Bármilyen életkorban kialakulhat, tejcukrot nemcsak a tejtermékek, hanem többek közt számos húskészítmény, pékáru is tartalmazhat, ugyanakkor nem mindenkinek kell örökre száműznie az étrendből a laktóz tartalmú ételeket. A laktóz intoleranciáról további fontos tudnivalókat árult el dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Mi okozza?

Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot - másnéven laktózt - lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A tünetek gyermekeknél és felnőtteknél is jelentkezhetnek. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.

Melyek a jellegzetes tünetei?

A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Mennyire gyakori a laktóz intolerancia?

Hazánkban a lakosság 20-40%-a érintett lehet. Érdekesség, hogy ez az arány a világ egyes tájain eltérő. A legalacsonyabb, 20% alatti az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban és Svédországban. A legmagasabb, 80-100% közötti Dél-Amerika és Afrika déli részén élők körében és Kínában.

Miben található laktóz?

A tej és a tejtermékek (tejföl, tejszín, vaj, lágy sajtok) mellett laktózt tartalmaznak bizonyos húskészítmények, felvágottak, gabonapelyhek, édességek, péksütemények is, ezért késztermékek esetében mindig olvassuk el a csomagoláson az összetevőket. Ha a címkén tejpor, tejsavó, savó, savópor, tejszín, író vagy írópor szerepel, akkor az a termék is tartalmaz tejcukrot.

A laktózmentes termékekből kiszűrik a laktózt?

Nem, a laktózmentes termékek is tartalmaznak laktózt, de egyúttal a lebontásához szükséges laktáz enzimet is. Ez a tejcukrot majdnem teljesen lebontja, így a laktózmentesként jelölt termékekben csak nagyon minimálisan marad laktóz, olyan mennyiségben, amely általában nem okoz tüneteket az arra érzékenyeknél. Vannak azonban olyan laktózérzékenyek, akiknél a laktóz mentes termékek is panaszokat idéznek elő.

Hogyan vizsgálható?

Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.

A diagnózis egy életre szól?

Nem minden esetben. Lehet végleges, de a laktóz intolerancia lehet átmeneti is, ha például antibiotikum kúrát követően, vagy valamilyen gyomor- és bélrendszert érintő betegség vagy fertőzés miatt alakult ki. Ilyen esetekben az alapbetegség kezelésével, vagy a bélflóra helyreállítását követően a szervezet idővel újra képes lesz a tejcukor lebontására.

Meddig tekinthetjük normális jelenségnek a csecsemőkori bukásokat és mikor gyanakodjunk refluxra? Erről, és a betegség egyéb tüneteiről is kérdeztük dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket – súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület - is okozhat!

1. Hányás

Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.

2. Zöldes-sárgás bukás

A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.

3. Tiltakozás az evés ellen

A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést.

4. Stagnáló súlygyarapodás

A gyakori bukások és hányás következtében a csecsemő fejlődéséhez szükséges tápanyagok nem tudnak felszívódni a szervezetben, emiatt a reflux tünete lehet a súlyfejlődés elmaradása is.

5. Légzési problémák

A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. Figyelmeztető jel lehet, ha a csecsemő gyakran csuklik, tüsszög, köhécsel vagy böfög, emellett erős szájszag is kialakulhat náluk.

Ha idejében felismerjük a tüneteket és orvoshoz fordulunk, kivizsgálással a reflux megállapítható és még a súlyosabb szövődmények előtt kezelni lehet a betegséget. Ebben sokat segíthet, ha a kicsit egy nap több alkalommal, kisebb adagokban tápláljuk, többször, hosszabban büfiztetjük és az ágy fejvégét kicsit megemeljük. A tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát. Jó hír, hogy a panaszok nagyjából a kicsi fél-egy éves kora körül – az emésztőrendszer fejlődésével, a szilárd táplálékok bevezetésével és a kicsi mozgásának változásával (kevesebb időt tölt fekve) – rendszerint megszűnnek. Addig azonban a szövődmények – súlyfejlődés elmaradása, nyelőcsőszűkület - megelőzésének érdekében nagyon fontos kezeltetni a betegséget!

