Senki nem születik allergiásnak

Az allergiások csak a hajlamot öröklik, a születés pillanatában még senkiről sem lehet megmondani, hogy ha a későbbiekben jelentkezik is nála ez a betegség, az pontosan milyen formában történik majd. Egy allergiás szülő is növeli a kockázatot, ám kettő esetében (más tényezőktől : környezet- szennyezettségtől, életmódtól is függően) akár 80 százalék körüli is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél megjelennek a tünetek – magyarázza Nékám professzor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a parlagfű allergiás szülő gyereke is a parlagfűre lesz allergiás. Az allergiás hajlamból kialakulhat csecsemőkorban ételallergia, ekcémás bőr, a későbbiekben légúti allergia is, ezt előre nem tudjuk megjósolni, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan mikor fognak jelentkezni az első tünetek.

Rovarméreg allergia: bármilyen életkorban kialakulhat

Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés, vagy földi mogyoró fogyasztás következtében. Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés : egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Minél több a csípés, annál valószínűbb az allergia?

A folyóiratban közölt eset szerint a spanyol hölgy ún. apiterápiás kezelésre járt, vagyis megadott időközönként méhek csípésével kezelték. A méhek mérgének terápiás célú felhasználása – elsősorban az immunrendszer működésével összefüggő betegségek kezelésére - egészen az ókorig nyúlik vissza, ám hatását a mai napig sokan vitatják. Egy, az apiterápia káros hatásait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a hölgynél a kezelés során kialakulhatott bizonyos természetes ellenállás a méreganyaggal szemben, Nékám professzor azonban hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban! Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.

Milyen tünetekkel jelentkezik az anafilaxia?

Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető. A tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.

Mit tegyen, ha méhcsípés után rosszul érzi magát?

A tünetek észlelésekor hívjunk mentőt vagy orvost. Kizárólag szakszerű segítség képes megelőzni az életveszélyes tünetek kialakulását, illetve megfelelően ellátni a beteget. Amíg megérkezik a segítség, maradjunk a beteg mellett, de ne itassuk, vagy kínáljuk semmivel. Ne adjunk neki kalciumot sem, nem fog segíteni a duzzanat, viszketés csillapításában. Épp ellenkezőleg, hatására tovább csökken a beteg vérnyomása, így még rosszabb állapotba kerülhet. Antihisztamin és szteroid készítményeket se adjunk a helyszínen, mert hatásuk kialakulásához az a néhány perc, ami alatt az érintett személy sorsa eldőlhet, kevés.
Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás első, sokszor egyetlen lehetősége: amennyiben elérhető, adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum (még) nem alakult ki – magyarázza Nékám professzor. Ez segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását, de nem helyettesíti a beteg orvosi ellátását, mentőt tehát ez esetben is hívni kell, hogy a beteget mielőbb sürgősségi ellátásba juttassa. Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen (legtöbbször ez a helyzet), azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegő befújást, amit remélhetően egyre többen sajátítottak, sajátítanak el. Ezt a telefonos segítség hívás után akkor is el kell kezdeni, ha nem áll további segítség rendelkezésre.

Életmentő anafilaxia esetén: az önbelövő adrenalin injekció

„Jelenlegi irányelvünk szerint kötelező felajánlani az önbelövő adrenalin injekció felírásával beszerzésének lehetőségét azoknak a betegeknek, akik anafilaxiát már elszenvedtek. A betegnek ezután ezt mindig magánál kell hordania.” A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy ha olyan, korábban már diagnosztizált beteggel vagyunk, akinél az anafilaxia tüneteit tapasztaljuk, akkor kérdezzünk rá az adrenalin injekcióra is, aminek a közelben, a táskájában, kabátjában kell lennie. Az önbelövő injekciót mélyen a combizomzatba kell beadni, a hatását ugyanis kizárólag így tudja maximálisan kifejteni. Kevéssé ismert, de annál fontosabb tudnivaló, hogy az öninjekció működésbe lépését követően a tűt csak 8–10 másodperc után (!) szabad kihúzni. Ne feledjük, hogy orvosi segítségre ezt követően is szükség van. A beteg állapotától függően további beavatkozásokra – például folyadék pótlásra, oxigén adására – lehet szükség, illetve a fenti tünetek átmeneti javulás után ismét jelentkezhetnek.

Asztmás tünetek kisgyermekkorban

5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás jellegű hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, a gyermek tüneteinek rendszeres megfigyelését, követését igényli, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”. A jellegzetes asztmás tünetek - izgatott köhögés, a sípoló- és nehezített légzés - sokszor jelentkeznek ebben az időszakban, óvodás és még a kisiskolás kor környékén is. A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

Allergia vagy nátha?

Nemcsak az allergiások számának folyamatos emelkedése, de a betegség egyre fiatalabb korban történő megjelenése is jellemző napjainkban. Légúti allergia tüneteivel akár már 3-4 éves korban is találkozhatunk. A szezonális allergia jele lehet, ha a gyermek az év egy adott időszakában tüsszög, orrfolyás, orr- és szemviszketés, orrdugulás jelentkezik nála. Fontos, hogy a tüneteket ne keverjük össze a tavaszi időszakban gyakran jelentkező náthával, melynek tünetei általában egy hét alatt elmúlnak, a pollenallergia azonban kezelés nélkül addig panaszokat fog okozni, amíg az allergén növény pollenje ott van a levegőben.

Ha a kettő együtt jár

Allergiás asztma esetén az asztmánál korábban felsoroltak mellett a pollenek is provokáló tényezők és rontják a beteg állapotát. Ilyen esetben a szénanáthát és az asztmát is kezelni kell. Dr. Somogyi Éva arra is felhívja a figyelmet, hogy asztma a nem megfelelően kezelt, nem diagnosztizált allergia szövődményeként is jelentkezhet, ezért is nagyon fontos felismerni a kezdeti tüneteket és orvoshoz fordulni.

A tünetek kivizsgálása

Amikor felmerül az asztma vagy allergia gyanúja, akkor különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, szükség esetén, más betegség elkülönítése érdekében mellkas röntgen – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők. Az allergiavizsgálat 2 év alatti gyermekek esetében, vagy pollenszezonban kortól függetlenül is vérvizsgálat útján és nem alkaros bőrteszttel, Prick teszttel történik. Az eredmények birtokában a kezelőorvos megállapítja a diagnózist és összeállítja a személyre szabott kezelési tervet.

Asztma és allergia kezelése gyermekkorban

Asztma esetén a légutak gyulladását gátló inhalációs szteroidok hatékonyan enyhítik a tüneteket. Ezeket gyermekkorban is biztonsággal lehet alkalmazni, segítségükkel a kis betegeknél teljes tünetmentességet tudunk elérni – magyarázza dr. Somogyi Éva. Allergia esetén az antihisztamin tartalmú gyógyszerek és szteroid orrspray mellett érdemes megfontolni az allergén immunterápiát is, mely már gyermekkorban is végezhető. Segítségével a három-öt éves kezelést követően akár 10-12 éves tünetmentes időszakot lehet elérni, emellett kutatások igazolják azt is, hogy ma ez az egyetlen olyan kezelési mód, amely képes megelőzni az allergia szövődményeként megjelenő asztma kialakulását is.