A kaliforniai San Joaquin Völgy légszennyezettség szempontjából az Egyesült Államok egyik leginkább érintett területe. A helyi lakosok körében különösen magas az asztmás tünetek és a rohamok következtében sürgősségi ellátást igénylő esetek előfordulásának gyakorisága.

A kutatók a légszennyezettség és az asztmás megbetegedések közti összefüggést vizsgálták a térségben. Az asztmás betegek tüneteinek elemzése mellett nyomon követték a légszennyezettségi adatok változását is a résztvevők lakóhelyén. Megfigyeléseik alapján az ózonszint és a levegőben található részecskék koncentrációjának növekedésével egyenes arányban nőtt az asztmás tünetek gyakorisága és a rohamok kezelése több esetben igényelt kórházi ellátást.

A magasabb légszennyezettség megterheli légzőrendszerünket, panaszokat okoz a légzőszervi betegségekben szenvedőknek, a vizsgálatok alapján pedig jelentősen rontja az asztmás betegek állapotát.

Forrás: Journal of Epidemiogy and Community Health 2010;64:142-147

A házi kedvencek tartásával kapcsolatban az eddig elvégzett tanulmányok alapján sok egymásnak ellentmondó ajánlás született. Az egyes vizsgálatok ez ideáig nem hoztak egyöntetű véleményt a kutya és macska tartás allergiát okozó szerepéről. Német kutatók ezért több, a témával kapcsolatban 2000-2009 közt megjelent tanulmány eredményeit összesítették.

Az egyes vizsgálatok összevetésével megállapították, hogy kora gyermekkorban a kutya és a macska jelenléte nem befolyásolta az asztma, vagy nehézlégzés kialakulását. A kutya mellett felnövő kisgyermekek esetében a háziállat tartása pedig kifejezetten előnyösnek bizonyult, ugyanis védelmet nyújtott a légúti allergénekkel szemben kialakuló érzékenység ellen. A tanulmányok alapján a kutatók azt is megállapították, hogy fordított összefüggés áll fenn a macska jelenléte és az asztma, nehézlégzés kialakulása közt az iskoláskorúak és a felnőttek körében.

A vizsgálati eredmények azonban meglehetősen eltérőek. Ennek oka az lehet, hogy a résztvevő személyek lakóhelye és életkora igen változatos. Így, mivel egyes közösségekben a háziállatok tartása jóval elterjedtebb, az adott régióban vizsgált személyek adatai jelentős eltérést mutathatnak egy olyan közösségben vizsgált résztvevő adataival szemben, akiknél kevésbé gyakori a háziállatok tartása. Így annak eldöntését, hogy otthonunkba fogadjunk-e házi kedvencet, valószínűleg továbbra is inkább a családi egyetértés határozza majd meg és nem pedig az asztma és allergia kialakulása miatti aggodalmunk.

Forrás: International Journal of Hygiene and Environmental Health 2010 Jan 4.

Nemrégiben láttak napvilágot azok a kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések kockázatát. A tudósok felbecsülték a klóros uszodavíz hatását a bronchiolitis (az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedése gyermekkorban) kialakulására és későbbi következményeire nézve.

30 óvodából 430 gyereket vizsgáltak, akinél 5,7 év volt átlagéletkor és 47 % a lány. A szülőkkel előzőleg kitöltettek egy kérdőívet a gyerek kórtörténetéről, az úszási szokásaikról és a lehetséges súlyosbító tényezőkről.

Az eredmények a következőképp alakultak: A fedett vagy nyílt klóros uszodai vízben történő edzések kétéves kor alatt összefüggésbe hozhatók a bronchiolitis nagyobb kockázatával. Az edzések száma természetesen egyenesen arányos a rizikó arányával. Az összefüggés még akkor is nyilvánvaló volt, ha más rizikótényezőket kizártak. Azok közt a gyerekek közt, akiknek szülei nem szenvedtek atópiás betegségekben és óvodába sem jártak (tehát számos rizikótényezőtől mentesültek), 4.45-szeresére nőtt a bronchiolitis kialakulásának esélye, amennyiben a gyermekkoruk során 20 óránál többet töltöttek klóros vízben. Azoknak a gyerekeknek pedig, akiknél kialakult a bronchiolitis, később, a gyermekkoruk során jóval nagyobb az esélyük az asztmára és a légzőrendszeri allergiákra.

Vagyis a kora gyermekkorban klóros vízben töltött idő nagymértékben meghatározza a bronchiolitis és az ezzel összefüggésbe hozható asztma és allergia kialakulásának valószínűségét.

Forrás: Eur Respir J 2010, doi:10.1183/09031936.00118009, January 14, 2010