Az asztma krónikus betegség, nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a hörgőben zajló asztmás gyulladást és a betegség tüneteit kezelni lehet. A jól beállított kezeléshez a megfelelő gyógyszereken kívül a beteg tájékozottsága és a betegség megismerése is elengedhetetlen.

Mit jelent az asztma kontroll?

Az asztma kontroll röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy nem a betegség határozza meg az életünket, hanem mi tartjuk irányítás alatt azt. Aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a betegségéről, ismeri a tüneteit, azok kiváltó okait:
- az megelőzheti az asztmával járó nehézlégzés és köhögési rohamok kialakulását,
- jobban alszik,
- betegsége miatt nem hiányzik az iskolából vagy a munkahelyéről,
- panaszok nélkül végezhet fizikai aktivitást, sportolhat,
- az asztmája miatt nem igényel kórházi ellátást (erre súlyos asztmás roham sürgősségi ellátása kapcsán lehet szükség). Ahhoz pedig, hogy az asztma ne befolyásolja az életminőségünket, három dolgot lényeges ismerni és megvalósítani.

Ismerje fel az asztmás roham kezdeti jeleit!

Az asztmás rohamot az esetek többségében megelőzik enyhébb, akár más betegségekkel is könnyen összetéveszthető tünetek. Figyelmeztető jel például a fáradtság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése, a gyakori, illetve erősödő, rohamszerű köhögés. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy minden szokatlan tünetre figyeljünk, mert egyes rohamok bevezető tünetei különbözőek lehetnek. Előfordulhat, hogy az előző esetben az elhúzódó, főként éjszaka jelentkező, száraz köhögés volt a vezető tünet, a következő roham előtt pedig egyáltalán nem, vagy csak alig jelentkezik ilyen jellegű panasz.

Tudja meg, mik a triggerek!

A triggerek, vagyis az asztmás tüneteket súlyosbító, akár rohamot is előidéző tényezők egyénenként eltérőek lehetnek. Általánosságban a következőkre figyeljünk: a dohányfüst mellett a légszennyezettség, az időjárás változásai (szeles, párás idő) mellett pollenek, háziállatok szőre, penész vagy poratka, sőt akár az erős érzelmek, stressz is rohamot időzhetnek elő vagy hatásukra rosszabbodhat a betegek állapota. Légúti megbetegedések asztmásoknál gyakran elhúzódóbban zajlanak, és fokozzák az asztma tüneteit.

Kövesse az asztma akció tervben leírtakat!

Jól beállított kezelés mellett is előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor az asztmás tünetek rosszabbodását, vagy roham kezdeti jeleit észleljük. Ilyenkor nagyon fontos, hogy kéznél legyen az asztma akció terv, amiben az ilyen esetekre összeállított teendők pontos listáját megtalálhatjuk. Ha ezeket észleljük, alkalmazzuk az asztma akció tervben, kezelőorvosunkkal előzetesen egyeztetett teendőket, a szükséges gyógyszereket. Ha emellett is vannak panaszok, soron kívüli szakorvosi kontroll szükséges.

A jól beállított kezeléshez félévente kontroll szükséges!

Dr. Potecz Györgyi hozzátette, hogy a szükség szerinti beavatkozások mellett ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását elkerüljük, a betegek állapota stabil, életminőségük jó legyen, fontos szerepe van az ún. fenntartó kezelésnek, amit a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, a rohamok megelőzése – szükséges módosítani, beállítani. Ezt követően az alapvető cél a minimálisan szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Ez azt jelenti, hogy tünetmentesség esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, mert ezzel ismét fellángolnak a tünetek. Ez nem azonnal, hanem sokszor hetekkel később alakulhat ki, ami a betegekben hamis reményeket tud kelteni a fenntartó kezelés folyamatos alkalmazását illetően. Alapesetben minden betegnek legalább félévente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton, ami az életminőség közös értékelésén kívül az asztma objektiv eltéréseit mutató légzésfunkciós vizsgálatot is tartalmazza. Az eredmények és a beteg beszámolója alapján ilyenkor van lehetőség módosítani a kezelést, ami kedvező esetben jelentheti a gyógyszerek csökkentését is.