Allergiások gyakran tapasztalják, hogy pollenszezonban a torkuk viszket, kapar, egyesek furcsa bizsergető érzésről is beszámolnak. A zavaró jelenség a szénanátha tünete is lehet, ám más okokból is jelentkezhet. Ezeket gyűjtöttük össze dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével.

Allergiás nátha

A könnyező, viszkető szemek, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés mellett a torok viszketése is gyakori szénanáthás tünet. Épp úgy jelentkezik, mint amikor valamelyik testrészünk viszketni kezd, ám itt nyilván problémásabb egy jól irányzott vakarással megszabadulni tőle. Az érintettek ezért különböző praktikákat bevetnek: gyakran kis kortyokat isznak, cukorkákat szopogatnak, torokköszörüléssel igyekeznek megszüntetni a zavaró jelenséget.
Tipp: ha a torokviszketés mellett a szénanátha egyéb tüneteit is tapasztaljuk, akkor antihisztamin tartalmú készítményekkel tudjuk kezelni. Allergiavizsgálatot és fül-orr-gégészeti kivizsgálást követően allergológus tud megfelelő készítményt ajánlani.

Keresztallergia

A viszkető torok az orális allergia szindróma tünete is lehet. Ez szintén allergiások körében fordul elő, amikor olyan ételt fogyasztanak, amelynek a szerkezete nagyon hasonló az allergiás tüneteket okozó anyaghoz, emiatt fordulhat elő, hogy mindkettőre allergiás reakcióval reagál. A pollen-étel keresztallergiák közül a legismertebbek a nyírfa-alma és a parlagfű-görögdinnye, ám ennél több is létezik, így érdemes utána nézni, hogy esetünkben milyen élelmiszerek okozhatnak panaszokat.
Tipp: Ha bizonyos ételek fogyasztása után torokviszketést, a szájban égő, bizsergető érzést, esetleg ajakduzzanatot tapasztalunk, akkor jegyezzük fel, hogy a tüneteink milyen ételekhez köthetők, és azokat a továbbiakban ne fogyasszuk. Ha bizonytalanok vagyunk a kiváltó okot illetően, akkor egy új vizsgálati módszer, a 244-es nanotechológiás allergiateszt nyújthat segítséget, ezzel pontosan meghatározható, hogy melyik az az étel, amit el kell kerülnünk.

Kezdődő bakteriális és vírusos fertőzés

A légúti betegségek gyakori első tünete, hogy azt érezzük, „valami nincs rendben” a torkunkkal. Mintha szárazabb, viszketőbb lenne a megszokottnál, a nyelés is nehezebben megy. Torokgyulladás, mandulagyulladás és influenza is kezdődhet így, majd pár napon belül megjelenik a többi tünet is – rossz közérzet, fejfájás, láz, köhögés – is.
Tipp: Ha a háttérben valamilyen fertőzés áll, sokat segíthet a torokfertőtlenítő tabletták szopogatása, bőséges folyadék fogyasztás, a sós vizes gargalizálás is.

Gyógyszer allergia, vagy mellékhatás?

A torokviszketést gyógyszerek is kiválthatják. Súlyosabb esetben gyógyszerallergia is okozhatja, ezt leggyakrabban penicillin vagy antibiotikum váltja ki. Enyhébb eset, ha valamilyen gyógyszer mellékhatás miatt jelentkezik, ezt általában magasvérnyomás-betegség kezelésére szolgáló készítmények okozzák. Ebben az esetben egyéb tünet nem jelentkezik, a gyógyszer cseréjével általában megoldódik a probléma is. Allergia esetén viszont a viszkető érzést követően akár anafilaxia, vagyis életveszélyes állapot is kialakulhat rövid időn belül.
Tipp: Ha gyógyszer bevételét követően röviddel torokviszketés, sápadtság, verejtékezés, mellkasi szorító érzés jelentkezik, hívjuk orvost. Ilyenkor a sürgősségi ellátás a legfontosabb, a későbbiekben azonban érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mellyel pontosan meghatározható, ha a gyógyszer okozta a panaszokat.

Savas reflux

A gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav irritálhatja a torkot is, emiatt is jelentkezhet viszkető érzés, torokkaparás, sőt torokgyulladás is gyakrabban fordulhat elő az érintettek körében. Mivel fekvő helyzetben a gyomorsav visszaáramlása is könnyebb, ezért intő jel lehet, ha reggelenként a hangunk rekedtes, torokfájásra, kaparó érzésre ébredünk.
Tipp: A túlzott gyomorsav termelődésre gyomorsav csökkentő készítményeket használhatunk, emellett érdemes az ágy fejvégi részének megemelésével és életmódváltással – túlsúly esetén fogyás, a dohányzás elhagyása - is segíteni állapotunk javulását.

