Az asztma gyógyításával kapcsolatos irányelvek szerint szükség van a tünetek otthoni kezelésére is, bár ez gyakran nem megfelelő és megkésett. A St. Louis-i egyetem kutatói vizsgálatukban azt mérték fel, melyek azok az egyre súlyosbodó jelek, amelyeket már észrevesznek a szülők, és mikor, hogyan kezdik meg az asztma roham csillapítását.

Olyan 2 és 12 év közti gyerekek szüleivel töltettek ki egy kérdőívet, akiknek az elmúlt 12 hónapban szüksége volt sürgősségi ellátásra is. Összesen 101 szülőt kérdeztek meg. A szülők különböző előzetes jelekről számoltak be, 79%-ban légzőrendszeri tünetekről, 43%-ban allergiás vagy megfázásos jelekről, 24%-ban viselkedésbeli változásokról és 29%-ban egyéb, nem jellegzetes tünetekről. 23 szülő úgy számolt be az asztma későbbi, komoly tüneteiről (nehézlégzés vagy a légzési segédizmok használata levegővételhez), mintha azok korai, figyelmeztető jelek lettek volna. A legtöbb szülő (55%) akkor kezdte el a kezelést, amikor felfigyelt a köhögésre, a levegő kapkodására (54%), és a zihálásra (25%). A szülők 92%-a hörgő tágító gyógyszert adott, 17%-uk szájon át szedhető szteroidot, és csak 8%-uk kezelte gyermekét inhalációs szteroiddal.

Összességében elmondható, hogy bár a szülők le tudják írni az asztmás roham figyelmeztető jeleit, többségük csak akkor lép közbe, amikor a panaszok súlyosbodnak, és csak ritkán alkalmazzák az inhalációs szteroidokat, holott a hatásos beavatkozás a gyorsaságon és a szakszerűségen múlik.

Forrás: Ann Allergy Asthma Immunol. 2009 Dec;103(6):469-73.

Bizonyos ételek fogyasztását követően szokatlan tüneteket tapasztalhatunk. Az IgG teszt segítségével megtudhatjuk, hogy a gyomor- és bélrendszeri panaszokat a tej fogyasztása okozta-e.

A Helsinki Egyetem kutatói a tej fogyasztását követően fellépő gyomor- és bélrendszeri panaszok tüneteit vizsgálták 400 résztvevőnél. A páciensektől vett vérmintákból elvégezték az IgG és IgA szint meghatározását, valamint hasi panaszokat és tejtermék fogyasztási szokásokat felmérő kérdőívek segítségével összehasonlították az eredményeket.

Megfigyelték, hogy az IgA és az IgG szint mértéke a résztvevők életkorának növekedésével egyenes arányban csökkent. A tejfehérje-specifikus antitestek közül az IgA szint, a tejfogyasztás és a hasi panaszok között nem találtak összefüggést. Megfigyelték továbbá, hogy a tejfogyasztást követően gyomor- és bélrendszeri panaszokról beszámoló páciensek többsége ugyan kevesebb tejet fogyasztott, azonban IgG értéke jelentősen magasabb volt azoknál, akiknél a tejfogyasztás hatására nem jelentkeztek panaszok. A hasmenés, a puffadásos panaszok és az IgG szint között azonban nem találtak összefüggést.

A vizsgálat ezen eredménye alapján a kutatók úgy vélik az IgG szint fontos jelző lehet a tejfogyasztás követően gyomor-és bélrendszeri panaszoktól szenvedő páciensek vizsgálatában.

Forrás: World J Gastroenterol.

Közismert, hogy az allergiás megbetegedések száma jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben. Ennek pontos oka még tisztázatlan, de valószínű, hogy a megváltozott életstílus és /vagy a környezet is felelőssé tehető. Az egyre kevesebb friss gyümölcs és zöldség fogyasztása miatt csökkenő antioxidáns bevitel is a lehetséges okok közt van.

A manchesteri egyetemen azt vizsgálták, hogy az 5 éves korig bevitt antioxidánsok hatással vannak-e az 5 és 8 éves kor közt kialakuló allergiás megbetegedésekre.

Összesen 861 gyermek vett részt a vizsgálatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a béta-karotin (A vitamin elővitaminja) bevitele egyértelműen csökkenti a gyermekek allergiás hajlamát, valamint a vérben csökkenti az allergiás megbetegedésekre jellemző emelkedett IgE ellenanyag szintet.

A vizsgálat rámutat arra, hogy a táplálék antioxidáns tartalma szerepet játszhat az allergiás érzékenység kialakulásában.

Forrás: Allergy, European Journal of Allergy and Clinical Immunology