Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológiai Akadémia hírlevélben figyelmezteti az asztmásokat és asztmás gyermekek szüleit a nyár veszélyeire. Tapasztalatok szerint ugyanis a vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt sokan elfeledkeznek a rendszeres gyógyszerszedésről, amivel a súlyos asztmás roham kialakulását kockáztatják.

A gyógyszer biztosítja a tünetmentességet

Ha az asztmás beteg már hosszabb ideje jól érzi magát, a betegség tünetei - zihálás, köhögés, nehézlégzés - már nem jelentkeznek, hajlamos megfeledkezni a fenntartó kezelésről – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, ahhoz azonban, hogy a tünetek ne jelentkezzenek, a gyógyszereket a kezelőorvos tudta nélkül nem szabad elhagyni!

Gyerekek szülői felügyelet nélkül

A gyermekek esetében a szülőktől távol töltött idő jelenti a veszélyt, a táborokban, nagyobbak a fesztiválok idején gyakran elfelejtik a megszokott időben bevenni a gyógyszereiket. Az odafigyelésre pedig nagy szükség van, hiszen az új helyzetben több lehet az asztmás rohamot provokáló tényező – például magasabb pollenterhelés, nagyobb fizikai aktivitás - is. A nyári időszakban ezért jellemzően megemelkedik a sürgősségi ellátást igénylő asztmás esetek száma, különösen gyermekek és fiatalok körében.

Mit tegyünk, ha kimaradt a gyógyszer?

- Ha elfelejtettük használni a fenntartó kezelés során egyébként rendszeresen szedett gyógyszereinket, akkor amint ezt észrevettük figyeljünk rá, hogy álljunk vissza a korábbi adagolásra. Ne pótoljuk a kimaradt mennyiséget, de ügyeljünk rá, hogy ezt követően az előírt adagban alkalmazzuk. Erre azért van szükség, mert ezek a készítmények csökkentik a légutak gyulladását és így előzik meg az asztmás roham kialakulását.
- Az ezt követő időszakban még fokozottabban figyeljünk a tüneteinkre, használjuk rendszeresen a csúcsáramlásmérő készüléket! Ha az így mért értékeknél rosszabbodást látunk, akkor kövessük az asztma akciótervben leírtakat.
- A rohamoldó szereket nem kell minden nap, rendszeresen alkalmazni, csak ha a mért értékek vagy a tüneteink alapján szükség van rá. Azonban ha a fenntartó gyógyszerek kihagyását követően a szokásosnál is több alkalommal van rá szükségünk, akkor javasolt kezelőorvosunkkal egyeztetni, mert a gyógyszeres kezelés módosítására lehet szükség.

Jobb megelőzni

- Kisebb gyerek esetében, ha a szülőktől távol tölti a szünidő egy részét, akkor a rá felügyelő pedagógusokat, rokonokat tájékoztassuk a betegségéről, a roham kezdeti tüneteiről és a gyógyszerek szedésének menetéről.
- Ma már a gyerekek többségének van okostelefonja, ezt is segítségül hívhatjuk. Léteznek olyan alkalmazások, amik naponta, a megadott időben figyelmeztetnek a gyógyszerek szedésére.
- Utazás előtt keressük fel a gyermek kezelőorvosát, és gondoskodjunk arról, hogy a nyaralás idejére legyen nálunk elegendő gyógyszer. A gyógyszerek felírása mellett kérjük az orvos tanácsát azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes még figyelni a vakáció alatt.

A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.

Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.

Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a gyermeknél az alábbiak közül egy vagy több is fennáll:
- éjszakai köhögés
- légúti fertőzés
- láz
- eldugult vagy náthás orr
- tüsszögés, viszketés a torokban
- szokatlan fáradtság
- étvágytalanság
- sápadtság
- karikás szemek
- mellkasi szorító érzés, nehézlégzés
- fejfájás

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.

Tünetek, amelyek esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség

Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szüksége lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet. Erre az alábbi tünetek észlelésekor van szükség:
- a gyermek légzése megváltozik: zihál, kapkodja, felületesebben veszi a levegőt, mint egyébként,
- nehézlégzése nem szűnik, köhögési roham jelentkezik,
- az ujjvégei és/vagy az ajkai kékes színezetűek. Ez az állapot már súlyos oxigénhiányra utal.

Hogyan segíthetek gyermekemnek megelőzni az asztmás rohamot?