A pázsitfűfélék családjába több növényfaj tartozik, ezek váltakozó időpontokban virágoznak, ezért az általuk okozott allergiás tünetek áprilistól egészen szeptemberig tarthatnak. Hagyományos tüneti kezeléssel és házi praktikákkal természetesen csökkenteni lehet a tünetek erősségét, ám ha tartósan megszabadulna a pázsitfű allergiától, akkor érdemes az allergén immunterápiát választania! Február végén, március elején még elkezdheti a kezelést.

A pázsitfű allergia tünetei

Pontos adataink nincsenek a betegek számáról, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb allergia hazánkban – meséli dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Tünetei a légúti allergiák tüneteivel megegyeznek: amint a pollenszám emelkedni kezd a levegőben az érintetteknél tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, jelentkezik, de gyakori panasz az allergiás kötőhártya-gyulladás is, sőt a pollenek a bőrre kerülve is okozhatnak tüneteket, viszketés, kiütések is jelentkezhetnek.

Tüneti kezelés és házi praktikák

Amikor az allergén növény virágzása közeledik, a gyakorlott allergiások felkeresik allergológus kezelőorvosukat, aki állapotunk és szükség esetén friss vizsgálati eredményeik függvényében felírja az idei évre szóló kezelést. Ez egyáltalán nem biztos, hogy megegyezik a tavalyi évben használt készítményekkel, sőt akár szezon közben is módosítható, tüneteink és panaszaink függvényében. A szakember emellett el fogja mondani, hogy milyen házi praktikákat érdemes bevetni az allergiás tünetek csökkentésének érdekében. Ne teregessünk például a szabadba a frissen mosott ruhát, mivel a pázsitfűfélék pollenjei könnyen megtapadhatnak rajtuk; pollenszezonban mossunk esténként hajat, hogy éjszaka ne szenvedjünk a napközben hajunkba tapadt pollenek miatt; nyírjuk rendszeresen rövidre a kertben a pázsitot (lehetőleg ne mi, de ha muszáj, akkor viseljünk közben pollenszűrős maszkot) és meleg, szeles időben lehetőleg ne szervezzünk szabadtéri programot.

Mit tud az allergén immunterápia?

Mivel a pázsitfűfélék virágzása hónapokon át tart, a tünetek és a házi praktikák betartása például a tavasztól-őszig szabadban töltött időt is jelentősen korlátozzák, ezért sokan keresnek tartós megoldást a tüneti kezeléssel szemben. Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az allergén immunterápia és a hagyományos gyógyszeres kezelés közt alapvető különbség, hogy utóbbi csak a tünetekre hat, míg előbbi az allergia okára: az allergén immunterápia az immunrendszer működését hangolja át. A kezelés során a beteget fokozatos szoktatják hozzá ahhoz az anyaghoz, amely a tüneteit okozza, így a kezelés végére megtanulja panaszok nélkül elviselni azt. A másik lényeges különbség, hogy a tüneti kezelés hatása csak addig tart, amíg szedjük a gyógyszereket, az allergén immunterápia azonban évekkel a kezelés befejezése után is hatásos. A teljes terápia időtartama 3 év, de Balogh főorvosnő felmérései szerint, a Budai Allergiaközpontban közel tíz éve végzett allergén immunterápiás kezelései során, a betegek már az első évben is jelentős javulásról számoltak be elsősorban az orrdugulás és szemviszketés terén. Életminőségük is jelentősen javult: a nyugodt éjszakai pihenés mellett, nappali tevékenységeik közben is egyre kevésbé zavarta őket betegségük.

Az allergén immunterápiát 2 hónappal korábban kell kezdeni!

Eső előtt köpönyeg, vagyis az allergén immunterápia abban is különbözik a tüneti kezeléstől, hogy nem az allergén növény virágzásának idején, hanem hónapokkal korábban meg kell kezdeni. Pázsitfű allergiások esetében ezért a kezelés kezdésének legutolsó időpontja február vége-március eleje.