Az allergiás tünetek előfordulásának gyakorisága évről-évre nő. A fejlett országokban a szénanátha, az ekcéma, csalánkiütés és asztma terjedésének hátterében a túlzott tisztaság áll.-állítja Dr. Guy Delespesse, a Universite de Montreal Általános Orvostudományi Karának professzora.

1980-ban a nyugati országok népességének mindössze 10 százaléka szenvedett allergiától. Napjainkban ez az arány 30 százalékra emelkedett.

Az allergiás tünetek megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés. Ezen kívül külső tényezők is előhívhatják a tüneteket. A légszennyezettség, a készételek fogyasztása, a dohányzás épp oly kockázati tényezőt jelent, mint a túlzott tisztaság.

Az allergiás és autoimmun megbetegedések előfordulása és a higiénia mértéke közt valójában fordított összefüggés áll fenn. Minél sterilebb környezetben él egy gyermek, annál nagyobb a veszélye, hogy élete során allergiás, vagy más immunrendszert érintő megbetegedések jelentkeznek nála.

Az immunrendszer fejlődésében kulcsfontosságú szerepet játszik egy, az emésztőrendszerben található baktérium, a probiotikum. Az emésztési folyamatokban való közreműködés mellett a baktérium arra is „megtanítja” az immunrendszert, hogyan reagáljon az idegen anyagokkal szemben.

A túlzott fertőtlenítés megóv ugyan bennünket a káros baktériumoktól, de egyben azt is megakadályozza, hogy szervezetünk hasznos mikroorganizmusokkal találkozzon. Ennek következtében az emésztőrendszerünk baktérium flórája nem lehet olyan gazdag és változatos, mint amilyenre szükségünk lenne.

A probiotikumok ezt a hiányt segítenek kiküszöbölni. Segítségükkel a bélflóra állapota jelentősen javítható. Ezt használhatjuk ki a hasmenéses állapotok kezelése során és egyre több vizsgálat igazolja az immunrendszert támogató, allergia ellen védő hatásukat is. A probiotikumokat várandósság időszakában fogyasztva a kismamák csökkenthetik a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.

Forrás: University of Montreal