Az allergiás tünetek előfordulásának gyakorisága évről-évre nő. A fejlett országokban a szénanátha, az ekcéma, csalánkiütés és asztma terjedésének hátterében a túlzott tisztaság áll.-állítja Dr. Guy Delespesse, a Universite de Montreal Általános Orvostudományi Karának professzora.

1980-ban a nyugati országok népességének mindössze 10 százaléka szenvedett allergiától. Napjainkban ez az arány 30 százalékra emelkedett.

Az allergiás tünetek megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés. Ezen kívül külső tényezők is előhívhatják a tüneteket. A légszennyezettség, a készételek fogyasztása, a dohányzás épp oly kockázati tényezőt jelent, mint a túlzott tisztaság.

Az allergiás és autoimmun megbetegedések előfordulása és a higiénia mértéke közt valójában fordított összefüggés áll fenn. Minél sterilebb környezetben él egy gyermek, annál nagyobb a veszélye, hogy élete során allergiás, vagy más immunrendszert érintő megbetegedések jelentkeznek nála.

Az immunrendszer fejlődésében kulcsfontosságú szerepet játszik egy, az emésztőrendszerben található baktérium, a probiotikum. Az emésztési folyamatokban való közreműködés mellett a baktérium arra is „megtanítja” az immunrendszert, hogyan reagáljon az idegen anyagokkal szemben.

A túlzott fertőtlenítés megóv ugyan bennünket a káros baktériumoktól, de egyben azt is megakadályozza, hogy szervezetünk hasznos mikroorganizmusokkal találkozzon. Ennek következtében az emésztőrendszerünk baktérium flórája nem lehet olyan gazdag és változatos, mint amilyenre szükségünk lenne.

A probiotikumok ezt a hiányt segítenek kiküszöbölni. Segítségükkel a bélflóra állapota jelentősen javítható. Ezt használhatjuk ki a hasmenéses állapotok kezelése során és egyre több vizsgálat igazolja az immunrendszert támogató, allergia ellen védő hatásukat is. A probiotikumokat várandósság időszakában fogyasztva a kismamák csökkenthetik a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.

Forrás: University of Montreal

Az allergia megelőzésének egyik eszköze lehet, ha sikerül meghatározni a probiotikus baktériumok pontos hatását a bélrendszer mikroorganizmusaira. Az utrechti egyetemen folyó kutatások célja az volt, hogy tanulmányozzák az egyes probiotikus baktériumok preventív hatását a magzatkorban lévő és a már megszületett, magas allergia-kockázattal rendelkező gyermekeknél.

Egy duplavak, véletlenszerű, és placebo-kontrollált vizsgálatsorozat kapcsán in-vitro kísérletekben kiválasztott probiotikus baktérium-mixtúrát adtak (Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium lactis, Lactococcus lactis) a magas rizikócsoportba tartozó magzatokkal terhes nőknek. Magas rizikócsoportnak a családban halmozódó allergiás betegségeket tekintették. A babák a megszületésük után még 12 hónapig kapták ezt a kiegészítést.

Eredményképpen a szülők beszámolóiból kiderült, hogy az első 3 hónap során jóval kevesebb ekcémás megbetegedés történt a kezelt, mint a placebót kapott csoportnál. A szülők által jelzett ekcéma összesített előfordulása egy- és kétéves korban is alacsonyabb volt a probiotikumokat fogyasztó gyerekeknél.

Összefoglalva elmondható, hogy a megválogatott probiotikus baktériumoknak jelentős megelőző hatása van a magas allergia-kockázattal rendelkező gyerekeknél, ami az első 2 évben fenntarthatónak tűnik. És mint előzetes tanulmányokból kiderül, az első három hónap során megszerzett védelem megalapozza az egész szóló preventív hatást.

Forrás: Allergy, European Journal of Allergy and Clinical Immunology