Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől – gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám sok esetben a tüneteik idővel mégsem javulnak. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ilyen a kevésbé ismert, alacsony-hisztamintartalmú étrend is segíthet.

Fejfájással gasztroenterológushoz?

A tartós fejfájás oka lehet neurológiai, hormonális probléma, de okozhatja ízületi elváltozás, vagy a váll-nyaki területen elhelyezkedő izmok merevsége, sőt a stressz is. A nemzetközi szakirodalmi adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy gyakrabban szenvednek fejfájástól azok, akiknek emésztőszervi panaszaik is vannak. Ilyen esetben tehát mindenképp érdemes arra is gondolni, hogy a fejfájás hátterében valamilyen gyomor- és bélrendszeri probléma áll.

Betegségek a fejfájással járó gyomor-bélrendszeri tünetek hátterében

A betegek tehát nem ok nélkül vélik úgy, hogy az elhúzódó fejfájásukon az étkezési szokásaik megváltoztatásával is segíthetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen betegség áll a fejfájás hátterében, ezek ugyanis eltérő diétát igényelnek. Ha valakinél a fejfájás mellett hasi panaszok – fájdalom, puffadás, hasmenés - is jelen vannak, akkor ezt okozhatja például cöliákia (lisztérzékenység), irritábilis bél szindróma, Crohn-betegség és hisztamin intolerancia is. Ezek a betegségek eltérő diétát igényelnek, tehát a kiváltó októl függően valakinél a gluténmentes, alacsony FOODMAP (rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok kerülése) vagy az alacsony-hisztamin tartalmú étrend fogja meghozni a várt javulást.

Ne a diéta legyen az első lépés!

A különböző betegségek tehát eltérő kezelést igényelnek és habár a felsorolt kórképek mindegyikénél kiemelten fontos a diéta a tünetmentesség eléréséhez, dr. Sárdi Krisztina senkinek sem tanácsolja, hogy diagnózis nélkül kezdjen étrendi változtatásokat bevezetni. Ha valaki hónapok óta gluténmentesen étkezik, de a panaszai mégsem múlnak, akkor álnegatív eredményt kaphatunk, mivel a szervezetében ez idő alatt már lecsökkent a cöliákiát mutató ellenanyag termelése. Diagnózis nélkül diétát kezdeni azonban nem csak emiatt nem javasolt. Ezek az étrendek teljesen eltérőek, az egyikben csak a glutént nem lehet fogyasztani, a low FODMAP esetében a glutén mellett kerülendők a ma népszerű édesítőszerek, a cukoralkoholok is, és csak laktózmentes, vagy növényi tejtermékek fogyaszthatók. Javulást pedig csak abban az esetben fogunk tapasztalni, ha pontosan tartjuk a diétát.

Amikor az alacsony-hisztamintartalmú étrend segít

Alacsony-hisztamintartalmú étrend esetén meg kell tanulnunk, hogy milyen ételek tartalmaznak nagy mennyiségben hisztamint és azokat kell elkerülnünk. Gyanúra ad okot, ha a töltött káposztától kipirul az arcunk, a diós süteménytől, csokoládétól, érlelt sajtoktól fáj a fejünk, kávé, bor vagy pezsgő után orrfolyás, bőrviszketés lép fel. A felsorolt tüneteket hisztamin intoleranciaokozhatja, mely kilégzéses teszttel vizsgálható és alacsony-hisztamintartalmú étrenddel kezelhető. Szükség esetén enzimpótlásra - DAO-enzim - is van lehetőség, tabletta formájában. A diéta hatására egy hónap alatt észrevehető javulás szokott bekövetkezni.

A cöliákia, vagy közismert nevén lisztérzékenység egy autoimmun betegség, diagnosztizálása során fontos szerepe van a vérvizsgálattal kimutatott szöveti transzglutamináz IgA antitest értékének is. Több otthon végezhető gyorsteszt is ennek eredménye alapján ad pozitív, vagy negatív eredményt, ám ez néhány esetben félrevezető is lehet.

Mi az IgA?

A szöveti transzglutamináz IgA egy ellenanyag, mely jellemzően cöliákiában termelődik. A cöliákia ugyanis egy autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját magát támadja meg. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a szöveti transzglutamináz IgA értékének emelkedése ezt az autoimmun folyamatot jelzi. A genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Mikor adhat téves diagnózist az alacsony IgA érték?

Alapesetben tehát a cöliákia diagnózisa esetén a szöveti transzlgutamináz IgA értéke megemelkedik, adódhatnak azonban olyan körülmények, melyek következtében ez az érték nem magasabb. Ennek több oka is lehet:
- egyéntől függően előfordulhat szelektív IgA hiány, ilyenkor a tünetek ellenére is alacsony lesz a vizsgálati értéke.
- ha gluténmentes diétát követően kerül sor a vizsgálat elvégzésére.
A cöliákia egyetlen kezelési módja a gluténmentes diéta, melyet egy életen át tartani kell. A diagnózis megállapítása után a helyesen összeállított diétával a tünetek rendszerint hetek-hónapok alatt elmúlnak, a laborértékek pedig átlagosan 6 hónap elteltével már normál értékeket jeleznek. Ha tehát a szöveti transzglutamináz IgA szint meghatározására gluténmentes diétát követően kerül sor, akkor fals negatív eredmény születhet.

Hasi panaszokat, puffadást, hasmenést vagy székrekedést más ételallergia vagy ételintolerancia, és több gyomor- és bélrendszeri betegség is okozhat. Mivel ezek teljesen eltérő diétát és kezelést igényelnek, ezért nagyon fontos a tünetek pontos kiváltó okát meghatározni, mielőtt valaki diétázni kezd.

