találkozik, amire egyéntől függően, különbözően reagálhatnak. Az új ételek fogyasztása kapcsán a leggyakoribb, hogy megváltozik a gyermek széklete. A színe, állaga és a szaga is eltérhet a korábban megszokottól. Előfordulhatnak enyhébb bőrtünetek is, egy-két kisebb kiütés vagy folt is aggodalmat kelthet a szülőben.

Egyszerre csak egyet

Fontos, hogy egyszerre mindig csak egy új ételt kóstoltassunk a kicsivel, így tudjuk beazonosítani, hogy mi okozza a tüneteket. Ilyenkor érdemes a kérdéses élelmiszer adását felfüggeszteni és figyelni, hogy a tünetek elmúlnak-e. Ha igen, néhány nappal vagy héttel később próbáljuk meg újra adni a kicsinek. Gyakori, hogy ilyenkor már semmilyen tünetet nem tapasztalunk.

Az ételallergia tünetei

Csecsemőknél, kisgyermekeknél ételallergiára utalhat, ha a bőre foltokban száraz, viszkető, ekcémás. Ha kiütései jelentkeznek, a hasát fájlalja, puffad, hasmenése, szorulása vagy véres széklet jelentkezik. Ilyen esetben ne próbálkozzunk tovább a hozzátáplálással, hanem forduljunk orvoshoz. Fontos, hogy jegyezzük fel, mikor, milyen új ételt kapott a kicsi, mikor kezdődtek a tünetei. Panaszok esetén a hozzátáplálást a gyermekgasztroenterológus utasításait követve folytassuk.

Diétával megszűnnek a tünetek

Ha tudjuk, hogy pontosan mi okozza a tüneteket, akkor azt az összetevőt a gyermek nem fogyaszthatja, a tünetei így megszűnnek. A legtöbb panasz a tej és a tojás fogyasztása kapcsán jelentkezik. Ilyenkor teljesen ki kell iktatni az allergént az étrendből, az esetek többségében azonban nem örökre. A gyermekek 80-90 százaléka 4-5 éves korára kinövi az allergiát, ha a tünetei nem jelentkeznek, akkor a korábban problémát okozó ételeket fokozatosan visszavezethetjük az étrendjébe és újra fogyaszthatja.

Az öröklött hajlamot diétával befolyásolni nem lehet

Az allergiás hajlam öröklődik, azokban a családokban, ahol az egyik szülő allergiás, 40%, ahol mindkét szülő allergiás, 60-80% az esélye, hogy a gyermeknél is megjelenik majd a betegség valamilyen formában. A gyerek azonban csak a hajlamot örökli, az, hogy a hajlamból betegség lesz-e, több tényező függvénye. Ha az édesanya saját maga allergiás, és emiatt nem tud fogyasztani tejet, tojást, glutént, vagy bármely más allergént a terhesség vagy szoptatás alatt, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezzel a gyermekének kárt okozna, és hátráltatná nála az orális tolerancia kialakulását - magyarázza dr. Polgár Marianne. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatták, hogy előnyt sem jelent az anyai diéta az allergia megelőzésében a kisbaba számára.

A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt.

A jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását - szükségtelen diétáznia.

Diétázni akkor kell, ha a gyereknél allergiás tünetek jelentkeznek

Az édesanyának tehát egészen addig szükségtelen diétás korlátozásokat bevezetnie, amíg a kicsinél allergiás tünetek nem jelentkeznek. A szoptatás alatt az anyatejjel átjutó fehérjék is okozhatnak tüneteket, de később, a hozzátáplálás időszakában, az új alapanyagok kóstolása kapcsán is jelentkezhet a gyermeknél hasfájás, puffadás, a széklet megváltozása vagy kiütések, ekcéma. Ezek a tünetek allergiát is jelezhetnek, ilyen esetben orvoshoz kell fordulni. Szoptatás alatt ilyen esetekben az anyának mellőznie kell a tüneteket kiváltó alapanyagot. Tápszeres babánál a tápszer cseréje, nagyobbaknál a diéta – ha nem fogyasztja a tüneteket okozó összetevőt – fogja megszüntetni a panaszokat.