Habár a nevük nagyon hasonló és mindkét vizsgálat hidrogén-kilégzési teszttel történik, eltérő betegségeket diagnosztizálhathatunk a segítségükkel. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmagyarázza a laktóz és a laktulóz vizsgálat közti különbségeket.

Laktóz vagy laktulóz?

A laktóz és a laktulóz egyaránt diszacharid. Míg a laktóz, vagyis a tejcukor lebontása a vékonybélben történik a laktáz enzim segítségével, addig a laktulózt a vékonybélben lévő enzimek nem tudják lebontani, csak a vastagbélben élő baktériumok képesek átalakítani. A tejcukor minden – nem laktózmentes – állati tejtermékben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a tejben, tejszínben, tejfölben, joghurtban.

Laktózintolerancia vagy kontaminált vékonybél szindróma?

Laktózintolerancia esetén a beteg laktáz enzimtermelése lecsökken, emiatt nem tudja tökéletesen megemészteni az elfogyasztott tejcukrot. A laktulózzal végzett hidrogén-kilégzéses tesztre azonban akkor kerül sor, ha a betegnél felmerül a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) lehetősége. Ebben az esetben a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek.

Puffadás, hasmenés, hasfájás

SIBO esetén a rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés a panasz. A betegség hosszabb fennállásakor a nem kielégítő felszívódás miatt B12 vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet. A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától, illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Mikor kell laktulózt használni a vizsgálathoz?

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, akkor laktulóz hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 perc. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

Mikor van szükség laktózzal végzett hidrogén-kilégzési tesztre?

Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.

Javában tart a grillszezon, a nyárias időben szívesen sütögetünk a szabadban. A legtöbben grillezett húsokat, halakat készítenek, ám hisztamin intolerancia esetén ezek fogyasztása – mind a húsok, mint pedig a fűszerek miatt – gondot okozhat. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondja, hogy mire figyeljünk.

A hisztamin intoleranciások diétája

Hisztamin intolerancia esetén a szervezet nem képes megfelelően lebontani a felszabaduló és/vagy szervezetbe jutó hisztamint. Ennek oka a hisztamin lebontásáért felelős DAO enzim csökkent termelődése. A hisztamin intolerancia diétával (és alkalmanként enzimpótlással) kezelhető. A diéta igen összetett, több élelmiszer – többek közt bizonyos gabonafélék, tejtermékek, zöldségek, húsok, halfélék, italok - kizárására is szükség lehet.

Halak az étlapon

A húsok és a halak beszerzése során a legfontosabb, hogy minél frissebb árut vásároljunk, ugyanis ami sokat állt, abban felszaporodhat a hisztamin. Mivel a halak igen romlandók (a magas fehérjetartalom miatt), még könnyebben keletkezik bennük hisztamin, így ha csak 1-2 órát állt, az is problémás lehet; illetve ha szabad levegőn tárolják, a baktériumok is előbb kezdik el bontani, előbb keletkezik bennük hisztamin. Halakat ezért inkább frissen fagyasztott, vákuumcsomagolt formában vásároljunk, a fagyasztóládából az alul lévőket (kevésbé kiolvadtakat) válasszuk. De a frissen, szemünk láttára kihorgászott hallal sem lövünk mellé. Hazaszállítás, további tárolás során ügyeljünk rá, hogy minél kevesebbet álljon a szatyorban, kocsiban, konyhapulton.
Fontos! Halak közül hisztaminérzékenység esetén kerülni kell a füstölt halakat, rákok, kagylók és egyéb tengeri gerinctelenek, valamint a halkészítmények (pl. pástétomok) fogyasztását!

Húsfogyasztás hisztaminérzékenységben

Akár friss, akár fagyasztott húst vásárolunk, az üzletben először a szárazárut vegyük meg, a hűtő- és fagyasztópultban kapható termékekből kerüljön utoljára a kosárba! A fagyasztott termékek közül, csak úgy, mint a halak esetében, a hűtőpult alján lévő csomagokból válogassunk! Ha nem fagyasztott húst veszünk, akkor vákuumcsomagolt termékeket válasszunk. A hűtőpultos, csomagolatlan termékek ki tudja, mióta állnak ott, illetve az „állás” következtében a különböző baktériumok, gombák jócskán elszaporodhatnak a hús felületén, melyek szintén növelik a hisztamintartalmat. Otthon mielőbb tegyük a hűtőbe/fagyasztóba! A hűtőben maximum 1 napot álljon, majd készítsük és fogyasszuk is el! Érdemes olajos pácban „áztatni” a húsokat – az olaj védőrétegként megakadályozza, hogy a levegővel (és mikrobákkal) érintkezzen a hús felülete!
Fontos! Húsok közül kerülni kell a pácolt, szárított, füstölt (felvágottak, kolbászfélék, krémek és pástétomok) húskészítményeket és az előre darált húst!

Mivel fűszerezzünk?

A bolti, adalékanyaggal, tartósítószerrel teli fűszerkeverékek, húsleveskockák és a mindezeket tartalmazó konzervek, készételek egyértelműen tiltólistásak hisztaminszegény étrendben. A „natúr”, „mono” fűszerek változatos felhasználása, kombinálása az egyes húsféleségekkel sok lehetőséget nyújt a kísérletezésre. Baromfihús mellé ajánlható: kakukkfű, tárkony, bazsalikom, zsálya, szerecsendió, fahéj*.
Sertéshúshoz jó választás: köménymag, babérlevél, curry, lestyán, petrezselyem.
Marhahúshoz: boróka, szurokfű, rozmaring, bors, kakukkfű.
A vadhúsok (természetesen a kevésbé érleltek) ízéhez passzol: koriander, szegfűszeg*, szerecsendió, koriander.
A chilivel, paprikával, pirospaprikával, mustárral, magas illóolaj-tartalmú hagymafélékkel vigyázni kell, de sokak számára kis mennyiségben még ezek is megengedettek.
*A fahéj, szegfűszeg kis mennyiségben használható hisztaminszegény étrendben, de erős allergizáló hatásuk miatt bizonyos esetekben tüneteket válthat ki.

