Nemrégiben láttak napvilágot azok a kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések kockázatát. A tudósok felbecsülték a klóros uszodavíz hatását a bronchiolitis (az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedése gyermekkorban) kialakulására és későbbi következményeire nézve.

30 óvodából 430 gyereket vizsgáltak, akinél 5,7 év volt átlagéletkor és 47 % a lány. A szülőkkel előzőleg kitöltettek egy kérdőívet a gyerek kórtörténetéről, az úszási szokásaikról és a lehetséges súlyosbító tényezőkről.

Az eredmények a következőképp alakultak: A fedett vagy nyílt klóros uszodai vízben történő edzések kétéves kor alatt összefüggésbe hozhatók a bronchiolitis nagyobb kockázatával. Az edzések száma természetesen egyenesen arányos a rizikó arányával. Az összefüggés még akkor is nyilvánvaló volt, ha más rizikótényezőket kizártak. Azok közt a gyerekek közt, akiknek szülei nem szenvedtek atópiás betegségekben és óvodába sem jártak (tehát számos rizikótényezőtől mentesültek), 4.45-szeresére nőtt a bronchiolitis kialakulásának esélye, amennyiben a gyermekkoruk során 20 óránál többet töltöttek klóros vízben. Azoknak a gyerekeknek pedig, akiknél kialakult a bronchiolitis, később, a gyermekkoruk során jóval nagyobb az esélyük az asztmára és a légzőrendszeri allergiákra.

Vagyis a kora gyermekkorban klóros vízben töltött idő nagymértékben meghatározza a bronchiolitis és az ezzel összefüggésbe hozható asztma és allergia kialakulásának valószínűségét.

Forrás: Eur Respir J 2010, doi:10.1183/09031936.00118009, January 14, 2010

Évről-évre egyre több gyermeknél diagnosztizálnak asztmás betegséget. A légutak krónikus gyulladása sok esetben megnehezíti a megfelelő sportág megválasztását a gyermekek és felnőttek számára egyaránt.Az eddigi ismeretek alapján az úszás más sportágakkal szemben kevésbé valószínű, hogy asztmás rohamot provokál, még a nem megfelelően kontrollált asztma esetében sem. A betegek állapotára gyakorolt pozitív hatásáról azonban nem állt rendelkezésre adat.

A Taipei Orvosi Egyetem munkatársai kutatásukban egy 6 hetes úszás-tréning hatását vizsgálták asztmás gyermekek közreműködésével. A résztvevőket két, 15 fős csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai 6 héten át rendszeresen végeztek úszás edzéseket.

A vizsgálat végén, 6 hét elteltével összehasonlították csúcskiáramlási érték és légzésfunkciós eredményeiket a kontroll csoportba tartozó gyermekekével. Megfigyelték, hogy a rendszeres úszás végző csoport tagjainak nem csak a vizsgálati eredményei javultak, de az asztma súlyossága is jelentősen csökkent.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a rendszeres úszás hatására javul az asztmás gyermekek állapota, így hatásos gyógyszermentes terápiás módként alkalmazható gyermekek és felnőttek esetében egyaránt.

Forrás: Respirology, 2009. 08.