A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az Asztma Világnapot. A világnap azóta is minden évben, május első keddjén az asztma kezelését, tüneteit és a betegség jobb megismerését állítja fókuszba. Ebből az alkalomból dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével olyan tényezőkre hívjuk fel a figyelmet, melyek jól beállított kezelés mellett is befolyásolhatják az asztmás tüneteket. Fontos ezekre is odafigyelni, hogy megelőzzük a roham kialakulását.

Hideg, párás levegő és kánikula

Az asztmában szenvedők gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról – magyarázza . A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre, de a nyári hónapokban is súlyosbodhat az asztma. Ilyenkor megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Nyári kánikula idején pedig a talajközeli ózon magas koncentrációja hat károsan a légzőrendszerre, ami súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.

A mediterrán diéta segíthet?

Az American Journal of Clinical Nutrition korábbi számában közölt kutatás szerint az antioxidánsokban gazdag étrend – melynek kiváló forrásai a spenót, brokkoli, eper és paradicsom – javíthat az asztmás tüneteken. A vizsgálatban azoknál a résztvevőknél figyeltek meg jelentős javulást, akik naponta öt alkalommal fogyasztottak zöldséget és két alkalommal gyümölcsöket. A dél-karolinai Allergic Disease and Asthma Center orvosa, dr. Neil Kao pedig gyulladáscsökkentő étrendet javasol asztmás betegeinek. A mediterrán diéta alapjait követő étrend zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztásán alapul. Az ajánlással kapcsolatban dr. Potecz Györgyi arra figyelmeztet, hogy a paradicsom, eper sok allergiásnál keresztallergén, ami fokozza a tüneteket, ezért ennek figyelembevételével csak az fogyassza, akinek nincs ilyen keresztallergiája!

Maradjon aktív!

A rendszeres testmozgás még akkor is javasolt, ha valakinél fizikai terhelésre rosszabbodnak az asztmás tünetek. Dr. Potecz Györgyi szerint ilyenkor nem a mozgás feladása a megoldás, hanem a kezelést kell úgy átalakítani, hogy mellette tünetmentesen lehessen sportolni. A mozgás megkezdése előtt tehát először mindenképp keressük fel kezelőorvosunkat! Megfelelő kezelés mellett, a mozgást a Thorax folyóiratban korábban megjelent vizsgálat szerint sem érdemes feladni. 12 hét rendszeres, mérsékelt testmozgást követően a résztvevők állapota sokat javult, kezdetben a mozgás során erősödő tüneteik intenzitása egyre csökkent. Ráadásként pedig testsúlyuk is csökkent, ami azért is előnyös, mivel az elhízás is ront az asztmás betegek állapotán.

Ne stresszeljen!

Kutatások igazolják, hogy stressz hatására az asztmás tünetek rosszabbodnak, megnő a rohamok előfordulása, illetve több gyógyszer szedésére lehet szükség. Az asztmás betegeknek a stresszcsökkentő technikák elsajátítása ezért nagyon fontos, ezek során megtanulják az izmaikat tudatosan ellazítani, ezáltal képesek stresszes helyzetben is megelőzni a roham kialakulását.

Mi okozza a tüneteket?

Az ekcémás bőr szerkezete eltér a normál bőrhöz képest. Bizonyos szerkezeti fehérjék vagy lipidek nem megfelelő termelése vagy lebomlása miatt a bőr védekező képessége megváltozik, a bőr kiszárad. Ez a megváltozott bőrszerkezet krónikus gyulladást eredményez, emellett a bőrfertőzésekre is fokozódhat a hajlam. Az atópiás dermatitis vagy más néven atópiás ekcéma világszerte a gyermekek 20%-át a felnőttek 1-3%-át érintő bőrbetegség.

Ekcéma és allergia kéz a kézben jár?

Az ekcémás betegek viszonylag nagy részénél specifikus allergia mutatható ki inhalatív allergénekkel: pl háziporatka, penészgomba, állati hámszövetek (kutya, macska) vagy különböző pollenekkel (pl. fa, fűfélék, gyomok) szemben. Ilyen esetekben tavasszal-nyáron a pollen expozíció súlyosbíthatja az atópiás ekcémát, főleg a ruházattal nem fedett bőrterületek (pl arc, szemhéjak, nyak, alkar vagy lábszár) érintettek.

Igazolt pollenallergia esetén nagyon fontos az adott allergén lehetőség szerinti kerülése illetve az adott hónapokban a pollenallergiák megfelelő kezelése. Ennek hiányában a télen megjelenő bőrszárazság nyáron sem szűnik meg, sőt az ekcémás tünetek a pollenszezonban tovább erősödnek.

Diétázni érdemes?

Atópiás ekcémában csak olyan esetben javasolt specifikus diéta tartása, ha az ételallergia fennállása megfelelő allergiavizsgálatokkal és ételprovokációval igazolt. Klinikai vizsgálatok alapján nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy tej- vagy tojásmentes diéta alkalmazása általánosságban előnyös lehet minden ekcémás beteg számára, emiatt ilyen étrend bevezetése kivizsgálás nélkül nem javasolt.

Amennyiben a betegnek az atópiás bőrszárazságon kívül étel-intolerancia betegsége is van (pl. igazolt laktóz érzékenység, hisztamin intolerancia), vagy autoimmun cöliákia betegség (lisztérzékenység) is fennáll, akkor ezeknek a diagnózisoknak megfelelő étrend tartása szükséges.

Szénanáthás betegek esetén az allergén pollenhez kapcsolható élelmiszer-keresztallergia fokozhatja az ekcémát: például nyírfapollen allergiás betegnél alma fogyasztása, vagy parlagfű allergiás betegnél dinnye vagy paradicsom fogyasztása ronthatja a bőrtüneteket. Ezekben az esetekben az adott zöldségek, gyümölcsök kerülése javasolt.

Alternatív gyógymódok, kiegészítő diéták?

Egyre nagyobb az érdeklődés az ekcémák kezelésében az úgynevezett alternatív gyógyászat és speciális étrendek iránt. Ilyen például a többszörösen telítetlen zsírsavakkal (pl. omega 3 zsírsavak) történő kiegészítő kezelés, ahol a leggyakrabban halolaj, olívaolaj vagy magolajokat alkalmaznak. Összehasonlító klinikai vizsgálatokban a bőrtünetek javulását írták le ugyan, de egyetlen vizsgálat sem mutatott szignifikáns különbséget az így kezelt betegek és a kontrollcsoport között.

A homeopátia vagy a fitoterápia (gyógynövények alkalmazása) esetén sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, amely alátámasztaná ezen terápiák alkalmazását atópiás ekcémában.

A szakmai ajánlások arra is felhívják a figyelmet, hogy az alternatív gyógymódok nem mentesek a mellékhatásoktól: a szükségtelen diétás megszorítások alultápláltsághoz vezethetnek. A növényi vagy állati eredetű szerves anyagokat tartalmazó kezelések pedig toxikus vagy allergiás reakciókkal társulhatnak.

A legfontosabb a hidratálás!

Az atópiás ekcéma egyik vezető tünete a száraz bőr, ezért a bőr megfelelő hidratálása a kezelés elengedhetetlen lépése. Ebben nagy szerepe van a tisztálkodásnak, lehetőleg rövid (5 perces) tusolást válasszunk és nem irritáló mosakodó krémeket