A vékonybél biopszia szerepe a diagnózisban

Ha a cöliákiára jellemző ellenanyagok vérvizsgálata pozitív eredményt mutat, akkor gyomortükrözés vizsgálatot kell végezni, melynek során vékonybél biopszia történik. Ennek eredménye alapján mondhatjuk ki a cöliákia diagnózisát. Normál laboreredmények sem zárják ki minden esetben a cöliákia diagnózisát. Ha a beteg panaszai, tünetei erősen felvetik a cöliákiát, akkor negatív véreredmény esetén is elvégezzük a vékonybél biopsziát – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Cöliákiában a vékonybélbolyhok károsodnak, a boholykárosodás súlyossági foka is meghatározásra kerül a bélből vett minta szövettani elemzésekor.

A tejallergia egyike a leggyakoribb gyermekkori allergiáknak. A gyerekek többsége a harmadik születésnap környékére kinövi a betegséget, ám az addig tartó időszakban sok kérdés felvetődik a szülőkben. Ezekről beszélgettünk Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával.

Anya diétázik, vagy tápszert cserélünk

Tejallergia tápszeres csecsemőknél és anyatejes babáknál egyaránt előfordulhat, utóbbi esetben az anyatejjel átjutó tejfehérje okozza a panaszokat. A tejallergiára jellegzetes tünetek - hasfájás, puffadás, véres széklet, hasmenés, kiütések, ekcéma - hívják fel a figyelmet. A felsorolt panaszokkal gyermek gasztroenterológus foglalkozik, ő állapítja meg a diagnózist. Amennyiben bebizonyosodik a tejallergia, tápszeres babáknál a tápszer cseréjével (ún. speciális gyógyászati célra szánt tápszer adásával), anyatejes csecsemőnél az anya tejmentes diétájával tudjuk kezelni a tüneteket.

A tápszerek minden szükséges tápanyagot biztosítanak a fejlődéshez

A tápszert életkor szerint adagoljuk, a már nem anyatejes kicsiknél, egy éves korig naponta fél litert javasolt elfogyasztaniuk, ezzel biztosítani lehet minden szükséges tápanyagot, fehérjét és vitaminokat, ami ebben az életkorban a fejlődéshez szükséges. „A tápszerekből több típus is létezik, ezek nemcsak nevükben, de ízükben is kicsit eltérőek, így az a tapasztalat, hogy idővel mindenki megtalálja a gyermeke számára megfelelőt. Egy éves kor után szoktuk javasolni, ha a kicsi nem fogyasztja szívesen a tápszert, próbáljuk meg vaníliával, karobporral vagy fahéjjal ízesíteni.”

Növényi tejek: inkább csak főzéshez

A növényi tejek közül gyermekek számára leginkább a zabtej, illetve zabtejszín javasolható, ám mivel ezek tápértéke alacsonyabb, mint a tápszereknek, inkább csak sütéshez-főzéshez ajánljuk. A szójatejet viszont egyáltalán nem javasoljuk ebben az életkorban, mivel a tejhez hasonlóan erős allergén, emellett növényi hormonokat tartalmaz, amelyek megzavarhatják a fejlődést.

Iránytű a tejmentes élet útvesztőjében

Az első találkozás alkalmával általában megbeszélünk mindent, amit a gyermek adott életkorának megfelelő táplálkozásról tudni kell. Anyatejes baba estében is sok kérdés adódik, hiszen ilyenkor az anyának kell tejmentesen étkeznie. Megbeszéljük, hogyan lehet a főzési szokásokat átalakítani praktikusan annak érdekében, hogy a szoptatás ideje alatt ne jelentsen sem időben, sem anyagilag nagy megterhelést a tejmentes étkezés. Beszélünk a készételekről is: mire figyeljünk a csomagoláson, milyen termékekben – például pékárukban, kekszekben, felvágottakban – fordulhat elő tejszármazék és ezeket milyen néven találjuk meg.

Keresztallergiák és felmerülő kérdések

Az első találkozáson kapott tanácsok jó alapot jelentenek az elinduláshoz, ám a későbbiekben több kérdés, probléma adódhat. Tejallergia esetén gyakori például a keresztallergia: a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, a citrusfélék és a tojás fogyasztása is. Bármilyen tünet merül fel, táplálkozási napló vezetését szoktam kérni a szülőktől – magyarázza Sasvári-Szekeres Anita. Ebben felírják az egyes étkezésekre fogyasztott ételeket, és azt, hogy jelentkezett-e bármilyen tünet utána. Néhány hét alatt így jó eséllyel be tudjuk azonosítani, hogy milyen összetevők okoznak panaszt, megbeszéljük, hogy mivel tudjuk helyettesíteni, így elkerülhetjük a felesleges diétás korlátozásokat is.

Mi történik, ha 3 éves korára nem növi ki a tejallergiát?

A diétát egészen a tünetek megszűnéséig tartani kell. Ennek megállapítására a gyermek gasztroenterológus javaslatára, az általa megadott időpontban és módon vissza kell majd vezetni a tejet a gyermek étrendjébe és figyelni, hogy jelentkeznek-e a tünetek. Egyénenként változó, hogy hogyan reagálnak a gyerekek, de 3 éves korukra 80 százalékuknál általában megszűnnek a tünetek. Ha mégsem növi ki erre az időre a tejallergiát, akkor megbeszéljük az életkornak megfelelő további diétás tervet – kalcium és fehérje pótlás -, mert a tejmentes étkezést folytatni kell. A speciális tápszer felírására a gyermek 6 éves koráig van lehetőség, ha szívesen fogyasztja, akkor ezt figyelembe véve alakítjuk ki az étkezését.