1. Jegyezzük fel, hogy korábban mitől rosszabbodtak a tünetei és változtassunk! Ha például a dohányfüsttől, akkor ne dohányozzunk a gyermek környezetében. Ha a háziállat szőre okozta, akkor első a takarítás! A továbbiakban tartsuk a házi kedvencet lakáson kívül, a kertben, ha ez nem megoldható, akkor a gyermek szobájába ne engedjük be, és figyeljük meg, hogy így is okoz-e panaszokat! Igyekezzünk minden rohamot provokáló tényezőt eltávolítani a környezetéből.
2. Beszélgessünk vele a betegségéről, a tüneteiről. Az asztmás rohamnak vannak bizonyos figyelmeztető jelei, ezek gyermekenként eltérőek lehetnek, sőt az is előfordulhat, hogy egyszer az egyik, másik alkalommal pedig egy másik tünettel jelentkezik. Amellett, hogy ezekre szülőként mi is figyelünk, fontos, hogy a gyermeket megtanítsuk arra, hogy ismerje és figyelje a saját testének működését, az asztmás tüneteit és így biztosan észre fogja venni, ha bármilyen szokatlan dolgot tapasztal.
3. Vegyük át közösen az asztma akció tervet! Ebben sok egyéb fontos információ mellett a fenntartó kezelésre szolgáló gyógyszerek mellett a roham kezdeti jeleinél alkalmazandó készítmények – rohamoldó - is szerepelnek. Csúcsáramlás mérő készülék (peak flow meter) használatával előre jelezhető a roham, ennek használatát is vegyük át a kezelőorvossal. Lényeges, hogy az asztma akció terv lépéseiről gyermekünk is tudjon, hogy - különösen nagyobbak esetében, iskolás korban - a kezdeti jeleket felismerve, önállóan is tudjon cselekedni.

Tudta, hogy nem is kell ennie belőle, a dió már a sütemény készítése közben is okozhat allergiát? Felismeri a halallergia tüneteit? Az ünnepi menüben gyakran előforduló két allergénről dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Az évnek ebben az időszakában fogyasztjuk a legtöbb diót és halat is. Bejgli a legtöbb család asztalára kerül, és a halas ételeknek is hagyománya van, a halászlé pedig még mindig az egyik legnépszerűbb karácsonyi ételünk. Sajnos a hirtelen megnövelt fogyasztásnak kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, a dió és a halak is okozhat allergiás tüneteket.

Dióallergia bármilyen életkorban kialakulhat, tünetei az egészen enyhétől az életveszélyesig terjedhetnek. A tünetek egyénenként, de ugyanazon személy esetében még alkalmanként is eltérőek lehetnek. Felléphet szájzsibbadás, bőrviszketés, csalánkiütés, duzzanat az ajkakon, arcon, nyelven vagy a torokban, ziháló vagy nehézlégzés, hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás, szédülés, ájulás; súlyos esetben akár életveszélyes és azonnali orvosi ellátást igénylő anafilaxia is kialakulhat. Dióallergiásoknak fontos tudni, hogy az allergén fehérje belélegezve, vagy a bőrrel érintkezve is allergiás reakciót okozhat!

A halételek fogyasztását követően, rövid időn belül jelentkező allergiás tünetek hasonlóak a dióallergiánál leírtakhoz: legjellemzőbb az arc kipirosodása, testszerte csalánkiütés, torokduzzanat, nehézlégzés, fulladás, de a szédülés, verejtékezés is intő jel lehet. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája, az ájulással, eszméletvesztéssel járó anafilaxiás sokk ez esetben is bekövetkezhet. A tüneteket általában csak a halételek fogyasztása váltja ki, de egyéni érzékenységtől, az allergia súlyosságától függően egyes betegeknél már az is tüneteket okozhat, ha csak beleszagolnak a hal feldolgozása során, a készülő étel gőzébe.

Mit tegyünk allergiás reakció esetén?

Ha azt látjuk, hogy valakinél diót tartalmazó, vagy halételek fogyasztását követően a felsorolt tünetek jelentkeznek, azonnal hívjunk orvost, mert csak szakember képes megfelelően ellátni a beteget. Az allergiás reakció kapcsán tévesen elterjedt gyakorlat, hogy a betegek kalcium injekció, vagy pezsgőtabletta segítségével próbálják a tüneteket csillapítani. Ha valódi allergiáról van szó, akkor ez nem elégséges, sőt árthat is! Az anafilaxiás sokk során a beteg vérnyomása hirtelen lecsökken, ez okozza a rosszullétet, az ájulást. A kalcium vérnyomás csökkentő hatással bír, így egyértelműen nem javasolt használni.

Hogyan előzhetjük meg?

Fontos már a menü tervezése során előre tájékozódni arról, hogy a meghívottak között van-e, aki ételallergiás, vagy valamilyen ételérzékenysége van. Amennyiben igen, akkor az adott alapanyagot helyettesítenünk kell, ám az sem mindegy, hogy milyen alternatíva után nézünk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy aki a dióra allergiás, annak az egyéb dióféléket - mogyoró, pisztácia, mandula – is javasolt kerülnie. A keresztallergia miatt – amennyiben a felsorolt élelmiszerek fogyasztása kapcsán a szájüregben égő, viszkető érzést tapasztal - pedig a szezámmag, mák és a kivi fogyasztását is javasolt mellőznie. Ha valakinél egy adott fajta tengeri hal fogyasztása okoz tüneteket, az az édesvízi halakat esetleg el tudja fogyasztani, de ez egyénfüggő. A keresztreakció lehetősége miatt viszont a tengeri herkentyűk fogyasztása kerülendő.