Kiszáradás

A torok viszketését okozhatja a nyálkahártya kiszáradása is. Ez létrejöhet például autoimmun betegségek következtében, okozhatja gyógyszer mellékhatás is, de ennél gyakoribb, hogy túl kevés folyadékot fogyasztunk.
Tipp: Kiszáradásra utalhat a nap végén ránk törő extrém szomjúságérzés, gyakran csak így vesszük észre, hogy napközben egyszerűen elfelejtettünk inni. A száj- és ajakszárazság, kirepedezett szájszélek mellett a túl sötét, erő szagú vizelet is utalhat erre. Ha nincs meg a napi 2-2,5l folyadék, akkor érdemes először is ezt pótolni.

Az asztma krónikus betegség, nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a hörgőben zajló asztmás gyulladást és a betegség tüneteit kezelni lehet. A jól beállított kezeléshez a megfelelő gyógyszereken kívül a beteg tájékozottsága és a betegség megismerése is elengedhetetlen.

Mit jelent az asztma kontroll?

Az asztma kontroll röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy nem a betegség határozza meg az életünket, hanem mi tartjuk irányítás alatt azt. Aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a betegségéről, ismeri a tüneteit, azok kiváltó okait:
- az megelőzheti az asztmával járó nehézlégzés és köhögési rohamok kialakulását,
- jobban alszik,
- betegsége miatt nem hiányzik az iskolából vagy a munkahelyéről,
- panaszok nélkül végezhet fizikai aktivitást, sportolhat,
- az asztmája miatt nem igényel kórházi ellátást (erre súlyos asztmás roham sürgősségi ellátása kapcsán lehet szükség). Ahhoz pedig, hogy az asztma ne befolyásolja az életminőségünket, három dolgot lényeges ismerni és megvalósítani.

Ismerje fel az asztmás roham kezdeti jeleit!

Az asztmás rohamot az esetek többségében megelőzik enyhébb, akár más betegségekkel is könnyen összetéveszthető tünetek. Figyelmeztető jel például a fáradtság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése, a gyakori, illetve erősödő, rohamszerű köhögés. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy minden szokatlan tünetre figyeljünk, mert egyes rohamok bevezető tünetei különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy az előző esetben az elhúzódó, főként éjszaka jelentkező, száraz köhögés volt a vezető tünet, a következő roham előtt pedig egyáltalán nem, vagy csak alig jelentkezik ilyen jellegű panasz.

Tudja meg, mik a triggerek!

A triggerek, vagyis az asztmás tüneteket súlyosbító, akár rohamot is előidéző tényezők egyénenként eltérőek lehetnek. Általánosságban a következőkre figyeljünk: a dohányfüst mellett a légszennyezettség, az időjárás változásai (szeles, párás idő) mellett pollenek, háziállatok szőre, penész vagy poratka, sőt akár az erős érzelmek, stressz is rohamot időzhetnek elő vagy hatásukra rosszabbodhat a betegek állapota. Légúti megbetegedések asztmásoknál gyakran elhúzódóbban zajlanak, és fokozzák az asztma tüneteit.

Kövesse az asztma akció tervben leírtakat!

Jól beállított kezelés mellett is előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor az asztmás tünetek rosszabbodását, vagy roham kezdeti jeleit észleljük. Ilyenkor nagyon fontos, hogy kéznél legyen az asztma akció terv, amiben az ilyen esetekre összeállított teendők pontos listáját megtalálhatjuk. Ha ezeket észleljük, alkalmazzuk az asztma akció tervben, kezelőorvosunkkal előzetesen egyeztetett teendőket, a szükséges gyógyszereket. Ha emellett is vannak panaszok, soron kívüli szakorvosi kontroll szükséges.

A jól beállított kezeléshez félévente kontroll szükséges!

Dr. Potecz Györgyi hozzátette, hogy a szükség szerinti beavatkozások mellett ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását elkerüljük, a betegek állapota stabil, életminőségük jó legyen, fontos szerepe van az ún. fenntartó kezelésnek, amit a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, a rohamok megelőzése – szükséges módosítani, beállítani. Ezt követően az alapvető cél a minimálisan szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Ez azt jelenti, hogy tünetmentesség esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, mert ezzel ismét fellángolnak a tünetek. Ez nem azonnal, hanem sokszor hetekkel később alakulhat ki, ami a betegekben hamis reményeket tud kelteni a fenntartó kezelés folyamatos alkalmazását illetően. Alapesetben minden betegnek legalább félévente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton, ami az életminőség közös értékelésén kívül az asztma objektiv eltéréseit mutató légzésfunkciós vizsgálatot is tartalmazza. Az eredmények és a beteg beszámolója alapján ilyenkor van lehetőség módosítani a kezelést, ami kedvező esetben jelentheti a gyógyszerek csökkentését is.