Csak a személyre szabott diéta hatásos

Szarka Dorottya elmondta, hogy az érintetteknél egyéni tolerancia függvényében van szükség csökkentett hisztamin tartalmú, vagy hisztamin mentes étkezésre. Nincs olyan étrend, amely hisztamin intolerancia esetén mindenkinél egyformán beválna, hiszen az egyes ételekre adott reakció függ attól, hogy milyen mértékben csökkent a hisztamin lebontó enzim termelődése a szervezetben – akinél kevésbé, enyhébb, akinél jobban, ő erősebb tünetekre számíthat ugyanazon hisztamin tartalmú étel elfogyasztása után – de befolyásolhatja a stressz és a hormonális állapot is. Érdemes ezért dietetikussal konzultálni, hogy az étrend – amellett, hogy megszűnnek a tüneteink -megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazza a szervezet számára szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Továbbá a szakember hasznos vásárlási, konyhatechnológiai praktikákkal is segíteni tudja a hisztamin-intoleranciával küzdők mindennapjait.

A bőrön időnként megjelenő kiütéseknek számtalan oka lehet, nem véletlen, hogy ez a leggyakoribb panasz, amivel bőrgyógyászhoz fordulunk. Szerencsére ma már rendelkezésre áll egy olyan komplex vizsgálat, melynek segítségével rövid időn belül meghatározható a tüneteket kiváltó ok.

Nyáron a klór miatt is sokan szenvednek

Nem valódi allergiáról, hanem fokozott érzékenységről – ún. irritatív ekcéma - van szó, ez okozza, hogy a vízben fürdőzés hatására az érintetteknél ekcémaszerű tünetek jelennek meg – magyarázza dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa. A tünetek az érintkezés helyén jelentkeznek, vörös, viszkető, nedvező hólyagocskák, duzzanat formájában.

Tusfürdők, krémek és fűszerek

Akár elfogyasztva, akár a bőrrel érintkezve bizonyos gyógy- és fűszernövények allergiás tüneteket is okozhatnak. Elfogyasztva, leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, bors és fűszerpaprika gyomor-és bélrendszeri tüneteket okoz, de bőrkiütés is jelentkezhet az arra érzékenyeknél. A kozmetikumokban illatanyagként alkalmazott gyógy- és fűszernövények csalánkiütést, ekcémát is előidézhetnek.

Lisztérzékenységet is jelezhetnek a bőrtünetek!

A DHD (dermatitis herpetiformis) nevű betegség jele is lehet, ha az erősen viszkető, apró hólyagos kiütések elsősorban a végtagokon, könyök, térdek és a fenék területén jelennek meg csoportosan, eltűnnek, majd időről-időre visszatérnek. A DHD mellett a betegeknél sokszor tünetmentesen zajlik a bélbolyhok pusztulását okozó lisztérzékenység (másnéven cöliákia). Amennyiben ezt vizsgálatok is igazolják, a bőrtünetek kezeléséhez gluténmentes étrend betartása szükséges.

Mosópor, öblítő is okozhatja

A mosószerek, öblítők is okozhatnak allergiás tüneteket. Egyes készítmények 10-15 féle összetevőből is állhatnak, - a foltok eltávolítását enzimek végzik, a ruhák puhaságáért a celluláz, fehérségükért a szerves peroxid vegyületek felelnek, de a tökéletes tisztaság érdekében az összetevők közt szerepelnek még felületaktív hatóanyagok, leoldószerek és színvédők is, a poralakú mosószerek pedig nikkelt és kobaltot is tartalmazhatnak - ezek közt könnyen akadhat olyan, amire érzékenyebben reagálunk, ha naphosszat érintkeznek a bőrünkkel.

Gyümölcsök és adalékanyagok

Mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák is előidézhetnek csalánkiütéseket. Az érzékenység bármilyen életkorban kialakulhat, ezért olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztottunk (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt. Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.

Fényérzékenyítő gyógyszerek

Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.

Furokumarin a növényekben

Ilyen reakciót bizonyos növények is képesek előidézni, a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin - leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövényekről kerül a bőrre - felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta.

Egy vizsgálat segíthet felfedni a kiváltó okot

Dr. Vincze Ildikó elmondta, hogy a felsoroltak mellett, a különböző bőrtünetek hátterében egyéb okok is állhatnak, az ilyen jellegű panaszok kivizsgálása során ezért nagyon fontos a beteg alapos kikérdezése. Mielőtt orvoshoz fordulunk, gondoljuk át, hogy mikor, milyen körülmények között jelentkeztek a panaszaink? Mit fogyasztottunk előtte, használtunk-e valamilyen kozmetikumot, kipróbáltunk-e új mosószert vagy szedtünk-e valamilyen gyógyszert?

A pontos válaszaink mellett a gyorsabb diagnózist segítheti a multiplex allergiateszt is. Hosszas kivizsgálás helyett mindössze egy teszttel ellenőrizni lehet, hogy bizonyos élelmiszer-, fűszer-, környezeti allergén melyik komponense okozza a panaszokat. A kontakt érzékenység kivizsgálása egyéb módszerrel, úgynevezett epicutan teszttel lehetséges. Tünetmentes állapotot csak akkor lehet elérni, ha sikerül a kiváltó allergéneket azonosítani és ezek elkerülésével - például a problémás élelmiszert mellőzve, mosóport vagy kozmetikumokat lecserélve – a kiváltó okot megszűntetni.